Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.

Genetika és őstörténet ‒ megunhatatlan téma. Néha azonban már unjuk. „S itt valahol, ott valahol,/Esett, szép, szomorú fejekkel/Négy-öt magyar összehajol./Miért is, miért is, miért is?”

Paradigmaváltás az őstörténetben címmel jelent meg június 17-én a Magyar Hírlapban M. Lezsák Gabriella régész nyilatkozata. A cikk alcíme szerint a kommunizmus idején a pártállam által kijelölt vezető kutatók bebetonozták a finnugor dogmát. Mélyfúrás...

Július 11-14. között Zirc városa, valamint a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Ház fesztivált rendez Reguly Antal születésének 200. évfordulója alkalmából. Az esemény fővédnöke a Magyar UNESCO Bizottság.

Még 2014-ben kezdődött: Fehér Tibor et al. megállapították, hogy a N3a4-Z1936 haplocsoport lehet az összekötő kapocs a magyar és a manysi gének között. A kutatók most még jobban belecsavarodtak a DNS-spirálba.

A keleti manysik még Hruscsov idején is szinte 19. századi viszonyok között éltek mindentől elzárt területükön. Aztán el is tűntek.

2017. január harmadikán távozott az élők sorából az egyetlen, anyanyelvét kutató manysi nyelvész.

Kutyaszánon leginkább az Északi- és a Déli-sarkra szokás utazni, ezt Roald Amundsentől és Robert Pearytől tudjuk immár 100 éve. A finnugor ősök azonban már évezredekkel ezelőtt is használták ezt a közlekedési eszközt. Manapság a turizmusipar is fölka...

A Göcseji Falumúzeum területén található Finnugor Néprajzi Park jelenleg nem látogatható. A finnugor házakat elemészti a turáni átok apró rovarok és gombák formájában. Bemutatjuk a Finnugor Néprajzi Parkot a meseszerű kezdetektől a kiábrándító jelene...

Az Urálon túl a tévéből is lehet obi-ugor nyelveket tanulni. Bár e nyelveket a kihalás veszélye fenyegeti, a tanításukat nem kapkodják el: négy év alatt jutottak el az ábécék végéig.

A még fellehető hagyományos életmód mellett többségük már a városban él, szinte minden egyes képviselőjük beszél oroszul, de mind kevesebben ismerik őseik nyelvét. A színjátszás évszázadok óta az obi-ugor kultúra részét képezi, állandó színjátszó tár...

Hanti-Manszijszk mindig is élen járt a névadó népek köztéri megjelenítésére való törekvésekben. Ugorokról elnevezett cégek, hagyományos motívumvilágot felhasználó középületek és rendezvények, manysikkal, hantikkal kapcsolatos köztéri szobrok fedezhet...

„A nyelvrokonság máshogy is kialakulhatott, sőt az is lehet, hogy nem mi vettük át az ő nyelvüket, hanem ők vették át a miénket” – hallhatjuk, olvashatjuk alkalmanként. Az ilyen véleményeket kifejtőkről tudhatjuk, hogy azt sem tudják, miről beszélnek...

Magyar nyelvészek gyakran tragikus életük ellenére ritkán válnak színpadi drámák szereplőivé. Munkácsi Bernát könnyen felismerhető Hubay Miklós drámájában. De vajon Munkácsi Bernátot csak felismerjük, vagy meg is ismerjük a darabból?

Mit keresnek a finnugorok Amerikában? Hogy mentek oda és mit csináltak út közben? Mit tehet az olvasó, ha a legkiválóbb nyugati egyetemeken végzett, minden szükséges tudományos fokozattal rendelkező tudós munkáját olvasva elbizonytalanodik? Tájékozód...

Örökre elveszhet a tudás, amelyet sosem jegyeztek le, és veszély fenyegeti a gondozás nélkül kallódó hagyatékokban rejtőző információt is. Milyen sors vár azonban a példásan rendezett, sok példányban megjelent kiadványokra? Mi történjen a nemzetközi ...

„Most olyan változások vannak valószínűleg az emberiségben, amiket rendesen integrálni és visszaprogramozni szerintem csak a medveenergiával lehet” – nyilatkozta a hanti nyelv és kultúra kutatója. De vajon mennyire férhet össze a tudományos munka az ...

Előző írásunkban szemelvényeket közöltünk Jókai Mór irodalmi munkásságának finnugor vonatkozásaiból. Láttuk, hogy a finnekkel szimpatizált, a lappokat viszont az evolúció zsákutcájának tartotta. A nyelvrokonság lehetősége kifejezetten bosszantotta. A...

Oroszország szinte minden bevétele az olaj és a földgáz értékesítéséből származik. De hogy élnek azok az emberek, akiknek a földjéből bányásszák ezeket? Nyelvrokonainkat láthatjuk.

Jermak kozák rablóvezér kikaparta a fenyőmagot az oroszoknak: megszerezte nekik Szibériát. Miután elesett egy csatában, jöttek a cár katonái, hogy bevégezzék a munkáját. Meghódítottak számtalan népet, és mesés kincsek birtokába jutottak. Ekkor lettek...

A városi ember sokszor nagyon utálja a varjakat. Randák is, kárognak is. Talán el sem tudjuk képzelni, hogy a varjú a tavasz első hírnöke lehet. Az obi-ugorok alig várják ezt a madarat, és ilyentájt épp a varjúünnepre készülődnek.

Ki volt az észtek „Göncz Árpádja”? Mit csinált Szibériában, és hogy jutott el onnan az elnöki székig? És mi rejtőzik a szegedi egyetemi szekrények mélyén? Egy kiállítás kapcsán minden kiderül.

Tobolszk már csak egy jelentéktelen városka a Tobol és az Irtis folyók találkozásánál, alig százezer lakossal. Hajdan Szibéria fővárosa volt. Még korábban tatár kánok birtokolták. Eredetileg pedig ugorok laktak arrafelé. Vagyis mi.

Néhány fiatal amerikai filmes a Gyatlov-expedíció nyomába ered, miközben valójában egy korábbi filmsiker nyomában jár. Addig járnak jól, míg le nem térnek az ösvényről. De mi közük mindehhez a manysiknak?

Egy minden pillanatában meghökkentő, különös figura, az író és próféta Szabó Dezső pályafutásának kezdetét idézzük fel: miért gondolta, hogy ő nyelvész lesz, s hogyan gyógyult ki ebből a súlyos betegségéből? Ha ugyan.