175 éve született Budenz József
175 éve, 1836. június 13-án született Budenz József német származású magyar nyelvtudós, az összehasonlító finnugor nyelvtudomány atyja.
Egy kis német faluban, Rasdorfban született. A marburgi, majd a göttingeni egyetemen szanszkrit, latin, görög, archeológia, filozófia és német nyelvtörténeti előadásokat hallgatott, megismerkedett az indoeurópai nyelvészettel. Magyar diáktársai hatására kezdett érdeklődni a magyar nyelv iránt, amelyet akkor még a török nyelvcsaládhoz tartozónak vélt. Egy hazatérő erdélyi diák protezsálta be a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosánál, a magyar nyelvtudomány legnagyobb tekintélyénél, Hunfalvy Pálnál, aki meghívta Pestre a különc érdeklődőt.
Budenz 1858. május 16-án érkezett hajón Pestre, majd Debrecenbe ment nyelvtudásának tökéletesítésére. Szeptemberben kinevezték a székesfehérvári cisztercita gimnáziumba a görög és a latin nyelv segédtanárának, aktív munkatársa lett a Magyar Nyelvészet című folyóiratnak, néhány értekezését már magyarul írta meg. 1859 nyarán Hunfalvyval Erdélyben a székely nyelvjárásokat tanulmányozta, 1860-tól Pesten tanított görögöt. 1861-ben az MTA segédkönyvtárosa lett Hunfalvy mellett, az Akadémia még abban az évben levelező tagjává választotta. Székfoglaló értekezésében már úgy vélekedett, hogy a magyar a finnugor és a török nyelvek közt helyezkedik el, bár közelebb áll a törökhöz.
Az 1860-as években Hunfalvyval együtt látott neki Reguly Antal hagyatéka feldolgozásának: patrónusa a vogul és az osztják, ő a mordvin, a cseremisz és a csuvas anyagot vizsgálta. Ekkor vált meggyőződésévé, hogy a magyar a finnugor nyelvcsaládba tartozik, s hogy a török egyezések nagy része szóátvételen alapszik. 1868-ban magántanár lett a pesti egyetemen, s megjelent Magyar és finn-ugor nyelvekbeli szó-egyezések című munkája, ebben közölte azokat a tőszókat, amelyek a többi finnugor nyelvben is kimutathatóak.
Budenz műveinek címében az ugor mai szóhasználatunk szerint 'finnugor'-t jelent, aza ezek a művek nem csupán a magyarral és az obi-ugor nyelvekkel foglalkoznak.
1873 és 1881 között jelent meg öt füzetben fő műve, a Magyar-ugor összehasonlító szótár, amelyben bővebb források alapján mutatta ki a magyar szókincs ősi, finnugor elemeit. 1884-ben kezdte meg másik nagy összefoglaló munkája, Az ugor nyelvek összehasonlító alaktana publikálását.
Tudományos eredményeit többen vonták kétségbe. 1869-ben jelent meg jó barátjának, Vámbéry Árminnak a Magyar és török-tatár szóegyezések című munkája, amely a török nyelvrokonságot kívánta bizonyítani, akárcsak 1882-es, A magyarok eredete című könyve. Budenz minden erejével cáfolta Vámbéry következtetéseit, az ezt követő „ugor-török háborúnak” barátságuk is áldozatul esett.
1872-ben az altaji összehasonlító nyelvészet tanárává nevezték ki, 1871-ben rendes akadémiai taggá választották. 1878-tól Hunfalvytól ő vette át a Nyelvtudományi Közlemények szerkesztését, összehasonlító szótáráért 1879-ben megkapta az MTA nagydíját. Tudományos működésének 25. évfordulója a magyar tudós társadalom nagy eseménye volt 1884 márciusában: királyi tanácsosi címet kapott, kollégái a Hungária Szálló nagytermében ünnepelték, s átnyújtották neki az alkalomra készült Budenz Albumot.
Az 1890-es évek elején kezdett betegeskedni, 1892. április 14-én a kertjében szívrohamot kapott, s másnap elhunyt.
@Pesta: Azért, mert az ugor a magyart és az obi-ugort is magába foglalja, a magyar pedig csak a magyart. A finnt pedig korábban használták 'finnségi', sőt, 'finn-permi' jelentésben is. Így pl. a komikra, udmurtokra, marikra és mordvinokra hivatkoztak "keleti finnek"-ként is.
A terminus jelentésének alakulása tisztán tudománytörténet, semmi köze a politikához.
Ezt elfogadom, de végső soron nem is a nevek eredete számít. Ha a cikkben kiemelt megjegyzés szerint Budenznél az „ugor" még a teljes nyelvcsaládot jelentette, akkor a későbbiek során vajon miért lett finn-ugor nyelvcsalád az elnevezés, nem pedig (lényegretörően!) finn-magyar? Valószínűleg a politikai légkör alakította ilyen irányba.
@Pesta: Ez azért erősen megkérdőjelezhető. Bár hangtanilag tökéletes lenne, az onogurok térben és időben távol estek az obi-ugoroktól: hu.wikipedia.org/wiki/Onogurok Egyes elképzelések a Jugra folyó nevével, sőt, az ujgur népnévvel is összekapcsolják (bár ez szintén valószínűtlen). www.tte.hu/egyezzunkki/4x_klima.pdf finnugor.elte.hu/?q=herbifgrvonat
A (h)ungar- / venger- népnevet csak utólag kapcsolják össze a jugorral, véletlen, hogy a két szó rokon népet takar.
De egyébként semmi furcsa nincs abban, ha egy nép neve egy másik néptől ered. Ugyanolyan eredetű a vend, a velszi, a Velence, az olasz és az oláh népnév, ill. a teuton, Deutsch, Dutch és tót népnév. (Ezek ugyan mind indoeurópaiak, de a névátvitel jóval az indoeurópai egység felbomlása után történt.)
És még mandzsu és mongol nyelvtanocskát is összeállított.
Az azért továbbra is érdekes, hogy az ugor nyelvcsalád neve török eredetű szó.