„Most olyan változások vannak valószínűleg az emberiségben, amiket rendesen integrálni és visszaprogramozni szerintem csak a medveenergiával lehet” – nyilatkozta a hanti nyelv és kultúra kutatója. De vajon mennyire férhet össze a tudományos munka az ...

Papp László a debreceni egyetem tanársegédje volt, ám 1950-ben eltűnt a felsőoktatásból, és csak 16 évvel később lépett újra katedrára, immáron az ELTE-n. Arról, hogy közben mi történt, és hogyan folytatódott életútja, egy regényből értesülhetünk.

Elhunyt Joshua Fishman, a szociolingvisztika (egyik) atyjának tartott amerikai nyelvész. Fishman kutatásai fontos támpontot adnak a finnugor nyelvek revitalizációjához is. De mit jelent a revitalizáció, és milyen szerepe volt a folyamatban Fishman mu...

1852-ben Mahizeth címmel „lappon” ősmondát közölt Müller Gyula Nagy Naptára. Az írás szerzője, Jókai Mór ekkor már neves író volt. Regényes fantáziáját a hun‒magyar mondavilág ihlette. A szerencsétlen finnugorokat magas lóról lenézte, műveiben pedig ...

Mire vihette egy erdélyi szolgabíró fia az 1700-as évek végén, ha okos volt, de viszonylag szegény? Bolyai Farkas eljutott a neves német egyetemekre, hosszas vitákat folytatott minden idők egyik legnagyobb matematikusával, Gauss-szal – miközben éheze...

„Míg fiatal, ismeretlen a szó, üldözik, megvetik, becsmérlik, de amint egyik-má­sik polgárjo­got nyer a hivatalos nyelvben, megváltozik az irányában táplált érze­lem.” A magyar szlengkutatás úttörőjére emlékezünk.

A 17-18. század fordulóján egy rajzolgató hollandi bolyongott a világban. Járt Egyiptomban és a Szentföldön, majd Nicolaes Witsen biztatására elindult Perzsiába. Útközben lerajzolta a szamojédokat, és leírta, amit a finnugorokról hallott. Könyvei iga...

Sokáig ismeretlen volt a szerzője annak a kéziratnak, amelyet a székely írás egyik első tudományos igényű földolgozásának tekinthetünk. A munka a 18. század második felében készült, két másolatban maradt fenn. Úgy tűnik, az utóbbi időben végre kiderü...

Az őshaza helyére mindenkinek van egy tuti tippje. A tudósoknak is. Persze, amit ők mondanak, az nagyon gyanús. Főleg, ha az az őshaza nem is magyar, hanem finnugor. Mi közünk a finnugorokhoz? – kérdezik sokan. Hát, csak annyi, hogy a magyar egy finn...

Mióta járnak a magyar lányok iskolába? És középiskolába? És egyetemre? Ki szervezte az első felsőbb lányiskolákat? És vajon miért kell egy diplomahonosításra 20 évet várni? Hugonnai Vilma, az első magyar doktornő nyomába eredünk.

Gondolt már arra, hogy terepmunkára megy? Számos jó tanulsággal szolgálhat Oskar Kallas története, aki egy észt népcsoporthoz, a ludzai észtekhez ment gyűjtőútra. Erre csak a ludzaiak nem voltak felkészülve...

Alternatív gondolkodók körében közhely, hogy August Ludwig Schlözer nagy magyarfaló volt, és az egész finnugor nyelvrokonságot direkt a mi bosszantásunkra találta ki. Bevettük magunkat a könyvtárba, hogy leleplezzük a gonoszt.

Őstörténetünk önkéntes kutatói megszállottan hirdetik, hogy a finnugor rokonságot a Habsburg-ármány erőltette a védtelen és kiszolgáltatott magyar nemzetre. Vajon ki volt az első magyar, aki leleplezte ezt az ördögi labanc konspirációt? A nyomok a me...

Kinek a segítségével vezették be a villanyt Nagyváradra a 20. század legelején? Hogyan készült az első magyar nyelvű fizikai feladatgyűjtemény? Hol és mikor működött hazánkban először vezeték nélküli távíró és röntgenlabor? És mi az a kohérer? Károly...

Olvasónk szerint a magyar etimológiai szótárak elavultak – mi rámutatunk, hogy leghamarabb az az etimológiai szótár fog elavulni, amelyik még csak most készül. Közben az is kiderül, miért nem jó az értelmező-etimológiai szótár.

Ha azt kérdezzük, hogy jelentheti-e ugyanazt az „eper” és az „alma”, akkor a válasz valószínűleg az lesz, hogy : „ilyen nincs!”. Pedig a helyes válasz: „Igen, ’nincs’”! Mindenre persze nincsen magyarázat...

Gyerekcipőben jár-e a magyar szavak eredetének kutatása, ahogy olvasónk állítja? A válaszhoz áttekintjük, hogyan nő fel feladataihoz az etimológia tudománya, és mi a helyzet a magyar nyelvvel kapcsolatban.

Sorozatunk második elfeledett felfedezője Middendorffhoz hasonlóan szintén a szamojédoknál járt, és szintén balti német természettudós volt. Szójegyzéket állított össze, meséket és dalokat gyűjtött.

Hogyan lehet lenyomni a karteziánus gondolkodást, a kanti etikát vagy Heidegger egzisztencializmusát a serdülő japán olvasók torkán? Természetesen úgy, ha számukra ismerős alakokba bújtatjuk az európai filozófia legnagyobb alakjait.

Úgy érzi, keveset tud az arabról és a héberről? Szívesen olvasna a Közel-Kelet ókori nyelveiről? Az etióp kereszténység története érdekli, vagy inkább az ószövetségi történetek háttere? Akkor van egy kötet, melyet érdemes lesz a kezébe vennie.