Hogy lehet rokonokra lelni a sokmilliós Moszkvában? Illyés Gyulának sikerült. Igaz, még régen, a harmincas évek Moszkvájában. De kiket talált, és miből gondolta, hogy rokonok? Illyés születésének 110. évfordulóján Rokonoknál című írását idézzük fel.

A magyarországi finnugrisztika egy kerek névjegykártyát tett le az asztalra a Finnugor Népek VI. Világgkongresszusán. Mit találhatunk az ajándék CD-n, és miért lehet érdekes egyáltalán ez a kérdés olvasóink számára?

A nyelvrokonság azt mutatja meg, hogy az adott nyelv mely nyelvből származik – egyes elemei azonban idővel kicserélődhetnek, sőt, az elemek túlnyomó többsége is kicserélődhet. Felmerülhet a kérdés, hogy ilyenkor miként derítjük ki, hogy honnan is szá...

Van-e olyan szótár, melyből kikereshetnénk az ősi eredetű, de mára már kihalt szavakat? Ha nincs, miért nincs, és akkor hol találjuk meg ezeket, ha mégis érdekelnek minket? Amíg erre válaszolunk, újabb nehéz kérdésekbe ütközünk, és amit tudni véltünk...

Gulyás, puszta, paprika. Vajon tényleg csak ezt tudják rólunk a külföldiek? Itt a nyári turistaszezon, a Sziget és sok más fesztivál, a külföldiek elözönlik az országot. De jó lenne tudni, mit gondolnak rólunk, milyennek látnak minket. Az észtek most...

Korábban már tisztáztuk, hogy az ugor nyelvek minden más híreszteléssel szemben minden bizonnyal közelebbi rokonságban állnak egymással. Most azt vizsgáljuk meg, miért nem mondható el ugyanez a mariról és a mordvinról. Cikkünk végén talán még az is k...

Sajnovics János és Hell Miksa két éven át utazott érte, mi most itthon is megtekinthetjük: a Vénusz átvonul a Nap előtt.

Hogy kerültek a finnbe és más rokon nyelvekbe azok a szavak, melyeknek nyomuk sincs a magyarban? Nincs ebben semmi rejtély: máshonnan. De lehet, hogy már a kérdés is rossz, ugyanis a magyarból is veszhettek ki szavak...

Pusztay János szerint nem volt egységes uráli alapnyelv. Volt helyette Észak-eurázsiai nyelvi övezet (=ÉNYÖV), amely 4 tömbből állt. E tömbök folyamatosan változtak: a paleoszibériaiak kiválásával a másik három tömb létrehozott egy új nyelvi egységet...

Cikkünkből kiderül, hogy hogy a nyelvek közötti különbségeket igenis számszerűvé lehet tenni, s így össze is lehet hasonlítani őket – azonban nem érdemes. Mellékesen az is kiderül, hogy miért nem szabad megbíznunk a focibajnokságok eredménylistáiban,...

Figyelem, cikkünk bonyolult oktatásfilozófiai kérdéseket feszeget! Ha a tudomány eredményeit úgy tanítják, hogy közben nem is a tudomány eredményeit tanítják, akkor mondhatjuk-e, hogy a tudomány eredményeit tanítják? Túl bonyolult a kérdés? Akkor ind...

Tényleg közelebb áll a manysi a magyarhoz, mint a hantihoz? Lehetséges, hogy obi-ugor, illetve ugor egység sosem volt, és a három, korábban ugornak tartott nyelv valójában az uráli nyelvcsalád teljesen önálló ága?

Egy elterjedt városi legenda szerint finnül a „jön a vonat” ugyanúgy van, mint magyarul, csakhogy az elemek jelentése fordított: a „jöna” lenne a ’vonat’, a „vonat” pedig a ’jön’. Ez persze nem igaz, de...

Ha nem volt finnugor ősnép, kik beszélték az alapnyelvet? Ha nem volt finnugor őshaza, hol beszélték? Miért van az, hogy míg egyes kutatók beszélnek finnugor ősnépről és őshazáról, mások tagadják, de legalábbis bizonytalannak mondják ezek meglétét?

Az fn.hu közzétett egy rendkívüli tájékozatlanságról árulkodó cikket „Mi az, hogy finnugor?” címmel. Jelen írásunkban némi háttéranyaggal szolgálunk a félrevezetett olvasók tájékoztatására.

Friedrich Theodor Köppen alkalmazta elsőként a nyelvészeti paleontológia módszerét a finnugor őshaza kutatásában. Apja, Peter Köppen pedig közzétette Oroszország etnográfiai térképét, tele finnugor vonatkozású adatokkal. Mindketten sokoldalú tudósok ...

A sorozat korábbi részeiben rámutattunk, hogy a néprokonság fogalmát csak a nyelvrokonságon keresztül lehet értelmezni, a kulturális és a genetikai rokonság fogalma nem alkalmas a népek családokba való sorolására. Kérdés azonban, hogy mi értelme van ...

Jöttek a nyelvészek, és úgy döntöttek, majd ők megmondják, ki fia-borjai is vagyunk mi. Legalábbis sokan így gondolják. A történet azonban egészen másképp kezdődött. Sorozatunk első része arról szól, hogyan született meg a népek rokonságának gondolat...

Dugonics András a 18-19. század fordulóján három művében is bizonyságát adta finnugrisztikai ismereteinek. Etelka és Jólánka című regényeit már tárgyaltuk itt, a Rénhírekben. Most következzék az Etelkából írt színműve, az Etelka Karjelben.

A Fenno-Ugria egyesület arra kért fel, hogy írjak egy elemzést „a finnugor elmélet magyarországi fogadtatásáról” a múltban és a jelenben. Az itt olvasható írás tehát eredetileg észt olvasóknak készült, utólag kevéssé módosítottam. A teljes cikket hár...

A Fenno-Ugria egyesület arra kért fel, hogy írjak egy elemzést „a finnugor elmélet magyarországi fogadtatásáról” a múltban és a jelenben. Az itt olvasható írás tehát eredetileg észt olvasóknak készült, utólag kevéssé módosítottam. A teljes cikket hár...

A Fenno-Ugria egyesület arra kért fel, hogy írjak egy elemzést „a finnugor elmélet magyarországi fogadtatásáról” a múltban és a jelenben. Az itt olvasható írás tehát eredetileg észt olvasóknak készült, utólag kevéssé módosítottam. A teljes cikket hár...

Olvasónk látszólag egyszerű kérdést tesz fel: miben különbözik a karjalai és a finn nyelv? A válasz azonban nem egyszerű, hiszen még azt is nehéz meghatározni, hogy pontosan mit is hasonlítsunk össze. Cikkünkből az is kiderül, hogy kissé másképp nézn...

A finnugor rokonság ellen érvelők gyakran hivatkoznak arra, hogy a finnek már belátták, hogy „nem vagyunk rokonok”: Finnországban már az iskolában sem tanítják a finnugor rokonságot. A Rénhírek nem volt rest, és utánajárt, mit is írnak a finn általán...

Amikor August Schleicher megalkotta a családfaelméletet, egy-két kollégája és tanítványa csak mosolygott és fejét csóválgatta: tudnának ők jobbat is. Hamarosan megszületett a hullám-, majd a szivárványelmélet.