Gárdonyi Géza és a Wikipédia az űrben
Mi a közös Gárdonyi Gézában és a Wikipédiában? – Az, hogy mindkettőjükről kisbolygót neveztek el.
Gárdonyi Géza nevét viseli annak a nyolc magyar felfedezésű kisbolygónak az egyike, amelynek elkeresztelését a múlt év végén hagyta jóvá a Nemzetközi Csillagászati Unió – adta hírül az Egerben megjelenő Egri Magazin legfrissebb száma.
Az 1997-ben indult kisbolygó megfigyelési program keretében a Szegedi Tudományegyetem és az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont szakemberei az intézmények hallgatóival együtt kutatják az eget. A kémlelés fő bázisa a csillagászati intézet piszkéstetői obszervatóriuma.
A megfigyeléstől az elnevezésig több év telik el, hiszen pontosan meg kell határozni az égitest mozgását és precízen le kell írni a pályáját. Elsőként ideiglenes jelölést kap az égitest, amelyet a felfedezés évéből és egy betűkombinációból alkotnak.
A Gárdonyit Sárneczky Krisztián fedezte fel 2003. április 1-je hajnalán Piszkés-tetőn. A Naptól 435 millió kilométerre keringő, azt 4,97 év alatt megkerülő, mintegy 4 kilométer átmérőjű kisbolygó 2007 elején kapta meg sorszámát. A 3-4 kilométer átmérőjű kisbolygó Gárdonyi Géza után kapta nevét. Gárdonyi Géza mellett bolygót kapott még Kabos Gyula és Márai Sándor is – ismertette a magazin.
És a Wikipédia is...
A milliók által használt webes világenciklopédiában rengeteg cikk található a világűrről, mostantól viszont már a világűrben is található egy Wikipédia: az eddig 274301-es jelölésű kisbolygót ugyanis a nyílt tartalmú lexikonról nevezték el.
Az aszteroidát 2008 augusztusában fedezték fel ukrán csillagászok, később a franciaországi Caussols-ODAS és az arizonai Mt. Lemmon Survey and Steward Observatory munkatársai is észlelték az égitestet. A Space.com tudományos portál beszámolója szerint az elnevezésre az Ukrán Wikipédia Társaság egy tagja tett javaslatot, és az illetékes bizottság azt elfogadta.
A kisbolygó vagy aszteroida a törpebolygónál kisebb, szabálytalan alakú, szilárd anyagú égitest, amely csillag körül kering. A legtöbb kisbolygó feltehetően a protoplanetáris korongból származik, amely nem állt össze bolygóvá a csillagrendszer kialakulásakor. Néhányuk saját holddal is rendelkezik. A szóban forgó Wikipédia „aszteroida alakjában” egy-két kilométer átmérőjű, és napját 3,68 földi év alatt kerüli meg.