Az exobolygónak megtiltani nem lehet...
A közterek elnevezései körül rendre sok perpartvar, közéleti-politikai vita alakul ki, hiszen az elnevezés szimbólum is. De ki gondolta volna, hogy a Naprendszeren kívüli, úgynevezett exobolygók elnevezése körül is csata dúl?
Ahogy az ember egyre messzebbi és messzebbi tájakat fedez fel, egyre több tulajdonnévre van szükség. A nyesten rendszeresen beszámolunk arról, hogy különböző, újonnan felfedezett égitestek milyen híres emberekről vagy épp tárgyakról kapták a nevüket. Legutóbb például arról szóltak a híradások, hogy Gárdonyi Gézáról és a Wikipédiáról is elneveztek egy-egy kisbolygót. Az ilyen hírek hallatán mindig büszkeség tölt el minket: „no lám, az egri csillagok nem égitestek, Gárdonyi mégis kikerült a világűrbe”. Ha azonban valakiről bolygót neveznek el, az még nagyobb dicsőség. A Naprendszer bolygói például (többségükben) istenek neveit viselik...
Exobolygóknak (vagy extraszoláris bolygóknak) a Naprendszeren kívüli csillagok körül keringő bolygókat nevezik. Az űrbéli elnevezés presztízs, és elnevezni valamit: hatalom. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy már az űrben is zajlik az elnevezési jogokért folytatott háború. A csillagközi konfliktus ezúttal az úgynevezett exobolygók elnevezései miatt tört ki két űrkutatással foglalkozó szervezet között.
Az égitestek elnevezéséért hagyományosan a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union; IAU) felel; ők keresztelik el bolygókat, az aszteroidákat és a különböző égitesteken található krátereket a Naprendszeren belül. Ezek jól ismert, és mindenki által használatos elnevezések. Nem így áll a dolog a több mint nyolcszáz ismert exobolygóval, amilyen például a vonzó nevű KIC 12557548b vagy a HD 85512b.
Éppen ezért egy csillagászati kutatásokat végző magáncég, az Uwingu pályázatot hirdetett az exobolygók elnevezésére. A nagyközönség most a Földhöz legközelebbi exobolygó, a leánykori nevén Alpha Centauri Bb.-ként ismert égitest nevére szavazhat. Egy új név javasolásáért 4,99 dollárt kell fizetni, míg egy szavazat egy már a listán szereplő névre csupán 99 centbe kerül. Az Uwingu nyilatkozata szerint a szavazásból befolyt összegeket űrkutatásra és oktatásra fordítják majd.
Új típusú exobolygó tövében
Barna kislány de szeretlek de régen
Most már tudom Földön kívül van élet
Barna kislány de szeretlek de téged(Szálinger Balázs: Vigasztalós – részlet)
Az Uwingu akcióját azonban nem nézi jó szemmel a hivatalos szervezet, az IAU. Sajtóközleményben hívták fel a nagyközönség figyelmét arra, hogy hiába választanak ki egy-egy nevet, az az elnevezés nem válik hivatalossá, hiszen hivatalos elnevezési joga csak a hivatalos szervezetnek van, amelynek tagjai szavazással döntenek az égitestek neveiről. „Minden ilyen elnevezési aktus tudományos ügy, hiszen kommunikálnunk kell vele a kutatások eredményeit, és el kell kerülnünk a kavarodást” – mondta el Alain Lecavalier, az IAU munkatársa. „A bolygóelnevezést tehát nem csinálhatja bárki kénye-kedve szerint, ennek megvan a maga hivatalos engedélyezési eljárása, amit egy nemzetközi szervezetnek kell csinálni.”
Alan Stern, az Uwingu társalapítója, a NASA korábbi kutatója azonban nem ért egyet ezzel a véleménnyel: elmondása szerint az IAU-nak nincs kizárólagos felhatalmazása az elnevezésre. A csillagászati cég azonnal sajtóközleményben is reagált a nemzetközi szervezet tiltakozására; ebben azt írják, jelenleg nincsen egységes csillagászati elnevezési rendszer. Az IAU is ismer többféle informális elnevezést ugyanazokra az égitestekre, ezek teljesen hétköznapi esetek.
(Forrás: Wikimedia Commons / ESO/L. Calçada/N. Risinger / CC BY 3.0)
A Polaris néven ismert csillagot például magyarul Sarkcsillagnak is szokás nevezni, angolul a Pole Star és a North Star elnevezések is ismertek, de például az Alpha Ursae Minoris név is ugyanezt az égitestet jelöli. A Marson található, a NASA Curiosity-ja által hamarosan feltérképezendő hegyet hivatalosan Aeolis Monsnak nevezték el, de angol nyelvterületen gyakran hivatkoznak rá Mount Sharp (’Sharp-hegy’, Robert P. Sharp geológus után) néven – gyakran így hívják a Mars-expedícióban részt vevő kutatók is. „Az IAU-nak tehát nincs befolyása az egyes égitestek szélesebb körben elterjedt elnevezéseire, mint ahogy a geográfusoknak sincs befolyásuk arra, hogy a hegymászók minek nevezik el az egyes túraútvonalaikat” – áll az Uwingu sajtóközleményében.
Az IAU azt tervezi, hogy még ebben az évben összehívja tagjait, hogy népszerű és közérthető neveket találjanak ki az exobolygóknak, és ezek közül a nevek közül majd szavazhat a közvélemény. De Lecavalier szerint még rengeteg kérdés vár addig tisztázásra: például az, hogy mely bolygókat kell újranevezni, illetve hogy hogyan lehet biztosítani, hogy a név valóban nemzetközi legyen.
Az Uwingu jelenleg is folyó elnevezési versenyében az Alpha Centauri Bb. vezető új neve Rakhat – Mary Doria Russell 1996-os sci-fije nyomán. A versenyben lévő nevek között voltak mitológiai alakok (Pele, tűz és a szél hawaii istennője), híres tudósok (Sagan, amerikai csillagász) és kulturális termékek (Fraggle Rock) nevei. Hogy a közönség által megszavazott új elnevezést a csillagászok el fogják-e fogadni, egyelőre még nem lehet tudni.
Forrás