Saiid segítségével ma tükörbe nézünk, és megpróbálunk tisztába jönni azzal, amit látunk. Van-e valaki minden tükrök mögött? – Azt a szöveget igyekszünk megközelíteni, amely az országos slam poetry bajnokságon elvitte a pálmát. Vigyázat, 2012 egyik le...

A Harmadik Birodalom megkísérelte eltüntetni az idegen szavakat a német nyelvből, de a náci törekvések kudarcot vallottak és a telefonból nem lett távbeszélő. Vannak, akik napjainkig sem adták fel a harcot – Németországban ma csak a szélsőjobbon hívj...

Hogyan alkot az író? Mennyire van közük a megírt hősöknek valóságos személyekhez? Milyen problémákat vet fel, ha valakire ráismernek egy regényben? – Ezeket a kérdéseket feszegették a Nyugat szerzői 1927-ben. Nyelv és lélek című sorozatunkban Kosztol...

2012 a plágium éve volt – de már 2011-ben voltak érdekes plágiumvádak. Úgy tűnik azonban, a felsőoktatási intézmények és dolgozóik még mindig nem akarnak igazán szembenézni a problémákkal. Fluor Tomit bezzeg bármilyen vizsgálat tisztázná...

Az első világháború idején egy egyszerű székely parasztasszony is titkosírást használt a frontra küldött leveleiben a bizalmas információk elrejtésére. De hogyan működött ez a rendszer, és honnan ismerhették a székelyek?

A Kispál és a Borz talán az a magyar alternatív zenekar, amelyik a legtöbbet énekelt a világvégéről. A világvége motívuma az egész életművön végigvonul. A mai napon azonban mégsem egy ilyen Kispál-dalt választottunk, hanem egy karácsonyit...

„Nyelv és lélek” című sorozatunkban ezúttal nem műveljük meg a nyelvet, hanem az írás természetéről elmélkedünk Kosztolányi segítségével. Arra is megkeressük a választ, hogy miért írt az írásról a lehető legrövidebben...

A névelő olyan kicsi, hogy néha eltűnik, ilyenkor Facebookon keresik. Vagy inkább a Facebookon? – Cikkünkben utánajárunk annak, hogy hely-e a Facebook, és ha igen, akkor a neve földrajzi név-e. Ettől függetlenül a bulvárhírek névelőtlenül sokkoló miv...

Kosztolányit sokat idéztük a nyelvvel kapcsolatosan. Most végre eljött az ideje annak, hogy lelkizzünk is: utánajárunk, költői vagy prózai-e a kefe. Ezúttal azt az esszét mutatjuk be, amelyben egy csodáról van szó. És csoda ide vagy oda: Kosztolányi ...

„Megnyílt a Traianus Bevásárlóközpont”, „Ma is megfeszíttetné a názáretit – exkluzív interjú Poncius Pilátussal”: ilyen és ezekhez hasonló címeket találunk a „SzemTanú” című történelemkönyvben, amely úgy elevenít meg régmúlt korokat, hogy a mai sajtó...

Az információ korát éljük – mondják sokan. De pontosan mit is értünk az „információ” fogalma alatt? Tényleg radikálisan másképp értelmezzük ma az információt, mint korábban? És az információs technológiák fejlődése tényleg most ért el egy robbanássze...

A bibliai személynevek gyakran jelentenek valamit, de vajon mit? Bemutatjuk a leggyakoribb héber névfajtákat, és kiderül, hogy a szomszédos, vagy akár távolabbi népek is gyakran hasonló módszerrel adnak nevet gyermekeiknek. Van, aki Báál embere, van,...

Miért olyan nehezen érthetőek a hivatalos szövegek? Így volt ez mindig, vagy újabb jelenségről van szó? – Kosztolányi egy rövidke vicces írásából kiderül számunkra, hogy a túlbonyolítás nem új keletű, már 1922-ben is írtak érthetetlen mondatokat hiva...

Már meg sem lepődünk, amikor egy kortárs könnyűzenei slágerben felhangzik József Attila „Óda” című versének néhány sora. A költő halálának 75. évfordulója alkalmából a Vad Fruttik „Üvegszilánkkal” című dalát elemezzük.

Bromance, brawesome, staycation, ginormous, Riannecdote: mit takarnak ezek a furcsa, összevegyített angol szavak? A Brangelinának nevezett dolognak pedig már saját Wikipédia oldala is van...

Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának (DGT) Magyar Nyelvi Osztálya, a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszéke és Terminológiai Kutatócsoportja, a European Association for Terminology (EAFT) valamint a Magyar Alk...