Filológus és nyelvész
Olvasónk arra gyanakszik, hogy a spanyol filólogo nem egészen ugyanazt jelenti, mint a magyar filológus – ugyanakkor abban is bizonytalan, hogy a magyarban mi lehet a különbség a filológus és a nyelvész között. Tanácstalansága nem meglepő, hiszen rokon szakmákról van szó, melyek nem olyan rég különültek el – ráadásul senki sem tudhat mindent.
Zoli nevű olvasónk kérdezi:
A magyar terminológiában mi a különbség a "filológus" és a "nyelvész" között? Mert ez soha nem volt világos. Pl. a spanyolban csak az általános nyelvészre mondják, hogy lingüista, aki pedig egy-egy nyelvre szakosodott, az a filólogo. Nekem ez azt sugallja, hogy a filológus az tkp. nyelvtörténész, vagyis csak adott nyelv(ek)hez ért, a nyelvész pedig mindenhez általánosságban.
(Forrás: Wikimedia commons)
Először is szögezzük le: senki nem ért mindenhez, még a nyelvész sem! Magának a nyelvészetnek is nagyon sokféle szakterülete van, és a nyelvész e szakterületek kutatóinak összefoglaló neve. A nyelvész foglalkozhat az emberi beszéd fizikai és fiziológiai (élettani) sajátosságaival (fonetikus), a hangok funkcionális szerepeivel (fonológus), a szavak felépítésével (morfológus), a nyelvek mondattanával (szintakta), a jelentéssel (szemanta), a szókinccsel (lexikológus), a szavak történetével (etimológus); foglalkozhat egy adott nyelv jellemzőivel (leíró nyelvész), a nyelv történetével (nyelvtörténész), több nyelv összehasonlításával (kontrasztív nyelvész), egy földrajzi terület nyelveivel (areális nyelvész) az emberi nyelvek általános jellemzőivel (nyelvtipológus) stb. A nyelvészeket csoportosíthatjuk aszerint is, hogy miylen nyelvekkel, nyelvcsaládokkal, ill. mely terület nyelveivel foglalkoznak. Vannak nyelvészek, akik az íróasztal mellett dolgoznak, és vannak, akik terepre mennek, hanganyagot, szövegeket gyűjtenek, kérdezgetik a nyelvhasználókat, és a beszélőktől kapott közvetlen információk alapján próbálják megfejteni a nyelv jellegzetességeit. A nyelvészetnek számtalan határterülete van, pl. a neurolingvisztika, amely azt vizsgálja, milyen idegrendszeri működés áll a nyelvhasználat mögött; a pszicholingvisztika, mely a nyelvhasználat lélektani hátterét tárja fel; vagy a szociolingvisztika, mely a nyelvhasználat társadalmi körülményeit kutatja stb. Ezek művelőit mind nevezhetjük nyelvészeknek, de az biztos, hogy bármelyik terület művelője laikusnak számít a fennmaradó területek többségén.
Ami a nyelvészeket összeköti, az az, hogy kutatásaik középpontjában mindenképpen a nyelv áll, a nyelvről szeretnének valamit megtudni. (Természetesen a határterületek művelői másról is, így az emberi idegrendszerről és pszichéről, ill. a társadalomról is.) Ha egy nyelvész egy szöveget kezd vizsgálni, akkor az a nyelv érdekli, amelyen a szöveg íródott.
A filológusnak van egy tágabb, a magyarban csak ritkábban használt jelentése, a 'bölcsész'. Sok nyelvben a bölcsészkart 'filológiai kar'-nak hívják. A filológus görög eredetű szó, eredetileg 'szavakat szerető'-t jelent.
A filológus elsősorban szövegeket vizsgál, de őt magát a szöveg érdekli, hogyan keletkezett, ha több változata van, azok hogyan viszonyulnak egymáshoz, vagy hogy eredeti-e egy szöveg.
(Forrás: Wikimedia commons)
A filológusnak gyakran kell támaszkodnia nyelvészeti ismeretekre. Ha például el akarja dönteni, hogy egy 16. századinak állított szöveg valóban a 16. századból származik-e, fontos, hogy megvizsgálja, hogy nyelvhasználata valóban megfelel-e a 16. század nyelvhasználatának. Ugyanakkor természetesen nem csupán nyelvészeti ismeretekre kell támaszkodni. Meg kell vizsgálnia a szöveg tartalmát, és összevetnie történelmi ismereteivel, meg kell vizsgálnia, nem szerepel-e a szövegben olyasmi, melyről a 16. század embere még nem tudhatott. Támaszkodnia kell az írás- és nyomdatörténetre is, hiszen a betűknek olyanoknak kell lenniük, melyeket a 16. században valóban használtak. Adott esetben egy kicsit még kémikusnak is kell lennie, hogy ellenőrizhesse, valódi-e a szöveg. Ha irodalmi szöveget vizsgál, akkor irodalmi szaktudásra is szüksége van, pl. tudnia kell, mikor milyen műfajok, versformák voltak használatosak.
A nyelvész és a filológus munkája időnként érintkezik. Különösen egy nyelvtörténésznek kell filológiai ismeretekkel rendelkeznie, hiszen többek között el kell tudni döntenie, hogy egy-egy betűt miként kell kiolvasnia, vagy milyen rövidítések voltak használatosak a korban, vagy milyen műfaji jellemzők befolyásolhatták a szöveget. Amikor a nyelvész szövegeket ad ki (például nyelvemlékeket publikál), aktívan is használnia kell filológiai ismereteit.
(Forrás: Wikimedia commons)
Régen még inkább összefolyt a két szakma. A nyelvészet a szövegek tanulmányozásából nőtt ki, és ahogy aztán egyre speciálisabb ismereteket kivánt, illetve egyre inkább kiterjedt érdeklődése az írott szövegeken kívüli nyelvi megnyilvánulásokra, önálló tudománnyá vált.
Mi a helyzet a spanyollal?
A spanyolban ugyan csak kevéssé vagyunk járatosak, de semmi meglepőt nem találhatunk abban, ha a spanyol filólogo 'nyelvész'-t, vagy valamilyen nyelvészt jelent. Mivel valaha a két szakma nem különült el, könnyen lehetséges, hogy később a megnevezések között más határ jött létre, mint a magyarban. Az olaszban pl. a professore nem 'professzor'-t, hanem mindenféle tanárt jelent. (Bár ebben az esetben kérdés, hogy hívják a spanyolok a filológusokat.)
A wikipédia vonatkozó szócikke viszont arra int, hogy fentartásokkal kezeljük olvasónk állítását.
La filología [...] es la ciencia que se ocupa del estudio de los textos escritos, a través de los cuales intenta reconstruir, lo más fielmente posible, los textos originales con el respaldo de la cultura que en ellos subyace. El filólogo se sirve, por tanto, del estudio del lenguaje, la literatura y demás manifestaciones escritas, en cuanto constituyen la expresión de una comunidad cultural determinada. Alternativamente, la filología puede ser un término usado antes del siglo XX para lo que ahora se entiende como la lingüística.
A filológia az írott szövegek tanulmányozásával foglalkozó tudomány, mely a lehető legpontosabban igyekszik rekonstruálni az eredeti szövegeket a mögöttük álló kultúrára támaszkodva. A filológus tehát a nyelvvel, az irodalommal és más írott megnyilatkozásaival úgy foglalkozik mint az adott kulturális közösség megnyilvánulásaival. Mindemellett a filológiát a 20. század előtt abban az értelemben is használták, mint ma a nyelvészetet.
Láthatjuk tehát, hogy a spanyol filólogo és lingüista viszonylag pontos megfelelője a magyar filológusnak és nyelvésznek.
@El Mexicano: 7
@mederi: 8
Kiegészítés: szerintem (is) érdemes megfontolni..
www.rae.es/espanol-al-dia
@El Mexicano: 1
A DRAE általános filológia megfogalmazása (1. és 2. pont) szerintem tökéletes..
A Wikipédia meghatározása nem elfogadható..
Szerintem a nyelvészet (3. pont) a filológusok kutatásainak eredményeit összefoglalja, értelmezi és egyetemi szinten oktatja, de ugyanakkor az adott nyelv korszerűségének folyamatát vizsgálja, és hatást gyakorol annak további fejlődésére, aminek sokféle módja áll rendelkezésére.
@tkis: Bocsánat, de valami akkor mégsem stimmel itt. Ha ez tévedés, akkor miért mégis ez a definíció szerepel általánosságban mindenhol?
Pl. DRAE:
buscon.rae.es/draeI/SrvltConsulta?TIPO_BUS=3&LEMA=sociolingüística
sociolingüística.
(De socio- y lingüística).
1. f. Disciplina que estudia las relaciones entre la lengua y la sociedad.
"szociolingvisztika
1. Tudományág, mely a nyelv és a társadalom közötti viszonyokat vizsgálja"
Ha egyszer egy definíció általánosságban elterjedt, akkor én azt nem baromságnak nevezném, hanem egyszerűen arról van szó, hogy van egy új értelmezése (is). Egyébként szerintem a társas-kognitív nyelvészet egyáltalán =/= a szociolingvisztikával, de mivel nem vagyok nyelvész, nem vitatkozom...
@El Mexicano: De igen. Mint ahogy az "appendicitis"-en is lehet lúdtalpat érteni a vakbélgyulladás helyett, sőt meg is egyezhetünk, hogy mi már csak azért is így fogjuk emlegetni.
Kicsit is tájékozott ember nem keveri a társas és a társadalmi fogalmát, különösen, ha magyar nyelvész, aki már Karácsony Sándornál olvashatta, hogy "Ez a „társas”-lélek nem tévesztendő össze a tömeglélekkel. Az egyéni lélek ez, de nem önmagában véve és önmagára nézve, hanem a másik ember felé fordultában. Az ember társas lény s autonómiájának strukturája társas lény voltától is függően, ahhoz is viszonyulva alakult olyanná, amilyen. Az egyéni lélek életérzése, érzelme és akarata funkcionaliter más, mint volna, ha egyedülálló lényként élne a világon."
De ha tudománytörténetileg nézem a szociolingvisztikát (sőt inkább: társas-kognitív nyelvészetet), akkor a wittgensteini privát és nem-privát nyelvkoncepciókra mutogatok, és így határozom meg a szociolingvisztikát mint nem-privát szemléletű, módszerű, elméletű nyelvészetet.
És akkor világos lesz, hogy miért tévedés (a fenéket: kapitális baromság) és teljes félremagyarázás a szociolingvisztikát a különböző társadalmi rétegek nyelvével foglalkozó szakterületnek tekinteni. Miként persze ez valóban elterjedt tévhit manapság már az iskoláktól kezdve. (web.unideb.hu/~tkis/sl/szltort.htm)
@tkis: Nem lehet, hogy itt is csak arról van szó, hogy a szociolingvisztikának többféle értelmezése van? Én is úgy tudtam, hogy ez tulajdonképpen a különböző társadalmi rétegek nyelvével foglalkozó szakterület.
Off, de akkor is:
"a szociolingvisztika, mely a nyelvhasználat társadalmi körülményeit kutatja" -- Ez egy közkeletű tévedés!
A szociolingvisztika nem határtudomány, hanem a nyelvészet másféle (normálisabb) művelése, paradigmája. Pont úgy foglalkozik "hangtannal" meg "morfológiával", mint a nem szociolingvisztikák, csak mindezt másféle nyelv- és nyelvészetkoncepció mentén teszi. A lényeg azon van, hogy a szociolingvisztika nem társadalmi nyelvészet, mint hiszi sok magyar nyelvész is (ezzel elárulva, hogy épp a lényeget nem érti az egészből), hanem társasnyelvészet.
Egyébként Labov szerint (és természetesen igaza is van) nincs is másféle értelmes, tudománynak tekinthető nyelvészet, csak a szociolingvisztika: "Hosszú évekig ellenálltam a szociolingvisztika terminusnak, mert magában foglalja, hogy létezhet olyan sikeres nyelvészeti elmélet vagy gyakorlat, amely nem társas szemléletű. (...) már nem látszik szükségesnek annak megmagyarázása, hogy mi nyelvészet és mi nem az."
(mnytud.arts.klte.hu/tananyag/szociolingvisztika/sk_szla.pdf)
@Fejes László (nyest.hu): Ez igaz, mondjuk eléírhatták volna, hogy tradicionalmente (hagyományos értelemben) vagy ilyesmi.
@El Mexicano: Sajnos a szótár nem jelzi, hogy mikor használható a filología a lingüistica helyett. Lehet, hogy vannak szövegkörnyezetek, kifejezések, amikor felcserélhető, vagy éppen arra utal, hogy a régiségben használható volt.
Nagyon hasznos írás! Némi adalékinfó, ha már a spanyol érintett, a DRAE a következőképpen definiálja a filología fogalmát:
filología.
(Del lat. philologĭa, y este del gr. φιλολογία).
1. f. Ciencia que estudia una cultura tal como se manifiesta en su lengua y en su literatura, principalmente a través de los textos escritos.
2. f. Técnica que se aplica a los textos para reconstruirlos, fijarlos e interpretarlos.
3. f. lingüística.
"1. Tudomány, mely adott kultúrát tanulmányoz, ahogyan az megnyilvánul a nyelvében és az irodalmában, főleg az írott szövegeken keresztül.
2. Technika, melyet a szövegek rekonstruálására, rögzítésére és értelmezésére alkalmaznak.
3. nyelvészet"
Az olasz "professore"-t illetően ugyanez a helyzet a spanyolban is: a "profesor, -a, -es, -as" egyszerűen tanárt jelent; az orvosra, főorvosra egyáltalán nem használják, az a "doctor, -a, -es, -as".