Új sorozatunkban a magyar nyelvtan tanításának történetét járjuk körül. Az első részben azt a korszakot mutatjuk be, amikor az önálló magyar nyelvű oktatás elkezd kialakulni. Ekkor még a műveltség nyelve elsősorban a latin, másodsorban a német, de má...

A Valentin-napot már Shakespeare korában is a szerelem ünnepeként tartották számon. De mi is történt Ophelia szerint ezen a napon, és miképp tolmácsolják a magyar fordítók ezeket az eseményeket?

Kosztolányi egyik írásából kiderül, hogy állítólag a nyelvészek a legboldogabb emberek. Gúnyolódott, ironizált vagy komolyan gondolhatta? – Az e heti „Nyelv és lélekben” a nyelvészlélek legmélyébe tekintünk.

A cikkíró sosem lehet elég óvatos, az olvasó pedig se így, se úgy nem lesz elégedett. Egy névnek jártunk utána, melynek számtalan írott formája él...

Mit kezdhetünk a hússal és a káposztával? A rengeteg lehetőség közül azokat tekintjük át, melyek egy-egy népcsoporthoz kapcsolódnak – legalábbis nevükben. Erdélyben és Észtországban kalandozunk.

Két szerelmes dalt vizsgálunk meg, mindkettőről kiderül, hogy egyik sem az, aminek látszik. Múlhat-e egyetlen szó értelmezésén a teljes szöveg értelmezése? Mondhat-e többet maga a szerkezet, mint a szavak? Igyekszünk megmutatni, hogy a válasz mindkét...

Ady Endre korai kultuszával foglalkozó sorozatunk második részében annak járunk utána, hogy milyen szerepe volt Reinitz Béla zeneszerzőnek és a megzenésített Ady-verseknek az „érthetetlen” versek befogadásában. Utunk a pesti kabaréban kezdődik és a R...