Mi köze a holdutazásnak és a növényrendszertannak a mesterséges nyelvekhez? És hogy jön ide egy középkori arab traktátus a titkosírásról? Hát egy kamu kínai enciklopédia, amit állítólag egy német írt, de ez sem biztos, lehet, hogy csak egy argentin í...

A generatív nyelvészetről már mindenki hallott. Mindenki tudja, hogy Chomsky szerint a nyelv nem más, mint egy nagy transzformátorház. Mások viszont azt hallották, hogy a nyelv olyan, mint az elefánt ormánya. Szakértőnk most összefoglalja, mi mindent...

Mi köze a mátrixnak a nyelvek eredetéhez? Lehet-e a fehér ló előbb fehér, mint ló? A kora újkori nyelvészeti gondolkodásnak ezek ugyan nem alapkérdései, érdekes módon mégis közük van hozzá. Az előző részben szó volt arról, hogy a humanizmus idejében ...

Közhely, hogy a reneszánsz időszaka sok mindenben újdonságot hozott, különösen a tudomány és a kultúra területén, amelyen mi magunk is kalandozunk a nyelvről való gondolkodás történetéről írván. Kik írták és miért az első kecsua nyelvtant? Miért kell...

A mezopotámiai kultúrával és ékírásos szövegekkel foglalkozó tudomány, az assziriológia immár majdnem két évszázados múltra tekint vissza. Cikksorozatunkban felidézzük a kezdeteket, a XIX. század első felének felfedezéseit, az ékírás megfejtésének ko...

A magyar közoktatási rendszerben mindenkinek kell valamennyi nyelvészetet tanulnia – bár ezt többnyire (magyar) nyelvtannak hívják. Bizonyos felsőoktatási szakokon, elsősorban a bölcsészkarok idegen nyelvi, a magyar és a kommunikáció szakjain szintén...

A honfoglalás 895-ös dátuma sarkalatos pont a magyar történelemben, megváltoztatni még kétharmados törvénnyel sem lehet. Milyen adatok szólnak mellette?

Olvasónk arra gyanakszik, hogy a spanyol filólogo nem egészen ugyanazt jelenti, mint a magyar filológus – ugyanakkor abban is bizonytalan, hogy a magyarban mi lehet a különbség a filológus és a nyelvész között. Tanácstalansága nem meglepő, hiszen rok...

A Fenno-Ugria egyesület arra kért fel, hogy írjak egy elemzést „a finnugor elmélet magyarországi fogadtatásáról” a múltban és a jelenben. Az itt olvasható írás tehát eredetileg észt olvasóknak készült, utólag kevéssé módosítottam. A teljes cikket hár...

Közönséges hamisító vagy hősies jellem volt-e Thaly Kálmán, amikor átírt, kiegészített kuruc balladákat? És amikor saját szerzeményeiről azt állította, hogy kuruc kori gyűjtemények? Az irodalomtörténészek vitatkoztak, Ady Endre is beszállt, a kérdés ...

A Fenno-Ugria egyesület arra kért fel, hogy írjak egy elemzést „a finnugor elmélet magyarországi fogadtatásáról” a múltban és a jelenben. Az itt olvasható írás tehát eredetileg észt olvasóknak készült, utólag kevéssé módosítottam. A teljes cikket hár...

Egy szakma nagy tudósairól gyakran készülnek tudományos hangvételű visszaemlékezések, illetve érdemeiket méltató robosztus monográfiák. De hogy szuperhősként bukkanjanak fel egy képregényben? A finnek Castrénja 2008-ban a nagy szibériai expedíciók ut...

Míg a világ nyelveinek írásán több tucat kisebb-nagyobb írásmód osztozik ma is, addig a számjegyek írását szinte teljes mértékben a magyarul arab számok néven ismert számjegyek uralják. Korábban azonban nagyon sok írásnak saját jelölése volt a számok...

Nem minden pont úgy van, ahogy az iskolában tanultuk. Különösen igaz ez a nyelvtanra. Még a legalapvetőbbnek és legvitathatatlanabbnak tűnő fogalmaink sem a nyelvre, hanem sokkal inkább a nyelvi jelenségek leírására használt nyelvtani felfogásunkra j...

Sokáig a pszichológiát sem tartották tudománynak, mondja a grafológus, hogy védje a mundér becsületét. Igaza van-e? Öt kérdés és válasz a grafológiáról: mielőtt elemeztetné írásképét, olvassa el cikkünket! Az is kiderül belőle, miért kell valójában k...

Rúnamágiával foglalkozó sorozatunk befejező részében eljutunk a jelenbe. A rúnamágusok elhatárolódnak a neonáciktól, de ez fordítva korántsem igaz. Mi jut eszébe az átlag németnek a germán rúnákról? Hol találhatunk saját háztartásunkban ilyen ősi jel...