Magyar féreg a finnugor fában
A Göcseji Falumúzeum területén található Finnugor Néprajzi Park jelenleg nem látogatható. A finnugor házakat elemészti a turáni átok apró rovarok és gombák formájában. Bemutatjuk a Finnugor Néprajzi Parkot a meseszerű kezdetektől a kiábrándító jelenen át a vészterhes jövőig.
Az országos sajtóban július 2-án jelent meg Lakner Dávid írása (Magyar Nemzet Online) a zalaegerszegi Finnugor Néprajzi Parkról . Feltehetőleg a Rénhírek legedzettebb olvasói közül is csak kevesen hallottak országunk eme idegenforgalmi látványosságáról, így a beszámolónkat az alapoktól kezdjük.
A Finnugor Néprajzi Park létrehozása a magyar államalapítás millenniumához kapcsolódó események sorába illeszkedett. A park a Göcseji Falumúzeum területén található. Ünnepélyes megnyitója 2001. augusztus 19-én volt.
Idézünk a helyi sajtó „A világon egyedülálló látványosság” felcímmel megjelent írásából:
A finnugor skanzen bejáratánál elhelyezett szalagot Varga László, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Nanovszky [helyesen: Nanovfszky] György, a Finnugor Világkongresszus alelnöke vágta át, majd a hanti sámán és a nép[i] viseletbe öltözött fiatalok vezetésével a Népek barátsága térre, az ünnepség helyszínére vonult a tömeg. Az ünneplőket elsőként dr. Vándor László, a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatója köszöntötte. A világon egyedülálló zalaegerszegi Finnugor Néprajzi Park a Zala Megyei Önkormányzat, a Történelmi Emlékbizottság és a Zala Megyei Múzeumok Igazgatóságának saját bevételei mellett a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával épült.
(Forrás: fotó zegernyei)
Habár a híradás nem emlékezik meg róla, de az ünnepélyes megnyitó fényét rendkívüli módon megemelte zegernyei jelenléte, aki a parkban elhelyezett tájékoztató táblák szakmai tanácsadójaként nem különösebben jelentős, de mégis elévülhetetlen érdemeket szerzett a kiállítóhely létrehozásában. Az elévülhetetlen persze idézőjelben értendő, hiszen ez az írás éppen arról szól, hogyan is évül el az, ami elévülhetetlen. De lássuk tovább a megnyitóünnepségről íródott lelkes beszámolót:
A skanzen létrehozásában szerepet játszók munkájának megköszönéséhez Göncz Árpád volt köztársasági elnök is csatlakozott. Az ünneplőkhöz intézett levelében úttörő munkaként jellemezte azt a tevékenységet, mely a finnugor park létrehozásával elindult Zala megyében. A létesítményt dr. Nanovszky György, a Finnugor Világkongresszus alelnöke avatta fel. Beszédében megemlékezett arról a kilenc évvel ezelőtti eseményről, amikor először gyűlt össze az a társaság, amely a finnugor világmozgalom megalapítását tűzte célul maga elé. A világmozgalom máig elért eredményei bizonyítják a szerveződés életképességét. A szónokok sorában ezt követően a megyei közgyűlés elnöke lépett a színpadra. Varga László felidézte azokat az eseményeket, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy széppé és feledhetetlenné váljon a megyében az államalapítás és a kereszténység felvételének millenniuma. Mint mondta, a most megnyitott skanzen egyike azoknak a célkitűzéseknek, melyeket az ünnepi program részeként határozott meg 1999-ben a megyei történelmi emlékbizottság. […] A rövid kulturális műsort követően Varga László és Filipenko Alexandr [helyesen: Alekszandr] Vasziljevics együttműködési megállapodást írt alá Zala megye és a Hanti–Manysi Autonóm Terület között, majd a finnugor népek küldöttei emlékfát ültettek a park főterén.
Amint a hírben olvasható, a Finnugor Néprajzi Park ötlete még 1999-ben merült föl. A program megvalósításának része volt, hogy 1999. május 13-án Zalaegerszeg és a Hanti-Manysi Autonóm Körzetben található Szurgut testvérvárosi szerződést kötött. Zalaegerszegnek másik finnugor kapcsolata már 1977 óta él a kelet-finnországi Varkaus városával.
(Forrás: fotó zegernyei)
Olvassuk tovább, mit lehetett látni anno:
A Finnugor Néprajzi Parkban egyelőre négy rokon nép: a hantik, a manysik, a marik és a finnek élete elevenedik meg. Teljes egészében elkészült legközelebbi nyelvrokonainkat, az ugorokat [helyesen: obi-ugorokat] reprezentáló hanti és manysi egység. Berendezési tárgyaival együtt várja a látogatókat a mari porta, Zalaegerszeg varkausi [Varkaus] testvérvárosának segítségével pedig épül a finn rész. Ez utóbbinak első eleme, a kis zsellérház már áll, a gazdasági épület, valamint a füstösszauna a közeljövőben készül.
A cikk írója igen nagyvonalúan bánt a nevekkel és az egyéb adatokkal, de ezt sajnos már minden újságírótól megszoktuk. A lelkesedése viszont értékelendő.
Na és, mi épült a megnyitás óta? – semmi.
És mi látható a felépült objektumokból? – semmi. A Göcseji Falumúzeum honlapján ez olvasható: „A Finnugor Néprajzi Park jelenleg nem látogatható az építmények állapotának rendkívüli leromlása miatt! Megértésüket köszönjük.”
Amennyiben belopakodunk a park területére, avagy figyelmesen megnézzük a Magyar Nemzet Online cikkének hetedik fotóját, akkor egy eligazító táblára is bukkanhatunk, amely elárulja nekünk, hogy a parkból még hiányzik a komi, az udmurt, az észt és a mordvin ház is. (A kép annyival jobb, mint a belopakodás, hogy általa vizuális kapcsolatba kerülhetünk Kaján Imre múzeumigazgatóval is.)
(Forrás: mno.hu, Béres Attila fotója)
A lelkesedés Magyarországon nyilván kitartott még egy ideig, de a keleti finnugorokat birtokló Oroszországban azonban fokozatosan csökkent. Borisz Jelcin 1999. december 31-én leköszönt államfői hivataláról, azóta Vlagyimir Putyin igazgatja Oroszországot, aki lehet, hogy finnugor származású, de ezt ügyesen titkolja. Mentsége csak annyi, hogy nemcsak a finnugoroknak tud ártani, hanem Oroszország más nemzetiségeinek is.
A lelkesedés később nálunk is kezdett elhalni, és ennek következtében elfogyott a pénz is. Erre a folyamatra nincs rálátásunk, de úgy sejtjük, hogy a politikai döntéshozók érzékelték a közhangulat finnugorellenes manipulálását, melyhez inkább igazodtak, minthogy tegyenek ellene valamit.
A Finnugor Néprajzi Parkban még az állagmegóvásra sem jut pénz, a házakat rágják, emésztik a „szúvak, a cincérek, a folyamatos nedvesség miatt a gombák”, ahogy a Magyar Nemzet cikkében olvassuk. Megdöbbentő – mármint az, hogy ezek a kártevők mennyire idegengyűlölők: a Göcsejből származó magyar házakat ugyanis nem bántják (állítólag). Szintén Lakner Dávidtól idézzük a következő mondatot, egyben megköszönjük az eleresztett finom kis bonmot-t, melyet mi sem hagytunk volna ki:
Klima [László] viszont nem ért egyet az egerszegiek véleményével, azt az érvelést pedig nevetségesnek tartja, hogy a házakat szétrágják a bogarak, mert nem erre a klímára vannak tervezve.
(Forrás: mno.hu, Béres Attila fotója)
A tragikussá váló helyzet akkor sem változott meg, amikor három éve Zalaegerszeg város kezelésébe került a Göcseji Múzeum – tokkal-vonóval, plusz még a Göcseji Falumúzeummal és a Finnugor Néprajzi Parkkal is. A város és a múzeum megpróbált valami megoldást találni a Finnugor Néprajzi Park helyzetére, és azt találta ki, hogy ami romos, azt lebontaná, a finnugor kiállítást borítsa a feledés homálya. A tervekről a helyi sajtó számolt be. A Zalai Hírlap online változata (2014. augusztus 13.) megint csak bombasztikus címmel jelentkezett: „Teljesen megújulna a Göcseji Falumúzeum, Európában egyedülálló kínálattal.” Az írás így kezdődik:
Ha meg is valósulnak, Európában egyedülálló attrakció jöhet létre a megyeszékhelyen Göcseji falumúzeum és Néprajzi Élménypark elnevezéssel. A 10 évre vonatkozó (2014–2024) fejlesztési stratégiát Varjú András, a Göcseji Múzeum osztályvezetője készítette, nemrég pedig Balaicz Zoltán alpolgármester, polgármesterjelölt tájékozódott a helyszínen a tervekről, amelyek – megfogalmazása szerint – tökéletesen illeszkednek a megújuló turisztikai koncepcióhoz.
A tervben mindenféle robbannak a színes-szagos ötletpetárdák, ha minden ötlet megvalósul, a skanzen jobb lesz, mint akármelyik Disneyland. De azért az újságíró megjegyzi:
Mindamellett a falumúzeum elsődleges küldetése a kulturális értékek megóvása és továbbörökítése marad, a muzeológiai, szakmai szempontok tehát nem sérülhetnek.
Ez nagyon jó, de olvassuk csak tovább a Varjú László osztályvezető, fém-, ötvös restaurátorművész, főrestaurátor által készített tervezetet:
A Finnugor Néprajzi Park területén egy magyar falusi utcaképet bemutató épületsort tervez kialakítani a múzeum. Ezek az épületek lakhatók lennének: egyrészt a kutatókat lehetne itt autentikus környezetben fogadni, másrészt kiadható apartmanként bevételt is hoznának a múzeumnak. Mindezek a létesítmények Öko Építészeti Kutatóhelyként funkcionálnának, az élménypark energiaigényét pedig – a fenntarthatóság érdekében – megújuló energiaforrások biztosítanák.
Mindezt az Index újságírója csak úgy tudta értelmezni, hogy talán mégis csak sérülnek azok a muzeológiai, szakmai szempontok. Cikkének ugyanis ezt a címet adta: Végveszélyben a Finnugor Néprajzi Park.
A finnugrisztika hazai szakemberei ezután kezdtek érdeklődni a téma iránt, és 2016 áprilisában tiltakozó levelet írtak Balaicz Zoltánnak, Zalaegerszeg polgármesterének és Kaján Imrének, a Göcseji Múzeum igazgatójának. A két fél között kibontakozott levelezést és a Finnugor Néprajzi Park problémáját elfogulatlanul, mindkét fél álláspontját ismertetve tárgyalja Lakner Dávid, úgy hogy a zalaiak leveleiből csak egy momentumot emelünk ki: megtudtuk tőlük, hogy a Finnugor Néprajzi Park mementójaként a mari (cseremisz) házat megőriznék.
(Forrás: fotó zegernyei)
A Magyar Nemzet cikke minden fontos fejleményről beszámol, egyetlen ponton azonban hiányt okozhat a szakmai érdeklődésű Rénhírek-olvasóknak. Lakner Dávid szerint „Klima ezért kidolgozott egy teljesen új koncepciót, a Magyar Őstörténeti Parkét”. Vajon mi lehet ez a koncepció? A Klima Lászlóval ápolt szívélyes szakmai és magánjellegű kapcsolatunk révén engedélyt kaptunk a neves tudóstól, hogy tervezetét ismertethessük:
Tervezet a Göcseji Falumúzeum Finnugor Néprajzi Parkjának továbbfejlesztésére, átalakítására
Javasolom, hogy a Finnugor Néprajzi Park a magyar őstörténet egészének teljes bemutatása, a tudományos eredmények objektív ismertetése, valamint a park látogatottságának növelése érdekében alakuljon át Magyar Őstörténeti Parkká.
A park a következő objektumokból állna:
- mari (cseremisz) ház
- obi-ugor ház(ak) és ház körüli építmények
- baskír ház
- sztyeppei jurta
- Árpád-kori félig földbe mélyített ház
Az egyes objektumokhoz kapcsolódó témakörök:
1.
- a cseremisz házban maradnának a cseremisz tárgyak, ennek kapcsán be lehetne mutatni a közép-volgai finnugorok életét egy-két fényképpel, tablóval, továbbá
2.
- a cseremisz házban jelenne meg a finnugor nyelvrokonság bemutatása: a finnugor őshaza kérdése, valamint, hogy mitől finnugor nyelv a magyar
- az obi-ugor építményekben és körülöttük az obi-ugor tárgyakhoz kapcsolódva be lehetne mutatni az obi-ugorok mai életét, helyzetét; továbbá
3.
- ebben a körzetben lenne a magyarság kialakulásának bemutatása: az ugor nyelvi egység (lótenyésztési terminológia) és a magyar nyelv kiválásának kb. 2500 évvel ezelőtti bemutatása, valamint képes, térképes és szöveges információk arról, hogy jelenlegi ismereteink szerint az ősugor népesség Nyugat-Szibéria déli részén élt (szargatkai kultúra) és állattenyésztő-földművelő életmódot folytatott
4.
- a baskír házban remélhetőleg baskír tárgyak és baskír témájú fotók mellett információk lennének a Volga-vidéki török népekről is; és
- itt jelenne meg a következő őstörténeti témakör: az ősmagyarok Nyugat-Szibériából átvándoroltak a dél-uráli területekre (mai Baskortosztán, Tatársztán), ennek milyen régészeti bizonyítékai vannak, valamint, hogy itt kezdődhetett a magyar-török nyelvi-kulturális érintkezés, és milyen jellegűek a magyar nyelv ótörök nyelvi kapcsolatai, és mi bizonyítja, hogy a finnugor elem régebbi a magyarban, mint a török
5.
- a sztyeppei jurta és berendezése, valamint a hozzájuk kapcsolódó képek, tablók stb. bemutatnák a nomád pásztorok életmódját, és
- ezen a kiállítóhelyen lenne a magyarok Kárpát-medencei vándorlását bemutató anyag, mely tartalmazná a vándorlás idejére, sebességére, állomásaira vonatkozó három koncepciót (1.: hagyományos történeti-nyelvi alapú elképzelés: Magna Hungariából vándorlás Levédiába, ott huzamos tartózkodás és kazár függés, ez a terület volt a magyar-török nyelvi érintkezés színtere, 2.: régészeti alapú új megközelítés: a magyarok nem voltak igazán sztyeppi nomádok, hanem a sztyepp és az erdő határán mozogva kb. 50-100 év alatt érkeztek Magna Hungariából a Kárpát-medencébe; 3.: Róna-Tas András elképzelése a Don-kubáni magyar őshazáról nyelvi alapon (ez a nézet tagadja, hogy korábban a magyarok Magna Hungariában éltek volna)
- az Árpád-kori lakóház és esetleg körülötte ól, kemence, verem stb. mutatná be a honfoglalás utáni periódus életét, valamint
- itt lehetnének azok az információk, melyek a Kárpát-medencében talált népességről szólnak, bemutatják a legújabb archeogenetikai eredményeket a honfoglaló magyarság sokszínűségéről, valamint fölhívják a figyelmet, hogy a mai magyarság genetikailag már igen távol áll a honfoglalóktól, viszont a nyelv, ha át is alakult, de fönnmaradt…
Véleményünk szerint a két tervezet összhangba hozható. Legyen a falumúzeumban falusi kocsma és falusi utcakép, úgy is mint Öko Építészeti Kutatóhely, van szabad terület bőven. A Finnugor Néprajzi Parkot pedig fejlesszék tovább, koncepcióját gondolják át egy részletesen kidolgozott szakmai terv alapján.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (54):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@tenegri:
A letaposott föld azért egy lösztalajon kb. az első nagyobb esőig marad letaposott föld. Mongóliában van esély ilyet találni, Magyarországon nincs.
@Pierre de La Croix:
"a jurta vagy a hozzá szükséges anyagok ("délről") beszerezhetőek"
A jurtához kell némi fa, gyapjú meg bőr (a kötözéshez). Ezek minden juh- és egyéb állattenyésztő népnél elég bőségesen vannak. Ja, meg víz és füves rét a nemezkészítéshez, valamint kurva sok idő és energia, de mivel ezt nők csinálták, akik nem jártak háborúzni, mindkét utóbbiból volt nekik bőven. Szóval nem hiszem, hogy a jurta a gazdagok kiváltsága lett volna. Ráadásul szakértők pillanatok alatt szerelik szét és állítják fel, ha odább kell vándorolni, ráadásul a jó tömör nemez nem ázik át még komoly esőben sem. A szegény pásztorok gubája is nemezből volt még 100 éve is, a jurták falánál jóval vékonyabból, és kiválóan állta az esőt.
@bloggerman77:
"A régészek az 500 ezer éves homo erectus telepeket is megtalálják"
Ja. Barlangban. Alföldön max. maradványokat.
"egy vékony, kör alakú letaposott folt. Na ez a jurta helye."
Ja. Ha ősszel keresed, hogy abban az évben hol állt nyáron a jurta. De egy komolyabb eső a letaposott földet a magyar laza talajon úgy mossa el 15 perc alatt, mint a huzat, nemhogy évszázadok alatt. Ahogy azt sem igazán találják meg, hogy hová és mit szartak ezen ősök, mert azt is elmossa az idő viszonylag hamar.
Azt ugye nem árt tudni, hogy a jurta nem állandó építmény volt, hanem költöző lakhely.
Miután a magyarok letelepedtek, a jurta viszonylag rövid idő alatt megszűnt, és állandó házak vették át a helyét, ahogy a nép sem vándorolt ide-oda, hanem letelepedett ún. falvakban, és földet kezdett művelni. Mert bár szép nagy ez a magyar Alföld, de csak nekünk. Az orosz sztyeppékhez mérve, ami a Kárpátoktól nagyjából a Csendes-óceánig terjed (csak Kazahsztán, ami kb. teljesen sztyeppe, 30-szor akkora, mint Magyarország, Mongólia sem sokkal kisebb, és a kettő együtt is csak a kisebb része ennek, a lakosság meg igen gyér a mai napig), csak porszemnyi. Ott volt hely vándorolni, itt már nem.
@Közbiztonság Szilárd:
Mármint a hun viszont gun, a g inkább egy nagyon erős torokhangú kemény h. (Hitler is Gitler oroszul.)
@mederi:
Apróbb hiba, hogy a hunokról a kínaiak SEM tudnak semmit a mese szintű mendemondákon kívül.
A magyaroknak igen nagy valószínűséggel semmi közük a hunokhoz, az európaiak azért aggatták rájuk a "hun" jelzőt, mert a pár száz évvel korábban erre járt hunokra emlékeztettek kinézetben (kis emberek kis lovakon, bőrruhában, bőrpáncéllal, sátorban lakva), már ha a hunokra utal az egyes népek nyelvén a magyarok neve - ugyanis kb. az angol az egyetlen nyelv, ahol a hung... szó h-ját is ejtik, minden más nyelven ung..., ami a fenet tudja, mire utal, vagy éppen annak az ellenkezőjére (az oroszban pl. vengr, a viszont gun, persze mivel az oroszok jóval korábban találkoztak a magyarokkal, mint a nyugat-európai népek, meg jóval később is láttak még hunokat, mint a nyugatiak, talán nem véletlenül adtak tök más nevet a két népnek; már persze ha fel merjük tételezni, hogy nem az ország szovjet megszállására készülve hamisították már akkor a történelmet, egyes szélső(ségesen idióta)jobboldali turbómagyarokból azért simán kinézem, hogy ezt gondolják).
@Fejes László (nyest.hu): Egy trollnak szerintem fölösleges válaszolni. (Különben már én is megtettem. Úgy látszik, hogy Klima is arra a kétes dicsőségre tett szert, hogy végre már a délibábos őshazakergetők is elismerik "tudósnak", csak mert direkte félreértelmezik egy mondatát, hasonlóképpen László Gyulához, aki számukra kizárólag a kettős honfoglalás elmélete miatt lett "prófétájuk". Viszont mivel úgy sem fog erről értesülni, semmi probléma kérem, haladjunk. :) )
@Konstantin: „A „Finnugor Néprajzi Park” – koncepciója a finnugrisztika ortodox ágának nevében, a mai tudományos eredmények figyelembevételének ellenében kívánta megjeleníteni a magyarok őstörténetét”
Én évekkel ezelőtt jártam abban a parkban, semmi nem szólt a magyarok őstörténetéről. A rokon népek 19-20. századi néprajzából adott ízelítőt. Nagyon kevés dolog szólt arról, hogy mi közük a magyarokhoz, volt pl. egy családfa (szokás szerint hibás).
„… a sztyeppei jurta és berendezése, valamint a hozzájuk kapcsolódó képek, tablók stb. bemutatnák a nomád pásztorok életmódját …a magyar-török nyelvi-kulturális érintkezést, és hogy milyen jellegűek a magyar nyelv ótörök kapcsolatai…”
Csak egyet tudunk érteni Klíma László „Magyar Őstörténeti Park” koncepciójával, mivel az a magyar őstörténet „törökös” ágának emlékeit is meg kívánja jeleníteni. A „Finnugor Néprajzi Park” – koncepciója a finnugrisztika ortodox ágának nevében, a mai tudományos eredmények figyelembevételének ellenében kívánta megjeleníteni a magyarok őstörténetét, elavult, egyoldalú és hamis sztereotípiák bemutatásával. Klíma koncepciója sokkal inkább tükrözi a legújabb kutatási eredményekből leszűrhető valóságos történéseket, eseményeket. Egy ilyen koncepció felépítésével, Klíma végre beléphet azon tudóstársadalom soraiba, amelyet leginkább talán László Gyula neve fémjelez.
Kívánunk hozzá sok sikert, türelmet és egészséget.
@Pierre de La Croix: Látom, Selmeczi László házak melletti kerek építménynyomokat (ha jól értem azért nem egyszerű letaposott földet) azonosít állandósított jurtaként Orgondaszentmiklóson ( www.kunszovetseg.hu/gdonko/konyvajanlo/k..._nepe_kesz_email.pdf ). Bár ez így nem sima jurta, de gondolom ha a magyaroknál volt jurta, náluk is kellett lennie idővel állandósított jurtáknak is, aminek több nyoma maradhat. Kovalovszki Júlia kör alakú, sátorszerű építményekről ír Dobozon ( epa.oszk.hu/01500/01577/00014/pdf/bmmk_1989_115-147.pdf ), ami a 12. századra datálva már nem is olyan rossz, bár nem tudom vannak-e ellenvélemények a régészek között. Hát várom, hogy találnak-e ilyesmit honfoglalás korra datálva is. Mindenesetre valószínűtlennek tűnik, hogy egyáltalán ne használtak volna jurtát a honfoglalók, az elterjedtsége kérdésesebb. A kerek épületnyomoknál pedig gondolom számításba jöhet, hogy a jurta mintájára épülhettek kerek házak is (ahogy ez megfigyelhető egyébként más, letelepülőben levő nomádoknál is). Majd utánanézek vmikor, hogy miket találnak tipikusabb jurtás területeken.
@tenegri: Az általam korábban linkelt idézet szerint igen:
"Ugyanekkor Kovalovszki Júlia közölt olyan szuperpozíciót Dobozról, ahol a földmélyített {V-395.} ház helyére később sátrat építettek. A kunoknál a ház és sátor egyidejű meglétét Selmeczi László négyszállási (jász) és orgondaszentmiklósi (kun) településásatásai igazolták (1992). "
@bloggerman77: Én örülök, ha ilyesmit is meg tudnak találni. Találtak már bárhol a világon ilyen módon beazonosítható jurtahelyet?
@tenegri:
"de más nemigen és ezt sokszáz év után nem hiszem, hogy a régészek megtalálnák. "
*
Nna. A régészek az 500 ezer éves homo erectus telepeket is megtalálják - egy jurta azért fiatalabb régészeti jelenség.
A jurta helyét az mutatja, hogy van a falu, ahol a házhelyek árkokkal körülhatároltak, egyik házhelyen veremház, másikon föld feletti vályogház, harmadikon gerendaház nyoma, a negyediken meg semmi, csak egy vékony, kör alakú letaposott folt. Na ez a jurta helye.
@Fejes László (nyest.hu):
" „csak a folyóvölgyekhez közel eső első szárazulatokon ütötték fel a sátraikat” Ezt mire alapozod?"
**
Én semmire, Révész cikkéből idéztem egy megállapítást. Ők elemezték a lelőhelyek gyakoriságát, és ebből következtetik, hogy a folyók között akár megyényi területek voltak lakatlanok, mert a honfoglalók telepei a vízjárta területekből kiemelkedő szárazulatokon, vagy folyók magaspartjának oldalában lévő kiemelkedéseken voltak.
@Fejes László (nyest.hu): Mivel a vitában eddig itt a többség egyetértett azzal, hogy a magyaroknál (és a többi korabeli nomád népnél, kivéve talán a Belső-Ázsiából később érkező kunoknál) a jurta nem a legelterjedtebb háztípus volt és mivel leszögezhetjük, hogy 1. egyetlen jurtához, pláne jurtatáborhoz hosszú távon saját, "nemzetségi" stb. tulajdonban álló állatállomány volt szükséges, vagy 2. olyan javakkal kellett rendelkeznie, amelyek segítségével maga a jurta vagy a hozzá szükséges anyagok ("délről") beszerezhetőek, különösen ha annak amortizációját is figyelembe vesszük, akkor ez szerintem több, mint feltételezés (viszont kevesebb mint bizonyíték).
@tenegri: Ez igaz, de kis kiegészítést tennék hozzá: A Kárpát-medencében, az Árpád-kori falvakban azért annyiban más a helyzet, hogy itt a feltételezések (mármint az írásos források által alátámasztott) szerint más, állandó(bb, tartósabb) építmények "mellett" (fölött, alatt, másik falurészen stb.) álltak ezek. Tehát legalább olyan "állandóak" voltak ezek, mint a többi építmény.