Azt gondolná az ember, hogy bizonyos dolgok okvetlenül megtalálhatóak a neten. Aztán kiderül, hogy mégsem. Vagy legalábbis nem úgy, ahogy gondolná.

Kőrösi Csoma Sándor őstörténeti nézeteiről, nagy utazásának céljáról keveset lehet tudni. Hiteles forrásokból összegyűjtöttük azt a keveset. Némely honlapokra tévedve, regényes leírásokba felejtkezve mégis úgy tűnik, hogy többet tudunk. Ez azonban cs...

Zegernyei pakkot kapott s benne libacombot. Illetve szerette volna, de mégsem azt: egy sumer etimológiai szótár volt a csomagban. Több részletben próbáljuk megemészteni.

Berecz Zsombor sikerei a finn dingire irányították az olimpiai játékokat követők figyelmét. De mitől finn a „dingi”? Még csak nem is hangzik finnesen!

Elnevezhetnek-e egy területet egy olyan folyóról, mely nem is ott, hanem több száz kilométerrel távolabb folyik? Tenger dolog van a világon, melyet el sem tudnánk képzelni, mégis lehetséges...

Halloweenra vérfarkasnak öltözne? A jelmeze már megvan, de nem tudja, hogy viselkedjen, mit egyen, kit harapjon? Utánajártunk, milyen is egy echte északi farkasember.

Kutya idő, kutya élet, kutya világ. A kutyákhoz az észt nyelvben alapvetően negatív jelentések kötődnek. Lustának, hamisnak, de legalábbis csintalannak tartják őket. De miért nem mehetnek az ebek a templomba?

Előző írásunkban szemelvényeket közöltünk Jókai Mór irodalmi munkásságának finnugor vonatkozásaiból. Láttuk, hogy a finnekkel szimpatizált, a lappokat viszont az evolúció zsákutcájának tartotta. A nyelvrokonság lehetősége kifejezetten bosszantotta. A...

1852-ben Mahizeth címmel „lappon” ősmondát közölt Müller Gyula Nagy Naptára. Az írás szerzője, Jókai Mór ekkor már neves író volt. Regényes fantáziáját a hun‒magyar mondavilág ihlette. A szerencsétlen finnugorokat magas lóról lenézte, műveiben pedig ...

Nemrég ugyanezt kérdeztük a kenyérről is. Az olvasók felháborodottan keltek ki a kenyér és az ezüst permi finnugor eredete ellen. A magyar embert nem lehet holmi tudománnyal megtéveszteni. A nemzetrontó nyelvészeknek pedig végképp nem dől be.

A nyelvek rokonsága annak köszönhetően bizonyítható, hogy a hangváltozások meglehetősen szabályosan mennek végbe. Persze a kép összekuszálódhat, és a véletlenek is bekavarhatnak – a jelentésváltozásokkal pedig már nincs ennyire egyszerű dolgunk. Enne...

Néhány fiatal amerikai filmes a Gyatlov-expedíció nyomába ered, miközben valójában egy korábbi filmsiker nyomában jár. Addig járnak jól, míg le nem térnek az ösvényről. De mi közük mindehhez a manysiknak?

A térképek nagyon alkalmasak arra, hogy bizonyos jelenségeket szemléltessünk rajtuk. Azt azonban már nem mindig olyan könnyű megérteni, hogy mit is mutatnak a térképek. Persze azt sem árt tudni, mi mutathatná meg azt, amire kíváncsiak vagyunk...

A Kaukázus és a magyarság kapcsolatával már többször foglalkoztunk. Olvasónk kérésére ismét fölkapaszkodtunk a hegység égbe tűnő bérceire, hogy a magasból letekintve meglessük hegy-völgyeinek lakóit: kik ők s milyen nyelveket beszélnek. Magyarokat ne...

Mikor mondjuk, hogy valakinek hugyozik a szeme? Talán amikor sírva fakad? Éppen ellenkezőleg! Az okok távoli korokig vezethetőek vissza...

A finnugor nyelvrokonság kutatástörténetében kiemelt szerepe van annak az állításnak, hogy egy 15. században élt veronai szerzetes szerint a Tanaisz (Don) felső folyásánál obi-ugorok éltek. Az eredeti forrásban azonban erről szó sincs. Mi okozhatta a...

Korábban olvashattunk a rokon nyelvekről, de nem sok lehetőségünk volt hallani is őket. Az internettel minden megváltozott – szerencsére nem csak annak köszönhetően, hogy elérhetjük nyelvrokonaink rádióit, tévéit.

Ville Haapasalo végre tényleg eljut Szibériába, és az is eszébe jut, hogy miért jött. Az oroszországi finnugorok között tett utazása ezzel véget is ér – számunkra kissé hamarabb is, mint ahogy tartott.

A finnek és az észtek nem elégednek meg a négy égtájjal, ráadásul időnként fel is cserélik őket. De honnan is erednek az égtájaik elnevezései? Körbejárjuk a kérdést.

Olvasónk szemfüles volt, és észrevett egy érdekességet egy nemrég közölt lett dalszövegben. Cikkünkből kiderül, honnan ered a németek és az oroszok lett neve, és hogy mi közük mindehhez a vótoknak.

Hamar munka sosem jó. Az Uralonet, az uráli nyelvek alapnyelvi eredetű szókincsének adatbázisa több mint két évtizeden át készült, habár úgy tűnik, akár három év alatt is megszülethetett volna. Cikkünkben nem csupán a történetét meséljük el, annak is...

A magyarországi finnugrisztika egy kerek névjegykártyát tett le az asztalra a Finnugor Népek VI. Világgkongresszusán. Mit találhatunk az ajándék CD-n, és miért lehet érdekes egyáltalán ez a kérdés olvasóink számára?

Van-e olyan szótár, melyből kikereshetnénk az ősi eredetű, de mára már kihalt szavakat? Ha nincs, miért nincs, és akkor hol találjuk meg ezeket, ha mégis érdekelnek minket? Amíg erre válaszolunk, újabb nehéz kérdésekbe ütközünk, és amit tudni véltünk...

A népnevek eredete gyakran amúgy is homályos, történetüket csak tovább bonyolítja, ha szakterminussá válnak. Olvasónk arra gyanakszik, hogy az obi-ugorokat egyszerűen obi-magyaroknak nevezzük. Van-e alapja a feltételezésnek?

Mire tanít A Tengervégtelen Ős-Szellem Egyháza, vajon lesz magyar világvége? Mennyire hihető a nyirkai jóslat és kik hisznek benne? A nyirkai jóslat elárulja a jövőt, de legfőképpen a múltat. Ki a vasmacskák városának fattya, a tétovázó öreg és a pap...