0:05
Főoldal | Rénhírek
Amikor nem jobb az autentikus

A brazíliai portugál kiejtésről

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogyan is kellene helyesen kimondani a portugál neveket, szavakat. Most megnézzük, milyen különbségek vannak az európai és a Brazíliában beszélt portugál nyelv között.

El Mexicano | 2011. február 18.

A portugál nemcsak Portugália hivatalos nyelve, hanem többek között a dél-amerikai Brazíliáé is, ahol a legtöbb, közel 200 millió portugál anyanyelvű beszélő él. Éppen ezért az ottani nyelvváltozat jóval elterjedtebb, s bizonyára az olvasó is többször hallhatta már – ha máshol nem is, a brazil tévésorozatokban vagy a popzenében.

[rió de zsanéjró] vagy [híu gyi zsönéjru]?
[rió de zsanéjró] vagy [híu gyi zsönéjru]?
(Forrás: Wikimedia commons / Artyominc)

A brazíliai portugál nyelv – melyet olykor  (és nem mindig viccből) „brazil nyelvnek” is neveznek – észrevehetően eltér az európai sztenderd nyelvtől, mind kiejtésben, mind nyelvtanában;a különbségek azonban nem olyan mértékűek, hogy igazán indokolt lenne külön nyelvről beszélnünk. Azonban a két változat közötti eltérés nagyobb, mint a spanyolországi és a latin-amerikai spanyol között, mértékét talán a brit és az amerikai angol közötti eltérések mértékéhez lehetne hasonlítani. Jó hír viszont, hogy a brazíliai nyelvváltozat – amely valójában szintén nem egységes, hanem inkább nyelvjárások összessége – nem sok olyan hangot használ, melyet a magyar olvasó ne tudna könnyedén kiejteni.

A magánhangzók

A magánhangzók vonatkozásában a brazíliai nyelvváltozatok sokkal konzervatívabbak, mint az európaiak. Az olvasó tehát megnyugodhat, nem lesz szükség furcsa, „affektálós” hangok ejtésére! A hangsúlyos e, o magánhangzók itt is lehetnek nyíltak (írásban é, ó, ha a hangsúlyt jelölik)  és zártak (írásban ê, ô, ha jelölik a hangsúlyt), ebből a szempontból tehát nincs eltérés az európai portugáltól.

A hangsúlytalan magánhangzókat viszont az európai portugáltól eltérően Brazíliában „tisztán” ejtik: az a-t mindig kb. rövid magyar [á]-nak, az e-t pedig rövid magyar [é]-nek, kivétel a szóvégi vagy az egyszótagú hangsúlytalan szavakban álló e, ennek ejtése [i]. Azonban jó, ha tudjuk: gyors beszédben – akárcsak az európai portugálban – ez az [i]-nek ejtett hangsúlytalan szóvégi e el is maradhat. A hangsúlytalan o-t általában – az európai portugálhoz hasonlóan – Brazíliában is [u]-nak ejtik szó végén, illetve a szóvégi -s előtt is. Bizonyos nyelvjárásokban azonban inkább zárt [o]-nak hangzik.

Fontos különbség viszont, hogy az ei diftongus Portugáliában igen nyílt [ej] vagy [áj], Brazíliában viszont zárt [éj]-nek hangzik: a janeiro 'január' brazilos ejtése tehát nem [zsönájru], hanem [zsánéjru], a verdade 'igazság' pedig szintén nem [vürdád], hanem [vérdádi]. A m, n, nh előtt álló, valamint az ã, õ magánhangzókat itt is orrhangon kell ejteni – tehát ez nem tér el a portugáliai ejtésmódtól –, azonban a szóvégi -em ejtése nem [ájN], mint Portugáliában, hanem [éjN], pl. bem 'jól' [béjN].

A mássalhangzók

Míg a magánhangzók terén a brazíliai nyelvjárások konzervatívabbak, bizonyos mássalhangzók előrehaladottabbak a fejlődésben, mint az európai portugálban lévők. Kifejezetten brazil újítás, hogy a [ti] és [di] hangcsoportokat (melyeket írásban jelölhet a hangsúlytalan szóvégi -te és -de is) a brazíliai nyelvterület legnagyobb részén „lágyítják” – [tji], [dji] –, vagyis a magyar fül inkább [tyi]-nek, sőt, [csi]-nek, illetve [gyi]-nek vagy [dzsi]-nek hallja őket; leginkább ennek tudható be a brazíliai portugál különös hangzása. (A t és a d egyébként az összes többi esetben ugyanúgy hangzik, mint a magyar t és d.).

Könnyebbség viszont, hogy Brazíliában a magánhangzók közötti b, d és g hangokat rendesen, magyarosan ejtjük, tehát nem lazán, azaz réshangként, ahogyan a spanyolban vagy az európai portugálban. Az európai portugáltól eltérően sok brazil nyelvjárásban nem alakult [s]-sé a szó(tag)végi s és z, ezeket tehát lehet nyugodtan „spanyolosan”, vagyis szó végén [sz]-nek (illetve zöngés mássalhangzó előtt [z]-nek) ejteni. A szó- és szótagvégi, eredetileg „kemény” l hang a brazíliai portugálban magánhangzóvá alakult: ezt igen rövid [u]-nak ejtik (ahogy pl. a lengyelben az ł betűt); Brazília önelnevezése, a Brasil tehát valahogy így hangzik a helyiek ajkán: [brázíu].

A Portugál Nyelv Múzeuma (Museu da Língua Portuguesa), São Paulo
A Portugál Nyelv Múzeuma (Museu da Língua Portuguesa), São Paulo
(Forrás: Wikimedia commons)

A kettős betűk közül a ch Brazíliában is [s], az lh pedig [ly], azonban az [ny] hangot jelölő nh-t Brazíliában sokkal „lágyabban” ejtik, mint Portugáliában, olyannyira, hogy ez sokszor csak [j]-nek hangzik, miközben az előtte álló magánhangzót nazalizálja. Tehát míg pl. a sonho 'álom' szó ejtése Portugáliában [szónyu], addig Brazíliában inkább [szóNju].

Ami az r-féle hangokat illeti, fellélegezhetünk – akár szó szerinti értelemben is –, hiszen az európai portugálban meglévő franciás, „raccsoló” [r]-hangot (melyet, mint már ismeretes, az európai változatban szó elején, kettőzve írva, valamint szótag elején l, m, n, s után ejtenek) Brazíliában egyszerűen [h]-nak ejtik! Sőt, a dolgunk még ennél is egyszerűbb, mivel Brazíliában a magánhangzók közötti -r-, valamint a br, cr, dr, fr, gr, pr, tr csoportokban lévő r kivételével minden esetben [h]-nak kell ejteni az r-t hangot, azaz szó- és szótag végén is.

Mi következne ebből?

Nos, mint a fentiekből kiderül, a Rio de Janeiro igazán brazilos, leghitelesebb kiejtése tehát [híu gyi zsánéjru], a Roberto Carlos pedig [hobehtu káhlusz]. Ebben az esetben azonban aligha mernénk olvasóinknak azt ajánlani, hogy igyekezzenek megközelíteni a lehető legautentikusabb kiejtést. A legtöbb magyar beszélő ugyanis aligha járatos a brazil hangtani kérdésekben, és nem csupán egyszerűen azt gondolná, hogy műveltségünket fitogtatva próbálunk affektálni, hanem meg sem értené, miről beszélünk.

Akik szeretnék hallani is, miként is hangzanak a szavak a braziliai portugálban, azoknak az alábbi videót ajánljuk:

Hasonló témájú cikk a szerző blogjából:

Az sem mindegy, mikor raccsolunk!

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (16):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Az összes hozzászólás megjelenítése
8 éve 2011. június 19. 23:09
16 Evelinha

@El Mexicano (13): A Szólásmondások többnyelvű szótára angol, francia, latin, lengyel, magyar, német, olasz, orosz, spanyol mondásokat tartalmaz. Kossuth 2009.

8 éve 2011. június 19. 16:04
15 El Mexicano

@Evelinha: Ez hasonló a spanyol esetében is. A spanyolországi spanyolok az északi nyelvjárásokat tartják a legarchaikusabbnak, amikor valójában éppúgy – vagy még jobban – eltávolodtak a középkori spanyoltól, ahogyan a latin-amerikaiak.

A spanyolországi "pöszézés" is saját fejlemény, ahogy a mássalhangzó-csoportok (cc, ct, pt, x) leegyszerűsítése is csak spanyolországban figyelhető meg, akkor ott van az ún. leísmo és laísmo, ezek is kifejezetten kasztíliai újítások Spanyolországban; ezzel szemben a latin-amerikai, különösen a boliviai, az ecuadori és legfőképpen a közép- és észak-mexikói sokkal archaikusabbak a kiejtés és a szókincs tekintetében, mint a mostani észak-kasztíliai Spanyolországban.

8 éve 2011. június 19. 12:16
14 Evelinha

Néhány megjegyzés, hogy megint belekotnyeleskedjek. :) Eskü', csak a portugál nyelv szeretete vezérel.

Először a cikkhez, ami remek!!! Annyit tennék hozzá, hogy a "brazil mint nyelv vagy nyelvjárás" vitában nem lehet döntő az, hogy mennyi különbség van a portugál és a brazil változat között. Azt, hogy mi nyelv és mi nyelvjárás, nyelven kívüli tényezők döntik el (történelem, nyelvpolitika...). Nyelvészeti szempontból a szláv nyelvek is lehetnének "csak" dialektusok. A brazilon belül egyébként a területi változatok mellett a társadalmi változatokat (szociolektusokat) is figyelembe kell venni. Egynémely köznyelvi, "korlátozott" (a la Bernstein) változatnak szórakoztatóan egyszerű a nyelvtana. Ha valakit érdekel, elmesélhetem.

Roland2: Igen, a brazilnak sok archaikus jegye van, mert a portugálok "elvitték" a nyelvüket Brazíliába, és az akkori nyelvállapot lett az alap, míg a portugáliai változat további "fejlődése" nem feltétlenül jutott el hozzájuk. Kárpótlásul saját innovációkat hoztak létre.

A 11-eshez: a régi szótárt senki ne használja a kiejtés tanulásához. Most nem anekdotáznék, hogy mi sülhet ki belőle...

8 éve 2011. március 30. 08:01
13 El Mexicano

@Hedvig: Épp nemrég kaptam ajándékba egy 8 nyelvű közmondásgyűjteményt (eredetileg lengyel kiadvány), de arra nem emlékszem, hogy portugál van-e benne (spanyol van). Bennem egyetlen portugál mondás maradt meg:

Quem năo tem căo, caça com gato

('Akinek nincs kutyája, macskával vadászik')

Magyarul: "Ha ló nincs, a szamár is jó." :)

8 éve 2011. március 30. 04:27
12 Hedvig

@El Mexicano: Hú..hogy szalad az idő.

Már szándékomban volt irni, de az egyetem közbeszól.

Éppen azon gondolkoztam a minap, hogy a szólásmondások portugálul jó kis téma lehetne. A partnerem mamája minden második mondatán úgy kell agyalnom, hogy kitaláljam vajon mit is akart mondanki azza, hogy: "Com o cu na mão" meg, hogy: Lavar roupa suja.

Néha szerencsével járok, és ráakadok a magyar megfeleójére, de ez is fele fele arányban történik.

Nah..most éppen ezzel foglalatoskodom! :D

8 éve 2011. március 3. 18:03
11 El Mexicano

@tarto: Én még sajnos nem jutottam el oda, csak Spanyolországba, de nekem már az is szép élmény volt. :)

Hát igen, sajnos nemcsak a portugál, de még a spanyol tankönyveknek sem sok hasznát lehet venni nálunk, attól függetlenül, hogy vannak jó próbálkozások, de igazándiból mindegyik tele van sajnos alapvető tévedésekkel, szakszerűtlen magyarázatokkal. Dr. Király Rudolf Portugál–magyar kéziszótára egészen jó próbálkozás volt, sok mindent le is ír, kiejtési átírás is van benne, csak sajnos ott is vannak komoly tévedések a kiejtés kapcsán (nem emlékszem pontosan, de talán épp az ei diftongusra írja, hogy azt Brazíliában nyíltan ejtik és Portugáliában zártan, amikor éppen fordítva; meg arról egyáltalán nincs is szó, hogy a portugáliai hangsúlytalan -e korántsem [i], hanem inkább [ö]~[ü] (csak magánhangzó mellett [i]), én meg nagyokat csodálkoztam, amikor először hallottam európai portugált, hogy mennyi ü-t ejtenek.

8 éve 2011. március 3. 15:47
10 tarto

Kicsit későn reagálok, de nekem is nagyon tetszik a cikk, függetlenül a YouTube-os hanganyagtól. Először - elvetődve az Uruguay folyó mentéhez - fura volt számomra a churrasco-ban az r-ek helyén a h, a végén az o helyett az u. (Életem legfinomabb húsételét egy fazendán volt módom ízlelni, maniókaliszttel.) Érdekes volt a d betű - Rio Grande do Sul-ban használt - dzs kiejtése (bom dia), vagy a spanyolban másképp ejtett gaucho szóvégi su-ja is. Némi tanulás és segítség után azonban élvezettel törtem a brazilt. (Az itthon vásárolt kis portugál nyelvkönyvnek és a vele adott kazettának túl sok hasznát nem vettem.)

8 éve 2011. február 23. 07:56
9 El Mexicano

@Hedvig: De még csak nem is következetes. Ha megfigyeled, épp azt magyarázza, hogy a /ti/, /di/ csoportokat [csi], [dzsi]-nek kell ejteni hangsúlytalan szóvégen, ehhez képest azt "escute"-t [(i)skúte]-nak ejti, amely [(i)skúcsi] lenne, a "preste" pedig [pressi] vagy [prescsi], ő pedig [preste]-t ejt (sajnos IPA-jeleket nem tudok írni erről a gépről).

Különben a YouTube-oldalon lévő kommentekben meg is jegyzi valaki, hogy a bemondó spanyolos akcentussal beszél, egy brazil felhasználó pedig meg is erősíti – erősen hiányos spanyolsággal –, hogy bizony nem brazil az illető.

De sajnos jobbat nem találtam.

8 éve 2011. február 23. 02:12
8 Hedvig

@El Mexicano: Igazság szerint nem néztem meg a videót amikor a cikket olvastam. Most bepótoltam. Igen, nekem a [ ʃ ] és az [s] volt a legzavaróbb, mivel sokszor [ ʃ ]-et használt a bemondó igy olyan félig európai portugálra hasonlitott.

A másik meg az hangsúj. Nekem úgy tűnt mintha a bemondónak az ékezetek nem is léteznének, pedig nekem sokszor oda kell figyelnem, hogy a kellő szótagot hangsúlyozzam, mert különben nem értenek meg, vagy csak nehezen.

8 éve 2011. február 21. 15:06
7 Nước mắm ngon quá!

@Szajci: Makaói rádió hanganyagokkal

portugues.tdm.com.mo/index.php?se=radio

8 éve 2011. február 19. 09:44
6 El Mexicano

@Hedvig: Hozzáteszem, a csatolt videót többször megnézve nekem nagyon gyanússá vált (sőt, több mint valószínű), hogy aki a szöveget és a szavakat felolvassa, az spanyol anyanyelvű. Ugyanis több helyen is eltéveszti a hangsúlyt és kiejtést (pl. a "café" szóban [é]-t ejt, amikor éppen nyílt magyar [e]-t kellene, a "se pronuncia" portugálul [szi pronunszía] lenne, ő pedig néhol [sze pronúnszia]-t ejt, vagy pl. a "dizer"-ben [z] helyett [sz]-t ejt), ahol egy született brazil nem tévesztené el. De persze az is lehet, hogy brazil, aki már nagyon hosszú idő óta spanyol nyelvterületen él. Ettől függetlenül egy spanyolul nem tudónak ez nem fog feltűnni, szóval tanulóknak hasznos lehet.

8 éve 2011. február 19. 04:40
5 Hedvig

Nagyon tetszett a cikk.

Azt viszont úgy sajnálom, hogy én ezeket a nyelvászeti fejtegetéseket mind angolul tudom, igy egy fél napba kerülne kiguberálnom, hogyan is kérdezzem azt ami angolul pofon egyszerű.

Én az európai portugált, Magyar szemmel nézve sokkal könnyebben tanulhatónak tartom, de ha valaki a Braziliai verziót tanulja először, és azt hallja, akkor kell egy kis idő mig rááll az ember füle az új kiejtésre, hangokra.

És tényleg, Brazilián bellül is, még ha sak pár száz km-et utazol akkor is olyan változatos lehet a nyelvjárásuk, hogy egy darabig igen zavaró lehet, hogy azt amit álltalában semmi gond nélkül megértessz, most nagyon kell koncentrálnod arra mit is mondak neked.

8 éve 2011. február 18. 09:58
4 El Mexicano

@Roland2: Ez azért nem egészen így van, mert a portugál – a spanyollal ellentétben – megkülönböztet labiodentális [v] hangot (ahogy magyarul is ejtjük a v-t), illetve [w] félhangzót is, melynek az u-t ejtik pl. a quando ['kwãdu] 'mikor' szóban. Vagyis két eltérő hang, így semmiképpen sem lehet az [u]-ból (vagy [w]-ből) [v].

"Az igaz,hogy a brazíliai portugál több vonást is megörzött a középkori portugál nyelvváltozatból (annak ellenére is,hogy a mássalhangzók terén újított)?"

Igen, mint írja is a cikk, pl. az intervokális /b/, /d/, /g/ hangok nem alakultak réshanggá, ahogy az európaiban (és a spanyolnak minden változatában, a /b/, /d/ legalábbis), illetve a szóvégi -s, -z bizonyos nyelvjárásokban nem alakult magyar [s]-sé, ez utóbbi szintén az európai portugál újítása (vö. a délspanyol tájszólásokban az -s először hehezetté alakulását, majd kiesését, amely szintén ezzel a folyamattal magyarázható).

8 éve 2011. február 18. 09:48
3 Roland2

"A szó- és szótagvégi, eredetileg „kemény” l hang a brazíliai portugálban magánhangzóvá alakult: ezt igen rövid [u]-nak ejtik"

Ez érdekes,ugyanis az u hang fokváltós mássalhangzó párja a v ( az i-nek pedig a j ),tkp egyes esetekben a szóban lévő u hang v-vé alakul vagy fordítva (ha jól tudom a szerbhorvátban is van ilyen jelenség).

Az igaz,hogy a brazíliai portugál több vonást is megörzött a középkori portugál nyelvváltozatból (annak ellenére is,hogy a mássalhangzók terén újított) ?

8 éve 2011. február 18. 08:40
2 El Mexicano

@Szajci: Köszönöm, igyekszem! :)

Itt találsz rengeteg hangpéldát – leírt szöveggel – a különböző nyelvjárások kiejtéseire (sajnos elképzelhető, hogy némelyik link már nem él):

en.wikipedia.org/wiki/Portuguese_language#Dialects