Pánturkizmus és cionizmus
Az 1832-ben született Vámbéry Ármin a kiegyezés és az első világháború közötti időszakban az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb emberének számított.
Emlékévvel tiszteleg a száz éve elhunyt Vámbéry Ármin orientalista tudós munkássága előtt a Vámbéry Ármin Centenáriumi Emlékbizottság, amely nemzetközi tudományos konferenciát és kiállítást is szervez. A tervek szerint újra kiadnák a magyar őstörténet és a keletkutatás tudósának néhány alapművét is. Az ELTE-vel közösen szeptember 13-án megrendezendő nemzetközi tudományos konferencia Vámbéry munkásságának eddig kevésbé ismert oldalait igyekszik bemutatni, így az előadók elsősorban a tudós politikai és közéleti tevékenységét vizsgálják, egyebek között a pánturkista és cionista mozgalmakhoz való viszonyát. A meghívottak között ismert Közép-Ázsia- és Vámbéry-kutatók vannak, így Barbara Kellner-Heinkele és Ruth Bartholomä Németországból, Jacob Landau Izraelből, Edward J. Lazzerini az Egyesült Államokból, Mustafa Kaçalin Törökországból, Hazai György és Vásáry István akadémikusok Magyarországról – tájékoztatták az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja az MTI-t.
A konferencia napján nyílik meg a Vámbéry-emlékkiállítás az MTA Könyvtárában. Az MTA Keleti Gyűjteménye – amelynek egyik legértékesebb része éppen Vámbérynek köszönhető – sok Vámbéryhez kapcsolódó anyagot tartalmaz, ezekből rendeznek kamarakiállítást. Terveik között szerepel egy Vámbéry-honlap létrehozása az MTA Keleti Gyűjteménye török anyagát gondozó turkológus munkatárs, Kovács Nándor Erik vezetésével. Ezen a folyamatosan bővülő internetes oldalon a tudós életére és munkásságára vonatkozó legfontosabb adatok, írásos és képi dokumentumok, valamint rövid tudományos összefoglalók kapnak majd helyet.
A Magyar Tudomány című akadémiai lap nyár végi száma hat tanulmányból és egy bevezetőből álló blokkot közöl Vámbéry Árminról. Az írások a tudós életútját, turkológiai és egyéb tudományos munkásságát és politikai-közéleti szereplését mutatják be. Az emlékbizottság a tanulmányokat önálló kötetben is meg kívánja jelentetni és az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) támogatásával el akarja juttatni az iskolákba, hogy a tanulók is megismerkedhessenek Vámbéry teljesítményével és a vele foglalkozó kutatás legújabb eredményeivel.
Az emlékbizottság fontosnak tartja, hogy Vámbéry néhány alapműve az évfordulóra újra hozzáférhetővé váljék. Ennek érdekében felvette a kapcsolatot a dunaszerdahelyi Lilium Aurum Kiadóval, amely – ha anyagi támogatást kap – kész arra, hogy az emlékbizottsággal együttműködve megjelentesse Vámbéry közép-ázsiai utazásairól szóló beszámolóját és az életútjára visszatekintő, Küzdelmeim című munkáját. Az emlékbizottság azt tervezi, hogy ezeket a köteteket is eljuttatja a magyar iskolákba.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Az 1832-ben született Vámbéry Ármin a kiegyezés és az első világháború közötti időszakban az ország egyik legismertebb és legnépszerűbb emberének számított. Hírnevét elsősorban az 1861 és 1864 között Közép-Ázsiában tett utazásainak köszönhette. Ennek eredeti célja a magyarság keleti kapcsolatainak feltárása és a Kőrösi Csoma Sándor által megkezdett munka folytatása volt, a fiatal kutató érdeklődése azonban Közép-Ázsia múltja és jelene felé fordult. Ehhez kapcsolódó szerteágazó tudományos és közéleti tevékenysége folytán hamarosan világszerte ismertté vált.
Vámbéry Ármin 1913. szeptember 13-án hunyt el budapesti otthonában. Halálának századik évfordulóján az Emmi, az MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, valamint keletkutatók kezdeményezték, hogy a nagy tudós tudományos és politikai tevékenységéről méltó megemlékezéseket tartsanak. Ezek összefogására hozta létre az MTA elnöke a Vámbéry Centenáriumi Emlékbizottságot.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (23):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Krizsa: Ok, tényleg van ilyen van ilyen fórum...
@Pierre de La Croix: Index fórum: Összehasonlító gyöknyelvészet.
@Krizsa: 1. Hát nem sok nyomot hagytak benned, az kétségtelen.
2. Nem nekem kell cáfolnom az elméletedet, hanem neked bemutatni úgy, hogy vitatkozni lehessen rajta.
3. Nem vagyok a szerkesztőség tagja és még egyszer, utoljára leírjuk (bár már többen megtették): nem egy hozzászólásban kell ezeket megtenned, főleg nem egy ismeretterjesztő fórumban (szerintem a szerkesztők túl türelmesek és engedékenyek voltak, hiszen még most is gyakran nem a cikkben szereplő dologról írsz). Ha gyógyszerkutató vagy/voltál, akkor ezt már tudhatnád.
4. Mintha a latinnal kapcsolatban más lett volna az álláspontod egy másik cikk alatt.
5. Nem telefonkönyvet írtál, hanem szótárt, és valahogy nem látom be, hogy miért szükséges kívülről fújni az egészet. (És még egyszer: tényleg komolyan kételkedem benne, hogy megértetted volna a tudományos kutatás módszereit - legalábbis a társadalomtudományokban - mert olyan ostobaságot nem állítanál, hogy csak az autisták olvasnák el. Igaz, ezzel rövidre tudod zárni a kritikákat vele szemben Vagy ha - SZERINTED - mégis, akkor azt állítod, hogy műved nem más, mint egy ostoba, logikátlan fércmű. De akkor meg miért véded ennyire?) Nyugodj meg, telefonkönyvet sem autisták olvasnak, de én a tiedet már csak akkor, ha fizetsz érte (cserébe rövid tudományos ismertetőt és kritikát is írnék róla).
6. Végzettségem nem releváns, de ha megnyugtat, tudok írni-olvasni. (Amúgy érved durván udvariatlan és HÁROM diploma sem mentesítene ez alól).
7. Na vajon ki az autista Krizsa szerint? Uraim, tegyék meg tétjeiket. Eléggé rövid a memóriád ezek szerint. De ekkor hogy emlékszel a sok kiejtésre, amelyet azzal támasztasz alá - idézlek - hogy személyesen halottad valahol és valamikor). (Amúgy mi ez a fixáció nálad? Rossz tapasztalatok vagy csak az áltudományok módszere a viták elkerülésére?)
@Pierre de La Croix: Már nem emlékszem, kinek mondtam, hogy egy szótárt csak egy autista fog elolvasni (az 1085 oldalas könyvem 2/3 része kétnyelvű összehasonlító szótár). Mert ő azt írta, hogy "olvasta" a könyvemet. Pedig napnál világosabb, hogy a legnagyobb részét nem olvashatta. Csak az autisták olvasnak és azok néha be is memorizálnak telefonkönyveket.
A tudományos élet pedig úgy működik, ahogy én működtem, mint gyógyszerkutató, 16 éven át. Ebből 2 évet Magyarországon, 14-et itt. Angolul, héberül, és kissé nehézkesebben (szótározva) németül és oroszul bármit olvasok. A tájékozódás szintjén ismerem (ha muszáj, el tudom olvasni és megértem) ezen kívül a francia és a latin nyelvet.
Tehát ne mesélgess. Két diplomával és tucatnyi egyetemi plusszal tisztában vagyok egy tud. elmélet megalkotásának elméleti alapjaival.
Mindez egyébként sem releváns mindaddig, AMÍG Te nem mutatod be, hogy te tisztában volnál mindezzel.
Ma már (február óta) NEM DEFINIÁLHATOK itt alapfogalmakat, amit korábban megtettem, csak nem figyeltél oda. De a szerkesztőségetek ez év februárjában letiltotta, hogy szükség esetén ezt megismételhessem! Ha ezt újra megpróbálom, végleg kitiltanak. Ezirányban érdeklődj a saját szerkesztőségeteknél.
Hivatkozni pedig csak Ballagira és (sokkal kidolgozottabb formában) saját magamra tudnék.
Mert RAGOZÓ nyelvekre vonatkozó gyöknyelvészetet kívülünk még nem definiálta, illetve csak általam, még nem alapozta meg senki (a világon).
@Krizsa: Bár én nem olvastam a hozzászólásodat - mert nem vagyok autista - de öröm látni, hogy a média- és tömegkommunikáció elméletei működőképesek. Kár, hogy abszolúte nem így működik a tudományos élet (és ezzel teret ad az általad leírt összeesküvés-elméleteknek: még hogy nem foglalkoznak az afrikai és ázsiai nyelvekkel. Oké, magyar nyelven nehezen hozzáférhető, de ezért kell más nyelveken - korábbi irodalmakat illetően németül, napjainkban angolul - tudni olvasni. Minden egyetemen és szakon vannak már szakszövegfordító kurzusok.), hogy a tudomány demokratikus, és bármivel is foglalkozni kell, amit valaki leír. A másik hiba az, hogy valaki egyáltalán nincsen tisztában azzal, hogy mi a folyamata egy tudományos elmélet megalkotásának és a róla folyó vitának (akármilyen fogalmat használsz, definiáld már és hivatkozz!!! De rendesen, mert úgy jársz mint korábbi köztársasági elnökünk).
@Varmer: Hatalmi - azon belül mindig gazdasági - kérdésről van szó.
A tudomány művelését régebben egyszerű meggyilkolással, nyilvános elégetéssel fojtották el. A vallásokat, s 2000 éve elsősorban a keresztény vallást, a mai napig befogják a hatalom szekerébe. Magyarország pl. újra „keresztény köztársaság” lett – vagy valami ilyesmi. Nagyot néztem: csak egy éve tudok erről. A békés kereszténységnek mi köze ehhez? Csak annyi, hogy a béketűrést és a belenyugvást lehet felhasználni belőle. Nekem (és legalább a fele magyarnak) mi közünk, mikor már 2-3, vagy még több nemzedékünk sem volt vallásos?
Nemrégiben, amikor még nem kellett a kutatáshoz sok pénz, elég volt megsemmisíteni azt az egy embert. Mert egy új tud. koncepció mindig annyira sokrétű, hogy csak egyetlen emberfő találhatja ki. Jól néztem volna ki, ha minden nap meg kellett volna küzdenem a többi nyelvész kétségeivel (kétségeivel amiatt, hogy mit fognak ehhez szólni az intézmény pénzosztogatói és lesz-e nekik, fizetésük a jövő hónapban?). Azzal a kekeckedéssel sem tudtam volna megbírkózni, hogy mik azok a gyökök? mert amit én gyöknek nevezek, az nem egyezik a Wikipedia, meg a Czuczor szótár gyökfelfogásával, mit képzelek? Azzal sem, hogy mi lesz akkor a TESZ-szel, a százezer „jövevényszóval”, meg a kétszázezer eddig elismert „tudományos” munkával. S hogy nem kell nekünk a héber, mert az nyilvánvalóan gyöknyelv: AMI NINCS. A magyar nyelv meg tud lenni a zsidók nélkül is, na még csak ez hiányzik, stb. Ilyen hülyeségekkel nekem nem kellett foglalkoznom. Nix belepofázás. Várd ki az elmélet megalapozását s a bizonyítását. A tud. intézmények munkaközösségei már csak kész elméletek részleteinek a kidolgozásra alkalmasak. Minden tudományágban!
Egyes tudományterületek műveléséhez (pl. a nyelvészethez) tulképpen ma sem kell több, mint egy normál átlag életszínvonal, de a terjesztéshez ez már nem elég. S ha az ügyes ember (egy kutató, ha kissé odafigyel, ált. gazdasági kérdésekben is feltalálja magát), akkor jön az újabb, immár abszolút korlát: a hivatalos tudomány (bármelyik) ma már odáig pimaszodott, hogy nem áll szóba a "kívülállóval".
Ma már semmi jelentősége nincs, hogy mit talál fel valaki és annak milyen súlya van. Tud. folyóirat nem közöl le semmit, ami nem illik bele az elfogadott koncepcióba.
Az egyetemek egyöntetűen nem válaszolnak a bejelentésre, egy szót sem. A kész könyvet, bár ott van a könyvtáraikban, mert az OSZK szétosztotta, egyetlen hivatásos nyelvész sem veszi a kezébe.
150 éve kimondták, az akkor még a primkó nyelvészkedők, a seggfej fajelméletbe burkolt hatalmi érdek alapján, hogy gyöknyelvészet nem létezik. Hiába vannak élő gyöknyelvek. Ja vannak? Hát akkor az indoeurópai nyelvészetben azok se létezzenek.
Hallottál már olyasmit, hogy az angol-német-orosz-török-magyar-finn nyelveknek milyen felmérhetetlen tömegű párhuzamai vannak a sémi és az afrikai nyelvekben? Azért nem hallottál, mert ha foglalkoznának ezzel, nem lehetne tagadni a gyöknyelvészetet. És ennek mi értelme van? Az, hogy a mindössze párszáz éves indoeurópai országok gazdasági fölénye, a nyílt gyarmatosítás (kifosztás) utóélete, a kultúrgyarmatosítás fennmaradjon. Ma már ez is elegendő a gazdasági uralomhoz. Csakhogy az egyetlen gyöknyelv ott ücsörög Európa kellős közepén Ugyanmár! Megtanítjuk nekik, már az általánostól, hogy a magyar nem gyöknyelv, TEHÁT (mert ebből az következik) nem lehet ősibb, mint Európa összes nagy nyelve. A finnekkel együtt (az is gyöknyelv) elzavarjuk a magyart is Szibériába. Onnan kutyagoltatok vissza még nemrég, érthető? Két nemzedék alatt ki lehet törölni ezt a „nacionalista marhaságot” a magyarok emlékezetéből. Az iskolákat az állam tartja fenn. A tanterv kötelező. A szavaitoknak is ¾ része jövevényszó, a nyelvtant pedig mostantól angol mintára kell tanulni, világos?
A Nyest szerkesztősége még az ismeretterjesztésből is kitiltott engem. Nem tehetek fel ide gyöknyelvészeti elemzéseket, akkor sem, ha a feltett cikkecskékhez kapcsolódok, mert azzal "zavarom a társalgást". Ezt megírták nekem emailben.
Nem rendszerezett elméletkéket és gondolatfutamokat persze itt is bárki feltehet, mert az is a cinikus „ismeretterjesztés” része. A nemvitatkozás, majd az elhallgattatás csak azoknak jár, akikkel „nem szabad vitába szállni”.
@Krizsa: Miért bántana az bárkit, ha kiderülne, hogy teszem azt, a magyar az ősnyelv és a Szíriuszról jöttünk? Miért fájna az az egyszeri nyelvésznek/átlagembernek?
@Ahita: Bosszant? Ez?! Semmiképpen.
@Pierre de La Croix: nem szerettelek volna fölbosszantani, csak...az, hogy régi, valóban nem érv valami mellett. Inkább az a pontos, hogy -régibb, legrégibb, annál sokkal régibb, mert emez még az Öreg Isten leghátsó gondolatában sem fogalmazódott meg, amikor amaz már minden hangban megformálódó nem akármilyen gondolatiságának megjelenítésére 30-32 betűből álló jelrendszert használt...s ezt még bizonyítani is tudja, ...elég jól
@GoldziherOrient: @GoldziherOrient: Én úgy gondolnám, hogy a legdélibábosabb - (ha nem is nemzeti/nacionalista) - és a világon a legnagyobb számban megjelent őstörténeti kiadvány a Biblia. Ki-ki szája íze szerint olvasva, értelmezve és használva hol erre, hol arra. Az én "egzotikum igényem" kielégítendő olvasata szerint Mózes I. könyve 11. fejezet 26. verséig a vízözönnel, bábeli zűrzavarral...ec. magyar őstörténet, tehát köszönjük meg a jó, vagy rossz sorsunknak, hogy ily soká és ily nagy számban elterjedt a világban...más meg mást olvas ki belőle
@Ahita: Tényleg? No, - Tisztelt nyest! Kell ide vessző? - akkor ideje lenne valóban megtanulnom egyértelműen fogalmazni. Durván annyi lenne, hogy mióta érv az valami mellett (hacsak nem művészettörténeti tárgyról van szó) annak régisége? Ember, felejtsétek már el és akkor foglalkoznánk is azzal amit mondtok.
Lásd a te és Krizsa hozzászólását (nem, nem olvastam, mert nem vagyok autista, de valószínűleg erről - is - írt).
@Pierre de La Croix: pár pillanatig még el is gondolkoztattál azon, miként jutottál e tömör, egyetlen kérdésben megfogalmazott következtetésre, de hidd el, tényleg csak pár pillanatig
"Az orientalisztika területéről jobbára csak az kerül be a közérdeklődés körébe, ami - a nemzeti/nacionalista szempontok továbbra is meghatározó volta miatt - akár a legdélibábosabb őstörténeti teóriákkal kapcsolatos, illetve ami a kisember exotikumigényét kielégíti. Így érthető, hogy Vámbéry Ármint és Germanus Gyulát legalább névről illik ismerni, Goldzihert (és mellette Stein Aurélt) viszont nem."
Simon Róbert: Goldziher Ignác utóélete. Egy 19. századi tudományalapító sorsa a 20. században
epa.oszk.hu/00700/00775/00015/137-157.html
A Wikipedia nem említi, hogy Vámbéry héberül is tudott volna. Valszeg tudott. De ha arabul, az is elég, mert az arab nagyon hasonló...
A bika, borjó, tulok,ökör, sore, göböly, üsző honfoglalás ELŐTTI török eredetű szavak - írja a Wikipedia.
Persze! Mégis mind megvan héberül is, az egyértelműen hasonló jeletésekkel... 25. oldal a Gyöknyelvészetben.
Vámbéry azért vesztett az ugor-török háborúban, mert a török-magyar nyelvrokonság elismése után KÉT PERC mulva kiderült volna, hogy
1. a török nyelvek kora a magyarhoz képest, mint egy ötéves gyerek...
2. ami a törökben megvan, az 80%-ban megvan a héberben-arabban is.
3. két és fél perc mulva meg már az is kezdett volna felsejleni, hogy a proto-magyar (a kárpátnyelv) még a hébernél is idősebb.
Mindezt Vámbéry egészen biztosan tudta, de nagy valószínűséggel az ellenfelei is.
A magyar nyelv ősiségének az elismerése a görög-latin kultúra elsődlegességét törölte volna a föld színéről. Azzal, hogy visszairányítja a figyelmet a Közel-Keleti nagykultúrák "elsődlegességére". Habár még azok elsődlegessége sem volt az igazi... hanem még az utolsó Özönvíz előttról szól történet.
Ha azonban eljutunk addig, hogy az eurázsiai kultúrtörténet nem a görög-latintól, hanem a Közel-Keletről indult,
abból a magyar már, nyelvészeti bizonyítékok TÍZEZREIVEL "kikaparta volna a saját gesztenyéjét":-).
Ezért kellett az indogermán nyelvészetnek az Európa kellős közepén ücsörgő magyart, a szintén idegesítő, s még a magyarnál is is ősibb finnel együtt - Szibériáig kergetni.
Ebben a csatában vesztett Vámbéry.
És ő valószínűleg tudta is, hogy mekkora a tét.
MOST azonban - nem fogunk veszteni.
@Ahita: nyelvrokonság ügyben nem vitatkozom, vannak erra nálam nagyobb Fejesek is az oldalon :D
kiadvány-ügyben tartom a véleményemet: ha valami fenn van a neten, annak kiadására felesleges pénzt kiadni, amikor sok(ezer) más értékes vagy érdekes tudománytörténeti dokumentum van, amit nem lehet elolvasni, amit ki kellene adni. pl Goldziher Keleti-naplóját vagy sokminden mást.
ja: Vámbérynál pl Hazai György 40+ éves, sehol sem kapható kis könyvecskéjét, újabb kiadásban, bővítve.
ifjúság: nem vonon kétségbe, hogy gyermekeid rácsodálkoznak egy 1800-as Bibliára, de ha kell egy idézet belőle akkor neten a sokféle forditás közül kikeresik ami kell és kopipészttel bemásolják - és jól is teszik