Irén, a férfi
Kinek a segítségével vezették be a villanyt Nagyváradra a 20. század legelején? Hogyan készült az első magyar nyelvű fizikai feladatgyűjtemény? Hol és mikor működött hazánkban először vezeték nélküli távíró és röntgenlabor? És mi az a kohérer? Károly Iréneusz Józsefre emlékezünk.
Az Irén nevet ma kizárólag női névként ismerjük hazánkban. A név a görög eiréné ’béke’ szóból származik, jelentése ’béke’. A 19. század végén meglehetősen gyakori név volt az Irén, és még az 1900-as évek közepén is szívesen adták ezt a nevet újszülötteknek. Mára azonban már csak nagyon ritkán anyakönyveznek így kislányokat. Ki gondolná, hogy az Irén nevet korábban nem csak nők viselték?
A leghíresebb Irén nevű férfi Károly Józsefként született 1854-ben a Borsod-Abaúj megyei Göncön, és 21 éves koráig Józsefként ismerték. Ekkor azonban felvételét kérte a premontrei szerzetesek közé. 1875 őszén a Kassa melletti Jászón (ma Jasov, Szlovákia) lépett be a rendbe, és ekkor vette fel az Iréneusz nevet. Az Iréneusz, csakúgy, mint az Irén, a görög eiréné ’béke’ származó tulajdonnév, jelentése ’békés’. Ma az Iréneusz név ebben a formában, tehát é-vel és sz-szel anyakönyvezhető. A paptanár nevét a források Ireneusz vagy Iréneusz alakban írják, az e-s és é-s formák akár egy leíráson belül is váltakoznak.A görög eredetű név latinos formája Irenaeus, ennek a magyar változata az Iréneusz. Károly József szerzetesként a Károly Iréneusz József néven kezdett tanítani a nagyváradi gimnáziumban, ahol több mint három évtizeden keresztül dolgozott. Későbbi publikációiban általában a rövidebb Károly Irén vagy a Károly Irén József nevet használta.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Károly Irén természetesen nem azzal írta be nevét a történelembe, hogy egy, ma csak női névként ismert keresztnevet viselt. Az igen nagy tudású, lelkiismeretes és sokoldalú tanár elsősorban a fizika tudományában és oktatásmódszertanában alkotott maradandót. Lássuk először oktatói tevékenységét.
Egy karizmatikus fizikatanár
A fiatal Károly József rövid ideig Selmecbányán oktatott természettudományos tárgyakat. Később, szerzetessé válása után teológiai és természettudományos területen képezte magát tovább. 1881-re Kolozsváron négy tárgyból is tanári oklevelet szerzett (bölcsészet, matematika, fizika, földrajz), majd filozófiából doktorált. 1881-ben kinevezték a nagyváradi Premontrei Főgimnázium (ma Mihai Eminescu Főgimnázium) tanárának, ahol elsősorban fizikát tanított – több mint három évtizeden keresztül. Később rendszeresen előadott Kolozsváron is.
(Forrás: Wikimedia Commons / ArnoldPlaton / CC BY-SA 3.0)
Mestere, Abt Antal (1828–1902) nyomán azt vallotta, hogy a fizika tanításához elengedhetetlen a jól felszerelt szertár és az állandó kísérletezés. A gimnázium fizikaszertárát állandóan bővítette és rengeteget kísérletezett. Emellett nagy fontosságot tulajdonított a fizikapéldák alapos begyakorlásának is. Ekkoriban azonban még nem létezett magyar nyelvű példatár. Károly Irén 1889 és 1893 között magyar nyelvű példagyűjteményeket közölt a gimnázium kiadványában. Ezt az összesen mintegy háromszáz oldalas példatárat Károly elsősorban német nyelvű példagyűjteményekre támaszkodva állította elő. Síkra szállt a méterrendszer mellett, melyet az Osztrák-Magyar Monarchiában 1876-ban vezettek be. Emellett a lelkes diákok továbbképzésére is gondolt: fizikakört szervezett és a diákok motiválása érdekében tudományos pályázatokat is hirdetett.
(Forrás: Wikimedia Commons / Guy vandegrift / CC BY-SA 3.0)
Sőt, 1916-ban, az első világháború kellős közepén, alapítványt létesített abból a célból, hogy az alaptőke kamataiból fizikaversenyeket rendezzenek középiskolát végzett diákoknak, az 1894 óta megrendezett Eötvös Loránd Matematikaverseny mintájára. A versenyt Károly Ireneusz Fizikaversenynek nevezték el. Az 1916-ban megrendezett első Károly Ireneusz Fizikaversenyt Jendrassik György nyerte, aki később gépészmérnökként a dízelmotorok fejlesztése terén ért el kimagasló eredményeket. Az első fizikaverseny második díját Szilárd Leó, későbbi atomfizikus érdemelte ki, aki Teller Edével, a verseny 11 évvel későbbi győztesével együtt az Egyesült Államokban részt vett az atombomba kifejlesztésében.A második világháborút követően a természettudományos versenyek átalakultak. Vermes Miklós nevéhez fűződik az Eötvös Loránd Verseny újjászervezése, immár a fizika tudományterületén. Ám az 1990-es évek közepétől a katolikus iskolák diákjai számára újból megrendezik a Károly Ireneusz Fzikaversenyt is – így az alapítványtevő fizikatanár neve tovább él.
Nagyszerű fizikus
Károly Irén azonban nem csupán az oktatásnak szentelte idejét. Szenvedélyesen kísérletezett, kutatott, olvasta a szakkönyveket és egyre-másra újításokkal állt elő. Legfontosabb felfedezései az elektromossághoz és a röntgensugárzáshoz köthetők.
(Forrás: Wikimedia Commons / ENG0000)
Nagyszerű, ám a nagyvilág számára rejtve maradt kísérletei a drótnélküli adattovábbítás módszerének kidolgozására irányultak. Sokat kísérletezett az elektromos jelek vételére alkalmas kohérerekkel. A kohérer egy olyan üvegcső, amely fémport tartalmaz, amibe elektródák nyúlnak. Az eszköz elektromos szikrák hatására vezetővé válik, tehát alkalmas elektromos szikrák jelzésére.
Károly Irén 1895. áprilisában sikeresen közvetített jeleket először 20 méterre, majd nagyobb távolságra is, ahol saját készítésű kohérerével fogta őket. Morze-jeleket továbbított a gimnázium szertárából a Nagyváradtól 10 kilométernyire fekvő peceszentmártoni (ma Sânmartin, Románia) rendházba. Találmányát, a drótnélküli távírót azonban nem szabadalmaztatta és eredményeit nem is publikálta. Megelégedett azzal, hogy Antonio Agliardi pápai nunciust elkápráztatta kísérleteivel. Így Károly Irén nevét a távíróval kapcsolatban még Magyarországon is ritkán emlegetik – Marconi, Tesla és Popov mellett az ő neve említetlenül marad, holott velük egy időben sikerült neki a vezetékek nélküli jeltovábbítás.
Károly Irén életében ez az 1895-ös év más okból is fontos esztendő volt. Ekkor vett részt az első magyarországi tanártovábbképző tanfolyamon. A kollégákkal való találkozás arra indította, hogy kutatásait tovább folytassa és eredményeit másokkal is megismertesse. Az elkövetkező években számos szakcikket publikált, elsősorban a kohérerekről. A Károly által megalkotott kohérerrel működő távírót a Calderoni és Társa cég forgalmazta.
A paptanárt ezen kívül a röntgensugárzás is élénken foglalkoztatta. Alig egy évvel azután, hogy Wilhelm Röntgen felfedezte a röntgensugarakat, Károly Irén megnyitotta hazánk első röntgenlaboratóriumát Nagyváradon. Itt nem csak kutatás folyt, hanem Károly vezetésével diagnosztikus célból is készítettek röntgenfelvételeket.
(Forrás: Wikimedia Commons / NFejza / CC BY-SA 3.0)
A tudományos kutatás és oktatás mellett Károly Irén városáért is sokat tett. Neki köszönhető, hogy Nagyváradon 1903-ban már elektromos közvilágítás volt és 3 évvel később megindult az első villamos. A tudós tanár idős korára visszavonult, de a tudományos élettől és kísérletezéstől élete végéig nem szakadt el teljesen. Károly Iréniusz József 85 évvel ezelőtt, néhány nappal a 75. születésnapja után hunyt el Nagyváradon. Ma nevét a Károly Ireneusz Fizikaverseny mellett egy utca őrzi a főváros XI. kerületében. Cikkünk megjelenésének napján ünnepeljük Károly Iréneusz József paptanár, tudós, feltaláló születésének 160. évfordulóját.
Források
Gábos Zoltán: Károly Ireneusz József, a kolozsvári tudományegyetem magántanára
Öveges József Tanáregylet honlapja
Az MTA Nyelvtudományi Intézete által anyakönyvi bejegyzésre alkalmasnak minősített utónevek jegyzéke
Fercsik – Raátz: Keresztnevek enciklopédiája
A magyar villamosságtan-elektrotechnika 1945 előtti történetének adatbázisa: Maxwell elmélete Magyarországon