Milyen arc volt III. Richárd?
„Ez nem egy zsarnok arca” – így kommentálta a nagy-britanniai III. Richárd Társaság egyik tagja a XV. századi Plantagenet-királyról a szervezet által készíttetett, Londonban bemutatott arcmást.
A Bosworth csataterén 1485-ben, 32 évesen megölt uralkodó földi maradványait éppen előző nap azonosították hivatalosan az egykori harcmezőhöz közeli Leicester egyetemének kutatói. A világszerte tudományos szenzációként fogadott bejelentés szerint a közép-angliai nagyváros tanácsának parkolója alól tavaly ősszel kiásott csontváz az 528 éve halott királyé.
A több hónapig tartó azonosítási folyamattal párhuzamosan készült az utókor által szinte ördögi gonoszsággal vádolt Richárd király műanyag hasonmásának kialakítása számítógépes módszerrel. Az arcmás elkészítéséhez felhasználták a koponyáról készült CT-felvételt, és a számítógép ennek segítségével alakította ki rétegről rétegre a virtuális arcizmokat, a szemeket, az enyhén ívelt orrot, a homlokot és a bőrt.
Az így elkészült digitális kép alapján készítették el a Richard III Society szakértői a műanyag szobrot, amely határozott arckifejezésű, ugyanakkor megnyerő fiatalembert ábrázol. „Nagyon jóképű ... sajnálom, de ez egyáltalán nem egy zsarnok arca” – mondta a társaság kutatásvezetője, Philippa Langley a Channel 4 brit kereskedelmi televíziónak, amely a király feltételezett földi maradványainak fellelése óta követi kameráival az eseményeket.
Philippa Langley szavai arra a vitára utalnak, amely szinte Richárd halálának pillanata óta dúl a néhai angol király személyiségéről. A modern történetírás egyre inkább elfogadott álláspontja szerint a bosworth-i csata után trónra került, 118 évig uralkodó Tudor-dinasztia máig ható propagandakampánya – és nem utolsósorban a nyomtatott formában 1597-ben, vagyis a csata után több mint egy évszázaddal kiadott, hírhedt Shakespeare-királydrámából kibontakozó démoni kép – a fő felelős azért, hogy Richárdot az utókor gyakorlatilag a megtestesült gonoszként, testi-lelki szörnyetegként őrizte meg emlékezetében.
A Leicesteri Egyetem kutatócsoportja az arcmás bemutatója előtti napon jelentette be, hogy a lelet archeológiai vizsgálata és a DNS-minták összevetése alapján kétséget kizáró bizonyossággal III. Richárd csontváza került elő tavaly ősszel a városi tanács szociális ügyosztályának parkolója alól.
Itt állt annak idején az a ferences kolostor, amelynek kerengőjében elhantolták a királyt, az utolsó olyan angol uralkodót, aki csatában esett el. Amikor VIII. Henrik a Rómával történt szakítás után feloszlatta az angol szerzetesrendeket, ez a rendház is az enyészeté lett, Richárd itt eltemetett földi maradványainak sorsa és főleg pontos holléte pedig a mostani azonosításig rejtély volt a történettudomány számára.
A királyt a leicesteri kutatók munkájának tanúsága szerint végül is nem távolították el a sírból, de az is nagy bizonyossággal feltételezhető, hogy Richárdot nem királyoknak kijáró méltósággal temették el. A feltárást és az azonosítást elvégző tudóscsoport szerint a sírban nem volt nyoma koporsó vagy lepel maradványainak, és a test előtt szorosan egymáshoz illeszkedő csuklók arra vallottak, hogy III. Richárdot megkötözött kézzel vetették a sírgödörbe. A királyt egy későbbi időpontban, immár méltó tiszteletadás mellett, valószínűleg a leicesteri katedrálisban helyezik végső nyugalomra.