összetéveszthetetlen: Köszönöm az értelmezési segítséget, így már világos.

El Mexicano: @peterbodo: Pontosan erről van szó. Legegyszerűbben az emberrel lehet magyarázni: mindenkinek van két szülője, akitől származik, s akármilyen környezetbe kerül és akármilyen hatások érik az élete sorá...

peterbodo: @JL: Ezzel egyetértve, és a korábbi hozzászólásomat kiegészítve jegyezném meg, hogy a biológiai evolúcióban se lesz rokon két eltérő történetű faj, de létezik a konvergens evolúció, ami azonos funkcio...

El Mexicano: @horesz: Én is ezt mondom, hogy két eltérő megközelítésről van szó, de persze abban csak egyetérteni tudok, amit leírtál (annyira nem ismerem a bekebelező nyelveket).

peterbodo: A családfamodell az evolúcióban sem egyértelmű: -pl. kezdetleges baktériumok bekapják egymást és felhasználják a másik génjeit: laterális géntranszfer. fejlettebb élőlényeknél ez érthető okokból bonyo...

JL: El Mexicanóhoz csak csatlakozni lehet. A családfamodell nem valóság hanem tényleg csak modell, egy leegyszerűsített és eltorzult kép, annál leegyszerűsítettebb, minél nagyobb időközökről van szó. Nem ...

horesz: A tipikus inkorporáció az NI "Noun Incorporation" (ezt tekintették meghatározónak a nyelvtípus meghatározásánál), ezen belül a legtipikusabb eset, amikor egy önálló igei tő inkorporálja például a főné...

Székelynő: Nagyon bosszant,ha egy magyarországi szájából azt hallom,hogy esik a hó,ezt csak ott mondják,nálunk Székelyföldön hull a hó,és esik az eső.A hó csak akkor eshet,ha nagyobb tömegben-például háztetőről ...

El Mexicano: Bocsánat, javítom magam: "nem változtat azon a tényen, hogy azon alapnyelv leszármazottja..." @horesz: Miért ne lenne inkorporáló nyelvtípus? Magyarul bekebelezőnek hívják. Két eltérő megközelítésről ...

El Mexicano: Érdekes "problémát" vet fel a cikk (előadás), ugyanakkor a családfamodell elvetésével nem igazán értek egyet, mégpedig a következők miatt. 1. Ha egy nyelv (az őt beszélő közösség körülményeit, más nép...

horesz: Inkorporáló nyelvtípus nincsen, már régóta poliszintetikus nyelveknek nevezik őket (a poliszintézis és az inkorporáció nem ugyanaz). Az pedig, hogy "ez a fajta szétválasztás szerkezetükből adódóan ele...

Fejes László (nyest.hu): @Nước mắm ngon quá!: Nem, nem támadásnak éreztem, csak rámutattam, h erről is szóltunk. :)

Nước mắm ngon quá!: @Szajci: Szajci, ne oszd az 'észt'! ;)

Nước mắm ngon quá!: Aki az internet segítségével próbálja nyelvtudását fejleszteni, az ne csak kifejezetten nyelvoktató oldalakat keressen, hanem használja a videómegosztó portálok, rádióadók kínálatát is. Még kezdő néme...

Nước mắm ngon quá!: Milyen szép is amikor a televízió nagy riporterei (nem mondok neveket, szerintem biztosan beugrik a vájt fülű olvasótársaknak) Helsinkit [helzinki]-nek ejtik.

Nước mắm ngon quá!: @elhe taifin: Az előttem szólóhoz csatlakozok: a cikk megállapítása, mely szerint a kínaiak elhagyják a hagyományos írásrendszerüket, képtelenség. A számítástechnikai karakterbevitel természetesen áta...

Nước mắm ngon quá!: @Fejes László (nyest.hu): T. Szerző, hozzászólásomat párhuzamos véleménynek is tekintheti, nem irányult a cikk megállapításai ellen.

Nước mắm ngon quá!: A kínairól szóló értekezésért "szégyellheti" magát a T. Szerző! Ha tud kínaiul, akkor tudja, hogy amit leírt képtelenség és téves, ha nem akkor pedig alaposabban tájékozódhatott volna. A kínai nyelv í...

Fejes László (nyest.hu): @Nước mắm ngon quá!: A témát érintő cikkünket pontosan ezzel kezdtük: "Természetesen a világ nyelveit nem lehet nehézségi sorrendbe állítani, már csak azért sem, mert egy nyelv nehézsége nagyban függ ...

Fejes László (nyest.hu): @Nước mắm ngon quá!: Ha elvégzi a tesztet, örülnénk, ha eredményeit megosztaná velünk is!

Fejes László (nyest.hu): @O:cSi: A cikkben úgynevezett "nyelvhelyességi hibák"-ról van szó, az Ön példamondata pedig helyesírási hibákat tartalmaz. De maradjunk a példájánál. Három lehetőség van. Az egyik lehetőség, hogy aki ...

Nước mắm ngon quá!: A nyelv nehézsége relatív, a tanulni kívánt célnyelv az anyanyelv vagy a nyelvtanuló által ismert más nyelvek függvénye. Német és angol nyelvismeret birtokában bárki játszva tanulhat svédül, norvégul,...

Nước mắm ngon quá!: A cikkben említett nyelvoktató szoftver valóban nem egy könnyű eset. Nem szeretném nagyon "fényezni" magam, de viszonylag kifinomult hallású, anyanyelvi támogatással nyelvet tanulóként sem sikerült "s...

Nước mắm ngon quá!: A vietnámi nyelv nehézségeiröl szóló részhez kiegészítésképpen megjegyezhetjük, hogy nemcsak a 6 tónus elsajátítása, hanem a magánhangzók (a â ă e ê i o ô ơ u ư és persze ezek diftongusai) megkülönböz...

O:cSi: Az utolsó mondatok alapján arra következtetek, h akár írhattam volna, illetve mondhatnám azt is, h "A utólsó mondatok alaplyán ara követtkeztetek". Mert nekem így tetszik. Bocsánat, de a szabályokat e...

feri: @DJS:" Sehogy. A SÁTOR ótörök eredetű szó, amiben a "csatolni", "csat" szótő " Szerintem sem. Egyiket a másikból nem lehet levezetni.(Sátor-Ház) A "csat " szógyökben nem nehéz felismerni, hogy az a "s...

El Mexicano: @Roland2: Népek rokonsága alatt szinte mindig a nyelveik rokonságát értjük, mivel – ahogy László is mondja – másfajta rokonságról sok értelme nincs beszélni. Amikor pl. azt mondjuk, hogy az indoeurópa...

Fejes László (nyest.hu): @Roland2: A "rokon" leszármazásbeli azonosságot jelent. Ez igaz a rokon nyelvekre. Kultúráknál legfeljebb hasonlóságról beszélhetünk, népekre pedig nem jellemző a genetikai rokonság, ugyanis hatalmas ...

Roland2: Nem értek egyet a cikk kissé szkeptikus hozzáállásával: a legtöbb nép több gyökerű,több elemből forrt össze,ennek megfelelően a rokonság fogalma is több szempontú: egyaránt beszélhetünk nyelvi,genetik...

DJS: @feri: "nem látom most sem világosan, hogy a sátor szóban lévő ősgyök: s-t ,amely a szét-re, szedésre, szétszedésre, szétszedhetőségre utalhat, hogyan alakult át a HÁZSÁRTOS szón keresztül a HÁZ szóvá...