Németh Endre genetikai modellekkel foglalkozó matematikus és Szeverényi Sándor nyelvész tartott előadást március 28-án a Nyelvtudományi Kutatóközpontban Uráli nyelvű populációk genetikai markereinek értelmezése a legfrissebb uráli nyelvészeti modelle...

Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa. A rendezvény eredetileg 2020-ban lett volna, de a világjárvány miatt elhalasztották.

A Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontja 2019 decemberében Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés címmel konferenciát szervezett. Itt olvasható ismertetésünk és véleményünk az első előadásról.

III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába. Onnan pedig 2000 éve továbbálltak. Ezt állítja egy új genetikai tanulmány. Már csak azt nem tudjuk, merre mentek tovább és hogy kerültek a Kárpát-medencébe.

A honfoglaló magyarok vezetőinek egyik genetikai vonala Ázsia legbelsőbb bugyraiba vezet, az egykor volt hun birodalom idejébe. Megértve az idők szavát, elindultunk Burjátiába, az ázsiai hunok földjére, hátha találnánk még ott rokonokat. Négyen voltu...

Genetika és őstörténet ‒ megunhatatlan téma. Néha azonban már unjuk. „S itt valahol, ott valahol,/Esett, szép, szomorú fejekkel/Négy-öt magyar összehajol./Miért is, miért is, miért is?”

„Mióta a genetika kimutatta, hogy a honfoglaló magyaroknak semmi köze sincs az úgynevezett finnugor népekhez, azóta a finnugor rokonság kizárólag nyelvi rokonság lett.” De milyen fokon állt a genetika a 18. században?

Még 2014-ben kezdődött: Fehér Tibor et al. megállapították, hogy a N3a4-Z1936 haplocsoport lehet az összekötő kapocs a magyar és a manysi gének között. A kutatók most még jobban belecsavarodtak a DNS-spirálba.

Előző írásunkban már beszámoltunk Magna Hungariában tett látogatásunkról. Persze, semmit sem adnak ingyen: a kirándulások, városnézések közben részt kellett vennünk egy konferencián is. Most erről írunk.

A tanácstalan őstörténészek immár kihaltak, mint annyi más, haszontalan őslény. Hogy miért? Tavaly megjelent Szendrei László könyve, a Baráti tanácsok amatőr őstörténészeknek. Azóta abból merítünk ihletet és tanácsokat. Az évezredes magyar múlt halzs...

„A kutatási eredmények és azok cáfolatai helyett először az elméleti keretek ismertetésével, továbbá a mintavételre, a kategóriák alkalmazására is kiterjedő módszertani kérdések tisztázásával kellene kezdeni a párbeszédet. Előremutató lenne, ha az eg...

Forr a gének vidám tengere: Debrecenben nyelvészek, régészek és archeogenetikusok vitatkoztak azon, hogy közülük ki a suszter, akinek a kaptafánál kellene maradnia, miközben Budapesten egy onkológus osztja az észt meg a közvéleményt a Turulok génjeir...

A honfoglalás és az államalapítás közötti időszakban a Kárpát-medence északkeleti szegletében volt a fejedelmi központ. Erről a vidékről ismertek a leggazdagabb régészeti leletegyüttesek. Közülük is kiemelkedik a Karoson feltárt három temető.

Neparáczki Endre szerint sem vagyunk finnugorok. Ezt korábban Vona Gábor is mondta, s láss csodát, szavait most megerősítette a tudomány.

Verhetik a seggüket örömükben a földhöz a finnugristák: sikerült genetikailag is igazolni az obi-ugor–magyar kapcsolatokat. Mégis több az ok az elkeseredésre, mint az örömre.

Egy finn nyelvész kitalálta, hogy az uráli alapnyelv Dél-Mandzsúriából származik. Az archeogenetikusok szerint ezt a véleményt az ő adataik is alátámasztják. Vajon közeledünk a tudományos konszenzus felé? Most jó lenni magyarnak – költözzünk haza, Kí...

Valaha együtt éltek a finnek és a magyarok? Vagy csak az őseik? Vagy egyenesen a finnektől származunk? Igyekszünk tisztázni néhány gyakori félreértést.

Mostanában az MTA szállítja a sajtószenzációkat. Új elmélettel áll elő az ősmagyarság vándorlásáról, megvédi a finnugor nyelvrokonságot és az indoeurópaiak őstörténetéről is van mondanivalója. Most ez utóbbiról számolunk be.

A múlt év végén megjelent a Magyar őstörténet című új könyvsorozat első kötete. A mű az ősmagyar divatot tárgyalja. Információi egyaránt szólnak a szittya lajbiban kalandozó hagyományőrzőkhöz és a nyugati mintájú táskákkal fontos tárgyalásokra siető ...

Az őshaza helyére mindenkinek van egy tuti tippje. A tudósoknak is. Persze, amit ők mondanak, az nagyon gyanús. Főleg, ha az az őshaza nem is magyar, hanem finnugor. Mi közünk a finnugorokhoz? – kérdezik sokan. Hát, csak annyi, hogy a magyar egy finn...

A történelmi tévhitekről szóló rénhírhez a következő komment érkezett: „a Kunda Sungiri majd Fésűskerámiás kultúra is finnugor volt”. Ebben van némi igazság – de mennyi? Itt a kiváló alkalom, hogy folytassuk a finnugor régészeti kultúrák bemutatását....

Észak népeinek megismerésében és az északi hajózási útvonal felderítésében nagy szerepük volt az orosz tudósoknak. Akik főleg németek vagy észtek voltak. Esetleg mindkettő – lásd Middendorff.

Március 15-én Bakay Kornél régészt a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjével tüntették ki. Ez sokakat felháborított. Bakay Kornél különös politikai nézeteiről és hasonlóképpen különös őstörténet-szemléletéről ismert. Hogy jutott idáig? Műveiből tallóztun...

Antropológiai sorozatunk utolsó részében megmondjuk a tutit – kíméletlenül lerántjuk a párducbőrös kacagányt a honfoglalókról, hogy végre előbukkanjon Árpád vezér és népe mint meztelen igazság: kik is voltak ők valójában?

Ma már nem lehet őstörténetet írni DNS-vizsgálatok nélkül. Génjeink árulkodnak szüleinkről, dédszüleinkről, őseink őseiről hetedíziglen és még azon is túl. Ugyanez érvényes rokonainkra, barátainkra és üzletfeleinkre is. Több ember génjei együtt árulk...

A finnugor őshaza helyét, fennállásának idejét Makkay János a régészeti adatok felhasználásával kereste. Pusztay János a nyelvek fejlődésének új modelljét alkotta meg, szakítva az egyetlen egységes őshazából szétágazó fejlődés elképzelésével. Kalevi ...

A népek rokonságát nem lenne szabad nyelvi alapon meghatározni: rokonaink azok, akik biológiailag is rokonaink, akikkel valóban közösek az őseink, akikéhez genetikai állományunk hasonlít. – Sokan gondolkodnak így, lássuk, mire jutunk, ha így próbálju...