A napba lehet nézni, de kettőbe is
A Csillagok háborújából ismert „Tatuin bolygó” két napjának eddigi legpontosabb méréseit végezték el a Pennsylvaniai Állami Egyetem csillagászai, akik az Astrophysical Journal Letters című folyóiratban tették közzé tanulmányukat.
A bolygót nem nevezik Tatuinnak, és az eredeti cikkben sem így szerepel: az MTI hírszerzőjének leleményéről van szó. (A szerk.)
A „Tatuint” a NASA bolygóvadász űrteleszkópja fedezte fel tavaly, amely 150 ezer csillag fényességét figyeli, a távoli napok körül keringő planéták okozta parányi pislogásokat keresve – olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A Tatuin a Csillagok háborúja elképzelt világában egy nagyrészt homokkal borított bolygó a Galaxis külső peremén az Arkanis szektorban, a galaxis középpontjától 43 000 fényév távolságra. A bolygónak két napja van, amelyek egymástól nem túl nagy távolságra keringenek egymás körül, így fizikai kettőscsillag-rendszert alkotnak, ezért napközben állandó a forróság, ami éjszaka gyorsan lehűl a vékony felhőréteg miatt. Az elképzelt bolygó a két naptól nagyjából 1,1 CsE távolságban kering, ennek következtében felszínét 1,7-szer annyi napsugárzás éri, mint a Földet. (1 CsE – csillagászati egység, a Nap és a Föld közötti 149,7 millió kilométeres távolság.)
A 200 fényévnyire lévő gáznemű bolygó méretében és tömegében a Szaturnuszra hasonlít, felszíne hideg, hőmérséklete mínusz 100 Celsius-fok körül van. A „Tatuin” 229 naponként kerüli meg két napját, amelyektől körülbelül 105 millió kilométerre kering. Az egymástól 34 millió kilométerre lévő két csillag 41 nap alatt kerüli meg egymást.
A Pennsylvaniai Állami Egyetem csillagászai a texasi McDonald obszervatórium Hobby-Eberly teleszkópjával színképelemzési (spektroszkópiás) vizsgálatokat végeztek, hogy elkülönítsék egymástól a két csillag egybeolvadó jelenségét.
„Szerettük volna elkülöníteni a két csillag fényét, hogy egyedi méréseket végezhessünk” – hangsúlyozta Jason Wright, az egyetem docense. Mint kifejtette, ahogy a két Kepler-16 csillag 41 napos pályán halad, sebességük rendszeres időközönként, a távolságtól függően relatíve változik a Földhöz képest, és ezt regisztrálni tudták. Nehézséget okozott, hogy a Kepler-16B csillag a rendszer fényének csupán 3 százalékát adta. A mérések szerint az egyik csillag tömege Napunk tömegének 70 százalékát teszi ki, a másiké mindössze 20 százalékát.
„A sebességmérések alapján, valamint a bolygómozgásokra vonatkozó három Kepler-törvényt alkalmazva a Kepler-16A csillag tömegét 2,5 százalékos pontossággal, a Kepler-16B tömegét pedig 1,5 százalékos pontossággal voltunk képesek meghatározni” – hangsúlyozta Suvrath Mahadevan, a Pennsylvaniai Állami Egyetem docense.
Chad Bender, a kutatócsoport vezetője azt emelte ki, hogy ezek a mérések az eddigi legpontosabbak, amelyeket alacsony tömegű csillagok vonatkozásában elvégeztek. „A csillagok tömegének, rádiuszának és az általuk alkotott rendszerek ismerete révén bepillantást nyerhetünk a bolygóképződés folyamatába” – magyarázta Chad Bender.
@Fejes László (nyest.hu): Magyarul akinek negyvenezer forint a nyugdíja, az ne kritizáljon. Köszönöm, ehhez tartom magam.
@LAttilaD: Szívesen fogadjuk nagylelkű adományait, ígérjük, ha eleget küld, még a reklámok is eltűnnek.
Nem a címben, scasc, de ott van a leadben. Az is megjelenik a feeden, elolvassuk, felfigyelünk. Az ember azt hiszi, hogy szakemberek nekiláttak alaposan végignézni a Csillháb filmeket, kielemezték az égboltról mutatott képeket, és kiderítették, milyen naprendszerben kering a Tatuin. Talán már keresik is a hozzá hasonlókat a mi galaxisunkban.
Nyestünk fölvilágosított, igen, de a hamis információt azért meghagyta a leadben. Elsősorban akkor is az MTI ügyeletes zsenijét tolom le. A csalást ő követte el, de nyestünk változatlanul adta tovább. Mellébiggyesztett egy lábjegyzetet, nagy kaland.
@LAttilaD: A "Tatuin" nem a címben szerepelt :-)
Az sokkal zavaróbb, mondom, hogy a cikk meg sem említi, hogy ez fullegyedi kreálmány, nem az elfogadott neve. — De ez az MTI hibája, nyestünk meg épphogy nagyon tisztességesen felvilágosít.
Aha, akkor innentől javasolt címek:
Tíz dollárért eladták „Barack Obamát”! – és a cikkből derül ki, hogy egy ilyen nevű macskát;
Másodszor is elsüllyedt a „Titanic”! – és a cikkből derül ki, hogy egy mosogatódézsára írták a nevet és kétszer a víz alá nyomták;
Repülőgép zuhant a „magyar parlamentre” – és a cikkből derül ki, hogy annak papírból kivágható, hajtogatható makettjére (megjelent könyvalakban) dobtak papírrepülőt;
Román „megszállók” Szegeden – és a cikkből derül ki, hogy milyen sok román turista száll meg a napfény városában…
Szóval mindegy, hogy becsapjuk az olvasót, de addigra ránk kattintott, kattintott, kattintott, látta a reklámokat, reklámokat, reklámokat! Főnök, a tegnapi hazudásunk másfél százalékkal több kattintást hozott, hazudjunk ma még nagyobbat!
"A bolygót nem nevezik Tatuinnak, és az eredeti cikkben sem így szerepel: az MTI hírszerzőjének leleményéről van szó. (A szerk.)"
Hú, ezért ez megint már milyen az MTI-től: az, hogy idézőjelbe teszi a Tantuint még nem teszi egyértelműen világossá (lévén, hogy össze-vissza használják azt, mindenféle -kiemelésre-), hogy csak ő nevezi így, és még csak a kutatók sem hívják így bizalmasan (ami simán megeshetne)...