Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Lesznek olyan fiatalok, akik a korszakos műveket a bennük rejlő anyag sajátossága miatt papíron akarják forgatni és befogadni.
Hasonmás kiadásban jelent meg az eredetileg 1885 és 1902 között kiadott Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című könyvsorozat huszonegy kötete. Az ezer példányszámban megjelent kötetek kulturális és politikatörténeti jelentőségét a kedden Budapesten Németh Zsolt és L. Simon László, az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős államtitkára is méltatta. L. Simon László a könyvbemutatón elmondta, hogy fontos a papíralapú kiadás és lesznek olyan fiatalok, akik a korszakos műveket a bennük rejlő anyag sajátossága miatt papíron akarják forgatni és befogadni.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a jövőre várhatóan németül is megjelenő kötetek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén folyamatosan tapasztalható volt és ma is létezik egyfajta „monarchiadivat”. A monarchia mai hatásai kapcsán megjegyezte, hogy Ausztria a rendszerváltozás óta a magyar külpolitika számára a kiemelten fontos országok közé tartozik. Emlékeztetett arra, hogy az Országház épülete, a könyvsorozat megjelenésével egy időben, 1885 és 1902 között épült fel. „Ami márványban és építőanyagban az Országház, az kultúrában a huszonegy kötet” – mondta a külügyi államtitkár a Méry Ratio Kiadó és a Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány könyvbemutatóján.
Michael Zimmermann magyarországi osztrák nagykövet azt hangsúlyozta, Ausztria 1995-ös európai uniós csatlakozása óta munkálkodik azon, hogy Brüsszelben ismerjék és megértsék Közép-Európát. Megítélése szerint ebben áttörést a tavaly elfogadott Duna-stratégia jelentett. A nagykövet szerint a most megjelent sorozat alapja lehet annak a vitának, hogy milyen elképzelések, koncepciók léteznek Közép-Európáról. A szerinte se nem nosztalgikus, se nem exkluzív célzatú mű jó kép arról, hogy Közép-Európa milyen is lehetett egykor. „Fontos látni és szomorú is, hogy mi az, ami a 20. században semmivé lett, amit a gyűlölet, a nacionalizmus tönkre tett” – tette hozzá.
Méry Gábor, a Méry Ratio Kiadó vezetője elmondta, hogy kétéves munka vezetett el a kötetek megjelenéséhez. Az eredeti kötetek felkutatása egy évig tartott. Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben eredeti kiadása a 19. század végének legnagyobb könyvkiadási vállalkozása volt, Rudolf trónörökös részvételével és pártfogásával. A német és magyar nyelven megjelent sorozat magyar főszerkesztője Jókai Mór volt. A Magyarországról szóló szövegeket és rajzokat a korabeli magyar történetírás, néprajztudomány és művészet jeles képviselői készítették.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (16):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Maxwall: ebben kiegyezhetünk. :-) (a nemzetközi jog ezért furcsa jog. Hallottam jogászoktól hogy nem is jog. Bár én inkább azokkal értek egyet akik szerint a jog "királynõje")
Az OMM-et már kár visszahozni. Viszont ha Magyarország alkotmányos monarchiává válna, azt tudnám támogatni. Szerintem egy tekintélyes király, mint az állam képviselője jól jönne nekünk, főleg most, hogy így meg lett tépázva a nemzetközi hírnevünk egy kissé. Emellett meg egy politikán kívül álló személy össze tudná kötni a jobboldalt és a baloldalt talán, vagy legalábbis több esélye lenne, mint bármely mai magyar politikusnak. És valljuk be, a monarchia izgalmas államforma:)
@Pierre de La Croix:
Eleve mi az a visszaállítás? Megegyezik pár mai ország, hogy egyesül. Ezt nem tiltja az égvilágon semmi. Jogilag ez nem az OMM visszállítása lesz, hiszen az OMM megszűnt legálisan, jogutódokkal. Ha holnap a Szovjetúnió helyén jelenleg létező19 állam úgy dönt, hogy egyesül egy államba, az sem lesz a SZU visszaállítása jogilag.
@maxval: Mint említettem, a nemzetközi jogban ezzel kapcsolatban kicsit bonyolultabb (de általában úgy van, ahogy írtad) a helyzet. (A határok megváltoztathatatlansága: persze, de én hol utaltam rá, hogy a szerződés lejártával megváltozik? Talán félreérthető volt, de arra akartam utalni, hogy már csak azért sem lehet újra létrehozni az OMM-t, mert ehhez kapcsolódik. Akár van hatályos szerződés, akár nem. Az más kérdés, hogy te bebizonyítottnak látod, hogy hatályon kívül van a trianoni béke, én is egyet értek többé-kevésbé ezzel, de mint utaltam rá, vannak homályos foltok, amik ezt bizonytalanná teszik).
@Pierre de La Croix:
Mindig a legutolsó szerződés hatályos.
Ami pedig a határokat illeti, ez nem tartozik ide. Attól, hogy egy szerződés hatályon kívül kerül, NEM áll vissza az eredeti állapot. Ha Magyarország felmondaná holnap az 1947-es párizsi békét, attól még az égvilágon semmi sem változna, csak azt jelentené: a benne foglaltakat a JÖVŐBEN nem teljesíti az ország. De a már megvalósult eredmények nem állnak vissza, így pl. a határ nem változna egy centit se. Jogban ez úgy mondják, hogy nem ex tunc, hanem ex nunc a hatás. (Azt hiszem ezt felesleges lefordítani egy nyelvészeti fórumon.) Talán rossz példa, de kb. mint egy válás: ha elválsz, nem lesz semmis az addigi házasságod, csak megszűnik a hatálya. A megszűnt házasságod következményei továbbra is fennállnak, csak EZENTÚL nem vagy házas. Ahhoz, hogy ne legyen meg semmilyen következményt, a házasságot nem felbontani kell, hanem semmissé nyilvánítani, de ez nagyon ritka dolog.
Ami a törvényes állapotot illeti, nos, itt is a "mihez képest" a kérdés. A jelenlegi állapot természetesen törvényes, hiszen megfelel a jelenlegi törvényeknek.
@Avatar: Királyt nem feltétlenül kell választani. ;))
@maxval: "Nem, ez nem így van. Ha ugyanarról születik új rendelkezés, akkor automatikusan hatályon kívül kerül a régi. Így a trianoni béke már nincs hatályban."
Erre mondtam, hogy "furcsa" jog a nemzetközi jog: ha keletkezik egy új nemzetközi dokumentum, akkor az nem írja automatikusan felül a régit (hanem mellette létezhet párhuzamosan is: mivel nincs olyan erő, mint a magánjogban, ami kikényszeríthetné a párhuzamosságok és a régi szerződések megszüntetését). Kivétel, ha ez kimondva is szerepel, de akkor sem mindig: pont a Habsburg monarchia visszaállításának tilalma az egyik ilyen (Beismerem, hogy fejből nem tudok mást mondani). Különösen mert a határok megváltoztathatatlanságának elvéhez kapcsolódik (ami a II. vh. után a nemzetközi jog egyik alappillére): maga a békeszerződés hiába van hatályon kívül,ha az azt aláíró felek mind a II. vh. előtt, mind az után tiszteletben tartották. (Ezzel vált lényegében "állandóvá": egy új csatlakozásnál ezért kell(ene) az aláíró nagyhatalmak - legyen az a trianoni vagy párizsi békék - beleegyezését megszerezni - és valamilyen formában a magyar jogban (írott vagy íratlan formában) hatályon kívül helyezni). Ekkor azonban még mindig fent áll, hogy a többi állam esetében pedig ténylegesen élnek azok a rendelkezések, amelyek ezt megakadályozzák.
A nemzetközi jog tehát a legkevésbé sem egyezik meg egyetlen állam belső jogalkotásával sem.
(A Habsburg monarchia visszaállítása Magyarországon egy másik kérdés folyamat, de ezek nem feltételezik vica versa egymást)
Khm, elírás, törvényes állapotról van szó. (Jó megfigyelésre vall, hogy felteszed a kérdést, de ebbe most ne menjünk bele)
@Pierre de La Croix:
"a nemzetközi jog furcsa jog annyiban, hogy ha egy rendelkezést nem törölnek el kimondottan, akkor az életben marad"
Nem, ez nem így van. Ha ugyanarról születik új rendelkezés, akkor automatikusan hatályon kívül kerül a régi. Így a trianoni béke már nincs hatályban.
"Mondjuk az a legfőbb kérdés, hogy az államformát vagy az OMM visszaállítását nevezed-e törvényes államnak?"
Természetesen túloztam. Hiszen a "törvényes" szónak csak akkor van értelme, ha megmondjuk "mihez képest".
@maxval: Tudtommal a párizsi béke sem törölte el: a nemzetközi jog furcsa jog annyiban, hogy ha egy rendelkezést nem törölnek el kimondottan, akkor az életben marad. (Mondjuk az OMM visszaállítása volt talán az egyetlen cikkely, amelyet Magyarország nem szegett meg eddigre: a folytonosság megmaradt) ;)
Mondjuk az a legfőbb kérdés, hogy az államformát vagy az OMM visszaállítását nevezed-e törvényes államnak?
Ezzel kapcsolatban minimum az osztrák álláspontot is meg kellene nézni: az alkotmányban törvényerejűként ismerik el az 1919. évi saint-germaini államszerződés III. részének V. paragrafusát. Így tehát még ma is érvényes Magyarország számára az OMM visszaállításának tilalma - még ha a maga a trianoni béke nem is érvényes. Erre utaltam a nemzetközi jog furcsaságaival, hiszen lényegében - implicíte kimondva - egy olyan békeszerződés vonatkozik ránk, amely két másik államról szól. Kritikád annyiban jogos, hogy szerencsésebb lett volna úgy fogalmaznom, hogy a Párizs környéki békék tiltják.
www.austlii.edu.au/au/other/dfat/treaties/1920/3.html
www.verfassungen.de/at/verfassungheute.htm
www.versailler-vertrag.de/svsg/3.htm#35 (Az egész V. cikkely érvényes)
Azért, hogy a szövetségesek sem gondolták visszaállítódandónak, mutatja a párizsi békék egyes rendelkezéseinek megfogalmazása. Hogy hozzáférhető legyen például a magyar törvények közötti beépített 11. cikkely rendelkezéseit:
1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8265
@Avatar: Nah azért ez nem feltétlen az ő hibája. Bár az apja illusztrisabb uralkodó lett volna (gondoljatok már bele micsoda büszkeség lett volna Európa legnagyobb szabású politikusát, és a XX. század egyik legértékesebb emberét megkoronázni), azért még a briteknek is volt pár felejthető királyuk, és György herceg még mindig jobb lenne mint egy Schmitt vagy Áder.
Ami az MDF-et illeti, nem volt nehéz a világ leghiteltelenebb pártja színeiben lemaradni a képviselői helyről... :D
A Habsburg Gyuri nem sok szavazatot hozott az MDF-nek... Még egy mezei képviselőnek se választottuk meg, nem hogy királynak...
@Pierre de La Croix:
Nincs már hatályban a trianoni béke.
@maxval: Mondjuk ezt azt hiszem tiltja - ha nem is konkrétan kimondva - a trianoni békeszerződés :) (Próbálkozni lehet).
Vessünk véget az 1918 óta létező illegitím magyar entitásnak, itt az ideje visszaállítana a törvényes államot, a Habsburg Birodalmat.
Csatlakozom, én is örvendenék egy Habsburg királynak.