Németh Endre genetikai modellekkel foglalkozó matematikus és Szeverényi Sándor nyelvész tartott előadást március 28-án a Nyelvtudományi Kutatóközpontban Uráli nyelvű populációk genetikai markereinek értelmezése a legfrissebb uráli nyelvészeti modelle...

A Kárpát-medencét felkereső angol és skót utazók azt is leírták (sajnos igen röviden), hogy mit hallottak Magyarországon a magyar nép és nyelv eredetéről. Folytatjuk az erről szóló híreik ismertetését.

A Kárpát-medencét felkereső utazók között angolok és skótok is voltak. Beszámolóikban főleg az utazás nehézségeiről, a meglátogatott városokról és főúri kastélyokról írtak. Olykor jellemezték is a magyarokat és megcsodálták különös öltözéküket. Az or...

Figyelemre méltó mondatok ismét. Ezúttel nem dagályosak, hanem kicsit döcögősek, ámde nagyon fontosak. Sőt, perdöntőek.

Hatalmas mondatok a finn-lappon atyafiságról és a harmincnyolcasokról, akik megallgemeinezik a magyarokat.

Hogyan keveredett Budenz kabátlopási ügybe? Ki fordította először Arany Jánost üzbégre? Mi volt Vámbéry nagy bűne, és kiknek akart bebaszni? E kérdésekre is válaszolunk évfordulós megemlékezésünkben.

Genetika és őstörténet ‒ megunhatatlan téma. Néha azonban már unjuk. „S itt valahol, ott valahol,/Esett, szép, szomorú fejekkel/Négy-öt magyar összehajol./Miért is, miért is, miért is?”

„Mióta a genetika kimutatta, hogy a honfoglaló magyaroknak semmi köze sincs az úgynevezett finnugor népekhez, azóta a finnugor rokonság kizárólag nyelvi rokonság lett.” De milyen fokon állt a genetika a 18. században?

A tanácstalan őstörténészek immár kihaltak, mint annyi más, haszontalan őslény. Hogy miért? Tavaly megjelent Szendrei László könyve, a Baráti tanácsok amatőr őstörténészeknek. Azóta abból merítünk ihletet és tanácsokat. Az évezredes magyar múlt halzs...

„A kutatási eredmények és azok cáfolatai helyett először az elméleti keretek ismertetésével, továbbá a mintavételre, a kategóriák alkalmazására is kiterjedő módszertani kérdések tisztázásával kellene kezdeni a párbeszédet. Előremutató lenne, ha az eg...

Forr a gének vidám tengere: Debrecenben nyelvészek, régészek és archeogenetikusok vitatkoztak azon, hogy közülük ki a suszter, akinek a kaptafánál kellene maradnia, miközben Budapesten egy onkológus osztja az észt meg a közvéleményt a Turulok génjeir...

Kőrösi Csoma Sándor őstörténeti nézeteiről, nagy utazásának céljáról keveset lehet tudni. Hiteles forrásokból összegyűjtöttük azt a keveset. Némely honlapokra tévedve, regényes leírásokba felejtkezve mégis úgy tűnik, hogy többet tudunk. Ez azonban cs...

Neparáczki Endre szerint sem vagyunk finnugorok. Ezt korábban Vona Gábor is mondta, s láss csodát, szavait most megerősítette a tudomány.

Verhetik a seggüket örömükben a földhöz a finnugristák: sikerült genetikailag is igazolni az obi-ugor–magyar kapcsolatokat. Mégis több az ok az elkeseredésre, mint az örömre.

Nem mindig könnyű eldönteni, mi ősi vonás egy nyelvben, és mi írható idegen hatás számlájára. Némi módszerességgel azonban sok kérdés tisztázható.

Miért nem fogadja el a magyar társadalom nyelvünk finnugor eredetét? Erről rendeztek konferenciát a Magyar Tudományos Akadémián. Az okokat kereső előadók a társadalmi és emberi lélek legmélyebb bugyraiban kutakodtak.

Folytatjuk Simo Parpola sumer etimológiai szótárának elemzését. Tényleg közös eredetű lenne a sumer ĝizzal és a magyar bölcsesség, a sumer tukul és a magyar tákolmány?

Zegernyei pakkot kapott s benne libacombot. Illetve szerette volna, de mégsem azt: egy sumer etimológiai szótár volt a csomagban. Több részletben próbáljuk megemészteni.

Milyenek vagyunk mi, magyarok? Vannak sajátos magyar jellemvonásaink, van sajátos magyar alkatunk? Zegernyei a tükörbe nézett, és megállapította, hogy a magyarok szépek és okosak.

Midőn a 19. század elején a magyar nemzet megszületett, rögtön szerette volna tudni fogantatásának nagy titkát: honnan származik ő és kik voltak ősei. A reformkor tankönyvírói buzgón keresték a választ. Vigyázat, egyes tankönyvek nyomokban „finnusi t...

Mások véleményét azért szoktuk idézni, hogy egyetértésünket vagy ellenvéleményünket kifejezhessük. Éppen ezért fontos, hogy ne csak a szavakat idézzük pontosan, hanem a leírtak értelmét is. Előfordul azonban, hogy porszem kerül a gépezetbe. Egy kalan...

Egy finn nyelvész kitalálta, hogy az uráli alapnyelv Dél-Mandzsúriából származik. Az archeogenetikusok szerint ezt a véleményt az ő adataik is alátámasztják. Vajon közeledünk a tudományos konszenzus felé? Most jó lenni magyarnak – költözzünk haza, Kí...

„A nyelvrokonság máshogy is kialakulhatott, sőt az is lehet, hogy nem mi vettük át az ő nyelvüket, hanem ők vették át a miénket” – hallhatjuk, olvashatjuk alkalmanként. Az ilyen véleményeket kifejtőkről tudhatjuk, hogy azt sem tudják, miről beszélnek...

Valaha együtt éltek a finnek és a magyarok? Vagy csak az őseik? Vagy egyenesen a finnektől származunk? Igyekszünk tisztázni néhány gyakori félreértést.

Egy rendhagyó útikönyv, amely a múltba repít minket. És nem is akárhova, hanem a messzi északra. Ráadásul évtizedekig tiltott könyv volt. Mi lehetne ennél ideálisabb nyári olvasmány?

Mit keresnek a finnugorok Amerikában? Hogy mentek oda és mit csináltak út közben? Mit tehet az olvasó, ha a legkiválóbb nyugati egyetemeken végzett, minden szükséges tudományos fokozattal rendelkező tudós munkáját olvasva elbizonytalanodik? Tájékozód...

Minden mindennel összefügg? Néhány példából kiindulva általánosíthatunk? Jobb nekünk, ha sablonokban látjuk a világot? Aligha, ráadásul ezzel magunk ellen fordíthatunk olyanokat, akik egyébként hajlamosak lennének egyetérteni velünk. És nem ez a legr...

Ott voltunk a Történelemtanárok Egylete által szervezett tankönyvvitán. És mellesleg elolvastuk az 5. osztályos kísérleti történelem tankönyvet is. Most mindkettőről beszámolunk.

Előző írásunkban szemelvényeket közöltünk Jókai Mór irodalmi munkásságának finnugor vonatkozásaiból. Láttuk, hogy a finnekkel szimpatizált, a lappokat viszont az evolúció zsákutcájának tartotta. A nyelvrokonság lehetősége kifejezetten bosszantotta. A...