Új online finnugrisztikai folyóirat
Új finnugrisztikai folyóirat indult a neten. Miben tér el az eddigi folyóiratoktól, és mi lehet a jelentősége? Belenéztünk az első számba.
Finno-Ugric Languages and Linguistics (FULL) címen új angol nyelvű online finnugor nyelvészeti folyóirat kezdte meg működését. A folyóiratnak a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ad otthont és tárhelyet. Némiképpen meglepőnek mondható, hogy a folyóiratnak négy főszerkesztője is van, de közülük egy sem tekinthető finnugristának. Négyük közül a kétségtelenül legnevesebb főszerkesztő, a nemzetközi hírű fonológus Paul Kiparsky, Anders Holmberg és Pauli Brattico több finn tárgyú publikációval rendelkezik, Surányi Balázs pedig magyar tárgyú írásokkal, ám munkásságukból úgy tűnik, egyikük sem ismeri a kisebb finnugor nyelveket, sőt, a nagyobbak közül is csak egyre van rálátása.
Némiképpen meglepő, hogy a folyóirat címében is a finnugor, és nem az uráli terminust használja. A cím esetében ezt talán a szellemesnek mondható rövidítéssel magyarázható, de a folyóirat tárgykörének meghatározásban is csak egyszer, mellékesen van említve az uráli. Ha a szamojéd nyelvekkel is foglalkozni kívánnak, célszerűbb lenen mindenhol az uráli használata, hiszen az a finnugor nyelveket is lefedi.
Ezt a furcsaságot ellensúlyozza, hogy a huszonöt tagú szerkesztőbizottság túlnyomórészt finnugristákból (nevezzük így a több finnugor nyelvet kutatókat, illetve a kevésbé kutatott finnugor nyelvek szakembereit) áll. Ugyanakkor itt is találunk elméleti nyelvészeket. A várható tematika felöleli a nyelvleírás minden szintjét (fonológia, morfológia, szintaxis, pragmatika), de várnak a ynelvelsajátítással foglalkozó, illetve más pszicholingvisztikai cikkeket is. Vannak ugyan olyan tudományterületek, amelyeket nem említenek (fonetika, szociolingvisztika), de feltételezhető, hogy ilyen tárgyú cikkeket sem utasítanak vissza.
Bár az internetes folyóiratok elsődleges célja az ismeretek terjesztése, furcsamód a FULL csak regisztráció után olvasható. (Ennek az a hátulütője is megvan, hogy a keresők nem fogják megtalálni az itt elhelyezett cikkeket. Hiába szerepel például az egyik cikkben a particle ’partikula, szócska’ szakszó, a Google keresője a folyóirat oldalán ilyet nem talál.) Az eljárás érthető lenne, ha a folyóirat fizetős lenne – azonban ingyenes kiadványról lévén szó, erre nem találunk magyarázatot. Kétszer is próbáltunk regisztrálni, mindkétszer elakadt a folyamat, és a regisztrációt igazoló mail egyik esetben sem jött meg. Szerencsére észrevettük, hogy a megadott felhasználónévvel és jelszóval be tudunk lépni. Sajnos a cikkek belépés után is csak pdf-formátumban olvashatóak, de érthető, ha nincs mód arra, hogy a cikkeket html-ben és pdf-ben is ízlésesen megformázzák. A pdf-ek ízlésesen megformáltak, ami példaértékűnek mondható. Valamivel szerencsésebb lenne azonban, ha már a tartalomjegyzékből közvetlenül letölthetőek volnának.
Az első szám 2012-es dátumozású, de a rendszer szerint 2013. január 3-tól kezdve olvasható. (A folóyirat indulását hirdetű körlevél azonban hozzánk cska most érkezett meg.) Az első cikk, Ota Matushansky írásának már a címe eloszlatni tűnt félelmeinket: On the Internal Structure of Case in Finno-Ugric Small Clauses (Az eset belső szerkezete kis finnugor tagmondatokban) – ám a cikkben csupán finn, észt és magyar szerkezetek elemzését találtuk. A további cikkek már címeikben is csak finn, észt vagy magyar elemzéseket kínálnak (egy esetben több, két esetben csupán egy nyelvre szorítkozva). Egyedül Diane Nelson cikkének címe nyelvre nem utal nyelvre: Diagnosing Finiteness in Embedded Nominalised Clauses (A befejezettség felismerése beágyazott nominális tagmondatokban), ebben találtunk számi példákat is. Örömmel vettük azonban tudomásul, hogy Gugán Katalin cikke, mely címében magyar nyelvtörténeti tanulmányt ígér (Zigzagging in Language History: Negation and Negative Concord in Hungarian – Cikkcakkban a nyelvtörténetben: tagadás és kettős tagadás a magyarban), tartalmaz obi-ugor példákat is. Sajnos azonban egyetlen olyan cikket sem találtunk, mely egy kisebb uráli nyelvre összpontosított volna, vagy amely az uráli nyelvek nagyobb csoportját vizsgálta volna. Szélesebb értelemben vett finnugrisztikai cikknek egyedül egy a Forum rovatban megjelent, egy két és fél évvel ezelőtti konferenciáról beszámoló írást találtunk.
Mindenképpen örvendetes az a tény, hogy elindult egy online finnugrisztikai folyóirat, mely az elméleti nyelvészet szempontjából érdekes, finnugor nyelvekre vonatkozó cikkek gyűjtőhelye lehet. Úgy véljük azonban, egy ilyen folyóirat csak akkor válhat valóban jelentőssé, ha nem pusztán az amúgy is meglevő és általában jól hozzáférhető magyar, finn vagy észt tárgyú írásokat gyűjti össze, hanem elsősorban akkor, ha a kevésbé kutatott finnugor (illetve szamojéd) nyelvek kutatását bátorítja, illetve az ezekre vonatkozó adatokat igyekszik bevonni a nemzetközi nyelvészeti kutatások látókörébe. Mindenekelőtt ehhez kívánunk sok sikert az új folyóiratnak!