Mennyire hihetünk a személyes beszámolóknak?
Áltudományos beszámolókban gyakran hivatkoznak személyes élményekre: valaki személyesen beszélt magyarul indiánokkal, afrikaiakkal, himalájaiakkal vagy malájokkal; mások a saját szemükkel látták a császári rendeletet, mely elrendeli a finnugor rokonságot; megint mások személyesen olvastak ki sumér feliratokat – természetesen magyarul.
A tudósítók.hu portálon megtekinthető egy felvétel, melyen dr. Szilvási Csaba tanár–költő nyilatkozik. Elmondása szerint „Izsevszkben élnek a mordvinok” (00:23) – valójában Izsevszk, Tatabánya testvérvárosa Udmurtia fővárosa, és mordvinok legfeljebb ritkán tévednek arra. Szilvási Csaba azt is felsorolja, szerinte hogy hangzanak mordvinul a számnevek (0:45) – a valóságban azonban kb. így: vejke (1), kavto (2), kolmo (3), nyile (4), vetye (5), koto (6), szjiszjem (7), kavkso (8), vejkse (9), kemeny (10). Elvben persze felmerül a lehetőség, hogy Szilvási az udmurt számnevekkel keveri a mordvinokat, de az udmurt számnevek így hangzanak: odig (1), kük (2), kviny (3), nyol (4), vity (5), kvaty (6), sizsim (7), tyamüsz (8), ukmüsz (9), dasz (10). Természetesen nem kételkedünk dr. Szilvási Csaba jóhiszeműségében, de maga a jelenség komoly figyelmeztetés: nem bízhatunk a személyes beszámolókban sem.
Az már sokkal inkább érdekes, hogy Magyarországon egy tanárember sem érzi problémásnak, hogy mások nyelvét nyilvánosan karattyolásnak („etye-ketye-katye-ketye”) minősítse, sőt, a riporter, a honlap szerkesztője sem érzi úgy, hogy egy ilyen lingvicista megnyilvánulást (oktatás kategóriában!) nyilvánossá tegyen.
A tanár-költő úr meglehetősen kulturálatlanul beszél akkor is, mikor épp nem ketyepetyézik. Csak remélhetem, hogy legalább nem magyartanár.
Hát, amikor Örményországban jártam mit mondott nekem a vendéglátóm? (Emlékeim szerint, persze)
Hogy az angol 'sister' az náluk is sister (ua. jenetéssel). Bizony, a magyar 'bárány' nekik is megvan ua. jenetéssel. És azt hiszem, hogy a 'szarka' madárnév is megvan nekik. Bizonyára több ide vagy oda azonosságot mutató szavuk is van, de csak a fentiekre emlékezem.
Viszont megérteni nem tudtuk egymást - csak angolul.
(A sok konyak után, meg angolul sem)
Mennyire? Semennyire. Pont.
@Roland2: A 'tíz' és a 'hét' egyértelműen indoeurópai átvételek, a magyarban a 'száz' és az 'ezer' is. Egész pontosan indoirániak, legalábbis a hét (vö. perzsa haft, gör. hepta, < PIE *septm) és az ezer (< perzsa hazar) biztosan.
@El Mexicano: De,lehetséges,hogy volt ü hang,az i egyik variánsa volt.De az is lehetséges,hogy az i és az ü hang az alapnyelv nyelvjárásaiban váltakoztak (egyik nyelvjárásban i hang,máshol ü lehetett az adott szóban)
hu.wikipedia.org/wiki/Ur%C3%A1li_alapnyelv
Ez az uráli alapnyelvről szól,de a finnugor sem lehetett annyira másabb tőle .
Az uráli számnevekkel kapcsolatban én eltérő vélemények is hallottam már: a Wiki azt írja,hogy 6-ig lehettek a számnevek,máshol azt olvastam,h. 2-ig,megint máshol azt,hogy több a "10" fogalmához köthető számnév volt (ugyanakkor a finnugor/uráli nyelvek "tíz" jelentésű szava indoeurópai átvétel).
@Roland2: Szerintem a finnugor alapnyelvben nem volt ö/ü (az ilyenek általában későbbi fejlemények), de majd László elmondja. Egy biztos, a palatalizációt és a kettőshangzóvá válást mindig szem előtt kell tartani, mert a nyelvekben általában ezek okozzák a legtöbb változást.
Teljesen hasonló példa, ahogy a PIE és latin [okto]-ból a spanyolban ocho [occso] lett (mindenekelőtt ehhez tudni kell, hogy itt a k eleve palatalizált volt): OCTO [okto] > [okjto] > *[otyto] > [ojto] (ezt az állapotot mutatja a portugál oito, francia huit, katalán vuit is) > *[ojtyo] (itt részleges hasonulás történik) > ocho. A románban csak részleges hasonlulás történt azzal, hogy a k > p lett (opt).
A magánhangzókból pedig bármi lehet, az i-ből általában úgy lesz a, hogy [i] > [e] (az [i] nagyon könnyen megnyílik [e]-vé) > svá > [a]. Szóval gondolom, valami olyasmi lehetett, hogy *ikte > *itke > *e(t)kwe > *ökwö (itt [ö] = svá) > akva. De ez csak az én feltételezésem.
@Roland2: Jogos a kérdés, ezek erza számnevek. Moksául az '1' fke, a többi csak minimális eltérést mutat (a második szótag magánhangzója mindig svá).
@El Mexicano: Látom, nagyon a humorodnál vagy!
@El Mexicano: Csak úgy játékból: az *ükte alakból kiindulva az is felmerült bennem,hogy ez a szókezdő ü hang később hasonló hanggá vált,mint az angolban a "what" szó szókezdő hangja (kissé ajakkerekítéses),majd ebből később v hang lett (az u és a v egymás fokváltója).Mivel a finnugor nyelvek kerülik a mássalhangzó torlódást,a v és k/t közé egy e hang került ( vetke/vekte - veitke/veikte - veike- vejke ?).
Az ilyen játszadozásokat leszámítva,szerintem várjuk meg a nálunk e témában jártasabbak véleményét :)
@El Mexicano: És mit gondolsz,hogyan lett belőle a manysiban akva ? :)
Egyébként olvastam valahol *ükte alakot is (vö.észt üks ).
@Roland2: Különben azt sem tartom kizártnak, hogy pl. az "odig" az orosz ogyinnal való keveredés. Az udmurtot elég erős orosz hatás érhette, lásd pl. a "sizsim" is egyértelmű orosz átvétel. Bár az is igaz, hogy a "hét" a magyarban is indoeurópai eredetű.
@Roland2: Nem értek a finnugorhoz, de szerintem mindent le lehet vezetni. A vejke talán így lett: *ikte > *itke > *ityke > *ijke > *eijke > vejke. Gyakori jelenség, hogy a szó eleji rövid magánhangzó elé betoldódik egy mássalhangzó, általában vagy [j] vagy [v], ami úgy kezdődik, hogy először a magánhangzó nyíló diftongussá válik, pl. o > uo > wo > vo. (vö. PIE *okto > orosz voszem).
Gondolj csak arra, hogy ha azt be tudták bizonyítani, hogyan lett a PIE *duwo-ból az örményben jerku, akkor semmi sem lehetetlen. :)
@Roland2: Természetesen a mordvin számnevekre gondoltam a két kérdésnél.
A manysi számnevekkel már egyértelműbb a hasonlóság:
www.youtube.com/watch?v=E9tG34YOMvw
A számnevek erza vagy moksa nyelvjárásban vannak ? Vagy van-e egyáltalán különbség ?
(szerintem az is megérne egy érdekes posztot,hogy a finnugor *ikte szóból { en.wiktionary.org/wiki/%C3%BCks } hogyan lett egyes nyelvekben "akva","odig","vejke" vagy "egy" alak - az angol Wikipedia szerint az egy számnév az el( első vagy eleje) előtagból származik)