Olvasni kósza híreket arról, hogy egykor embereket is mutogattak állatkertekben. És ez nem a majmok bolygóján történt, hanem a miénken. Budapesten is tódultak a népek, hogy indiánokat, feketéket, no meg szamojédokat és lappokat bámulhassanak. – Hogya...

Ősbudavára a Millennium tiszteletére épült fel a Városligetben. Amolyan vigalmi negyed-féle volt: kaja, pia, nők és férfiak stb. Pár év múlva csődbe ment, lebontották. Műkedvelő múltkedvelők találtak helyette másikat a pilisi dombok között. Az újabb ...

Tobolszk már csak egy jelentéktelen városka a Tobol és az Irtis folyók találkozásánál, alig százezer lakossal. Hajdan Szibéria fővárosa volt. Még korábban tatár kánok birtokolták. Eredetileg pedig ugorok laktak arrafelé. Vagyis mi.

A múlt hónapban jelent meg Umberto Eco: A legendás földek és helyek története című könyve. Ez is a magyar őstörténetről (is) szól. Vajon tényleg az elsüllyedt Mu szigetéről származik az egész emberiség? Vagy csak a magyarok?

Észak népeinek megismerésében és az északi hajózási útvonal felderítésében nagy szerepük volt az orosz tudósoknak. Akik főleg németek vagy észtek voltak. Esetleg mindkettő – lásd Middendorff.

Egy minden pillanatában meghökkentő, különös figura, az író és próféta Szabó Dezső pályafutásának kezdetét idézzük fel: miért gondolta, hogy ő nyelvész lesz, s hogyan gyógyult ki ebből a súlyos betegségéből? Ha ugyan.

Milyen az, ha valaki fehérturhás mérsékményű? Kinek köszönhetjük légcső és hangrés szavunkat? Milyen a magyarok nyelve és fülizlése? A szénsavas mészéleget eszik vagy isszák? Egy 19. századi természettudományi szótárban tallózunk. Figyelmes olvasóink...

Vannak események, melyek meghatározó szerepet játszanak egy-egy nyelv történetében. Ezek az események valahol lejátszódtak. Ezeket a helyeket fel is lehet keresni. Sőt, minderről könyvet is lehet írni...

Népszerűvé váltak az interneten egy indoeurópai nyelvész hangfelvételei: ezeken azt mutatja be, miképpen hangozhatott az indoeurópai alapnyelv. A vállalkozás azért meglepő, mert már jóval óvatosabb kísérletekhez is meglehetősen szkeptikusan álltak a ...

Dél-India és a Kaukázus messze esik egymástól még egy bagdadi adószedőnek is, ám mindkét helyen új rokont lehet találni a magyarnak. Karrieristáknak persze mindez öngyilkosság, jöhet a száműzetés. Sok hányódás után végül hazatér a vándor, de sikerül-...

1851-ben Szontagh Gusztáv azt óhajtá, hogy „a magyar soha ne piperézné fel magát idegen pávatollakkal: hanem tenne inkább nagyot, a magasztalást pedig engedné át másnak”. Ezt a megjegyzést a magyar őstörténet kutatóinak címezte, akik meg is sértődtek...

Nyelvzseni, aki turáni nyelvismeretével lesöpörhette volna a finnugristákat, de összeesküvés hallgattatta el? Kutató, aki korának és saját magának áldozata lett? Kivételes nyelvtehetsége, alapos nyelvleíró képessége, büszke és konok elkötelezettsége ...

Olvasónk darázsfészekbe nyúl, amikor egy darázsfészekkel kapcsolatban a fészer és a fészek szavak eredetéről érdeklődik. Házi szakértőnket azonban nem fogja el a félsz: fény vetül e szavak eredetére és a nyelvtörténeti kutatások módszertanára is.

A finnugor nyelvrokonság kutatástörténetében kiemelt szerepe van annak az állításnak, hogy egy 15. században élt veronai szerzetes szerint a Tanaisz (Don) felső folyásánál obi-ugorok éltek. Az eredeti forrásban azonban erről szó sincs. Mi okozhatta a...

Kiállítás nyílt a Magyar Nemzeti Múzeumban, a honfoglaló ősök temetkezési szokásainak egyik különös eleméről. A halotti maszkok vagy szemfedők eredetéről folyt némi vita a tudományban, ezért kíváncsian vártuk a kiállítást, vajon finnugor vagy török d...

Egy olyan játékról lesz szó, amelyhez agyunkban fel kell lapoznunk a történelemkönyvet, vissza kell gondolnunk a legutóbbi olimpiára és az sem árt, ha tisztában vagyunk a legfrissebb slágerlistákkal, valamint játékostársaink kedvenc regényeivel. Nem ...

Az átírás nehéz dolog. Nemcsak jeleket kell választanunk, de még az sem teljesen egyértelmű, hogy a nyelvnek milyen változatát írjuk át. Angol példákon mutatunk be néhány megfontolandó kérdést. Ha egy angol azt mondja [lájt], vajon arra gondol-e, hog...

Az 1832-ben született Vámbéry Ármin a kiegyezés és az első világháború közötti időszakban az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb emberének számított.

Sorozatunk második részéből kiderül, hogy ugyan a székelyek saját írását Kézai Simon említette először, de az, hogy ez az írás a hun örökség része, nem tőle, hanem Mátyás történetírójától, Thuróczy Jánostól származik. Utánajárunk annak is, kik és mié...

Varga László az ELTE Angol Nyelvészeti Tanszékének oktatója, de kutatásai során elsősorban a magyar nyelv prozódiájával (dallamával) foglalkozott. Születésnapja alkalmából bemutatunk néhány olyan jelenséget, melyet ő fedezett fel.

Amikor szavak kiejtését kell visszaadnunk, szorult helyzetünkben fűhöz-fához nyúlunk, görög betűket, valamint rég elfeledett betűváltozatokat vetünk be. Mindebben nagy szerepet játszott egy francia nyelvész, aki az eszperantó atyjával, Zamenhoffal sz...

1768. április 28-án indult el Bécsből Hell Miksa és Sajnovics János, hogy Vardø szigetén megfigyeljék a Vénusz átvonulását a Nap előtt. A nyelvtudomány történetébe azonban nem ezért került be az expedíció, hanem egy olyan felfedezés miatt, amiért He...

Időről időre összejönnek tudós hölgyek és urak, hogy a magyar őstörténetről beszélgessenek. Közben telnek az évek, s mi egyre távolabb kerülünk az őstörténettől. A tudósok viszont szeretnék közelebb hozni a múltat a mához, hogy végre megtudjuk, mi tö...