Újabb finnugor szótárak készülnek
A tallinni Észt Nyelvi Intézetének (Eesti Keele Instituut) Finnugor nyelvek osztályán több új szótár készítésén is dolgoznak, nyilatkozta a finugor.ru-nak az osztály vezetője, Sven-Erik Soosaar.
Jelenleg három új szótáron dolgoznak: az észt–finn, az észt–udmurt és a vót–észt–orosz szótáron. A terveikben szerepel komi és mari szótár szerkesztése is.
Az intézet néhány évvel ezelőtt programot dolgozott ki új kétnyelvű szótárak kiadására. Terveik szerint mindegyik nyelvre szerkesztenek egy tízezer, egy harmincezer és egy hatvanezer szócikkes változatot. A kész műveket az interneten is publikálják.
Mint Soosaar elmondta, a harmincezer szócikkes észt–udmurt szótár már három éve készül, jelenleg a munka hatvan százalékánál tartanak – még két évig folytatják a munkát, mire a kiadvány megjelenhet. A munkát Észtország a rokon népek támogatását kitűző programja finanszírozza.
Jelenleg folyik a tízezer szócikkes észt–mari szótár munkálatainak előkészítése, később a terjedelmet növelni akarják. A mari szótárt feltehetően az észt–komi szótár követi majd.
Várhatóan azonban már az idén elkészül a vót–észt–orosz szótár, mely összesen körülbelül ötvenezer szócikket fog tartalmazni. Ennek munkálatai még Paul Ariste vezetése alatt kezdődtek, csak az ő idejében mintegy 44 000 szót gyűjtöttek össze. A szótár körülbelül ötven évig készült, az első kötete 1990-ben jelent meg, tavaly pedig a hatodikat adták ki. Az idei, hetedik kötettel zárul a sorozat.
Az intézet nem csupán új szótárakat ad ki. Az idén újra kiadnak egy 1861-ben Szentpéterváron megjelent lív–német szótárt. Ezen kívül az intézet honlapján elérhető lesz egy lív adatbázis, melybe körülbelül száz kötet anyaga kerül.
Forrás
Эстонские лингвисты создают новые словари финно-угорских языков и переиздают раритетные
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (17):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Ifjú korom óta leköt a nemzetünk eredetének és vele nyelvünk kérdése. A nyelv a legmeghatározóbb a nemzeti tudat kialakításánál.
@Roland2: Inkább *joke lesz az a *juka... Persze lehet, h Sammallahti így rekonstrálja, de érdekes, h miért...
Basic objects and concepts of the natural world: *juka river
en.wikipedia.org/wiki/Proto-Uralic_language
Az uráli szó *juka lehetett, később a magyarban egyes magánhangzók nyíltabbakká váltak ( lásd. pukul-pokol,uruszág-ország,stb),a -ka utótag pedig lekopott.
A magyar "jó",jól" szónak etimológiailag a manysi jomas szó a rokona.
Egyébként még egy érdekesség: a manysi "low"- 10 jelentésű számnév rokona pedig a finn "luke" (olvas,számol) és a magyar "olvas" szó.
@tenegri: Arról nem is szólva, hogy elég furcsa lenne, hogy minden más nyelvben lekopott volna, csak a magyarban marad meg...
@bibi: A magyar folyó és a régi magyar jó 'folyó' között nincs kapcsolat! A folyó egyszerűen a folyik folyamatos melléknévi igenévi alakjából keletkezett: foly-ó (víz).
Egyébként ez is egy szép példa arra, hogy a hasonlóság gyakran mennyire csak a véletlen műve.
@bibi: Persze az is lehetne, hogy a fo kopott le a többi finnugor nyelvben, de akkor erre kellene lennie más párhuzamnak.
@Olman: ""a hasonlóság nem jelent semmit", így a finnugor szavaknál sem lehet pusztán hasonlóságra alapozni"
Nem is, ahogy a jó-joki összefüggés sem a hasonlóságon alapul.
@bibi: Miért is? Nem értem miért akarod mindenáron összeboronálni a jokit a folyóval... Azon túl, hogy a folyó szó elég nyilvánvalóan a foly- igetőből képzett igenév, hogy került volna a jó elé a fo és mit jelent?
@tenegri:
A magyar "folyó" szó maásodik szótagja a finnugor "jó" vagy "lyó" szó megőrzése, ami folyót jelent(ett). A Sajó -jó tagja is ezt őrzi, ahogyan a "Héjő" patak -jő tagja is a finnugor "jó". A magyarban később lett belőle "folyó".
Tehát az egy szótagú finnugor "jó" ból a magyarban "folyó", a finnben "joki" lett.
@Olman: Igen, a szó eleji f lekopása pl. elképzelhető lenne, de a luo, loka, lokko idevonását továbbre sem érzem meggyőzőnek.
Az ilǝl és ill esetében esetleg elképzelhető lenen (persze csak a játék kedvéért) egy korábbi *julǝl, ill. jull alak feltételezése, de ezek egyike sem lenne összekapcsolható sem a folyóval, sem a jo(ki)val...
@Fejes László (nyest.hu): bocsának, lemaradt a 'jó' és a 'joki' mellől a 'folyó' szó említése. Ehhez hasonló az olu, oliyal, oliyuka, luo, loka, lokko.
Az afrikai nyelvekből vett ilǝl és ill kifejezéseket azért említettem meg, mert bár 'l' mássalhangzójukban a többi felsorolttal közösek, ám a többitől eltérően magas magánhangzókkal fejezik ki ugyanazt a jelentést.
@bibi: Nem, az írásból nem maradt ki, hiszen ez a cikk a Tallinnban most és a jövőben készülő szótárakról szól, a belinkelt cikkek pedig egy Tartuban elkészült szótárról.
@Olman: Azért az érdekelne, hogy az olu, loka, lokko, ilǝl, ill, luo milyen szempontból "hasonlít" a magyar jóhoz vagy a finn jokihoz... :)
@bibi: @tenegri: "a hasonlóság nem jelent semmit", így a finnugor szavaknál sem lehet pusztán hasonlóságra alapozni, hiszen más népeknél is akadnak alakra hasonlók, jelentésben egyezők a régi magyar 'jó' szóhoz ill. a finn 'joki'-hoz:
evenki jakta, udege jakpa, nanáj jaqčịra [patak], csuvas jox [folyó], rutul juχ [folyó, folyam]; kiranti 'jo, kulung jowa [folyó]; tamil oliyal [folyó], maláj oliyuka [folyik], olu [vízáramlás], kota oyḷ [vízesés folyóban vagy patakban]; banana loka, giwo lòkkó [folyó], nefusza ilǝl, beraber ill [folyó]; kínai luò [egy ősi folyó neve Kínában]
@bibi: "foLYÓ = joki" - ezt benézted :) A finn joki a magyar "jó" szóval van rokonságban, aminek nincs köze a folyó szóhoz, csak ugyanazt jelenti. A jó "folyó, patak" már jó ideje kihalt a magyarban, csak helynevekben van meg: Berettyó = Berek jó, Hejő = Hév jó (meleg vízű folyó), Sajó = Sav + jó (sav = só), stb. A jég majdnem rendben van, csak nem jaa a finnben, hanem jää :)
Kedves László!
Köszönöm szépen, akkor csak az írásból maradt ki. Adott esetben belenézek. A finn szótárat is élvezettel szoktam forgatni.
A foLYÓ = joki vagy Jég = jaa azonosságok valahogyan mindíg eligazítanak és megnyugtatnak. De ha már itt tartunk: hogyan alakult a joki j-je ly-vé, és maradt jaa j-je j-nek? Remélem, hogy érthetően kérdezem ilyen röviden a hangtörténeti folyamatot.
Köszönettel, István