Rokon nyelvek madártávlatból – a neten
Korábban olvashattunk a rokon nyelvekről, de nem sok lehetőségünk volt hallani is őket. Az internettel minden megváltozott – szerencsére nem csak annak köszönhetően, hogy elérhetjük nyelvrokonaink rádióit, tévéit.
Tavaly szeptemberben írtunk A Finnugor Népek VI. Világkongresszusán osztogatott ajándék CD-n szereplő Madártávlatból című programról. Jó hír, hogy a program időközben mindenki számára elérhetővé vált a Reguly Társaság honlapján. Az általunk korábban jelezett furcsaságokból többet kijavítottak. Az alábbiakban csak az általunk korábban is érdekesnek tartott Rokon szavaink című részre térünk vissza.
Mint azt korábban leírtuk, a rokon szavakat négy tematikus csoportra bontva találjuk meg: természet, testrészek, háztartás, számok – ezek azonban igen tágan értendők, a természet részben találunk néhány vadászeszközt, a háztartás alatt az ’eszik’, ’iszik’ igét vagy a ’meny’, ’vő’ rokonsági terminusokat stb. Számításaink szerint több, mint hatvan fogalommal ismerkedhetünk meg.
Mint korábban írtuk, a program egyik legnagyobb erénye, hogy a rokon szavak meghallgathatók. Korábban viszont csak a felsorolt nyelvek kb. kétharmadához volt hanganyag – a számi, az erza és a manysi felvételek pótlásával szinte teljessé vált a felvételtár (bár egyes manysi szavak kiejtése hiányzik). Egyedül a komi-zürjén felvételek hiánya miatt érzünk hiányosságot, habár ez könnyen megszüntethető lenne azzal, ha a zürjén sorát törölnék a táblázatból. A permják és a zürjén között ugyanis alig néhány esetben van különbség – az erza és a moksa között nagyobb különbségeket látnánk, moksa adatok mégsem szerepelnek; sőt, a hanti vagy a számi egyes nyelvjárásai között is jóval nagyobbak a különbségek, mint a permják és a zürjén között. A programnak amúgy sem (lehet) célja teljes körű áttekintést adni, a komi-zürjén adatok kiiktatásával viszont nem keltene hiányérzetet. (Persze lehet, hogy e sorokat a fejlesztők azért hagyták benne, mert a hiányzó hanganyagot hamarosan pótolják.)
Az ilyen szótárak elkészítésének nehézségét az jelenti, hogy az alapnyelvi szavaknak nem csupán hangalakja, de jelentése is megváltozhatott. Egy közönséges etimológiai szótárban ez azért nem okoz gondot, de egy képes szótárban igen: itt ugyanis a képhez kell kötni a jelentést, tehát egyetlen alapnyelvi szónak csak azok a folytatói sorolhatóak fel, melyek ugyanolyan jelentésűek. A program elsősorban olyan jelentéseket mutat be, melyet a magyarban is finnugor eredetű szó fejez ki. Sajátos eset a ’folyó’: ugyan a magyar folyó szó töve is finnugor, de nem ennek megfelelőit láthatjuk, a táblázatban egy másik ’folyó’ jelentésű szó megfelelőit láthatjuk. Bár ennek is megvolt a nyoma a régi magyar nyelvben (jó alakban – de ennek semmi köze a melléknévhez!), és megtalálható a Sajó, Hejő, Berettyó (< berek + jó) stb. folyónevekben, ennek elmagyarázására a program nem nyújt keretet. Sajnos a program egyáltalán nem magyarázza az összefüggéseket: például érdemes lenne elmondani, hogy a ’víz’ jelentésű hanti szó a ’jég’ jelentésűből ered, és felhívni a figyelmet a kettő hasonlóságára.
Sajátos kavalkád alakult ki a lúd esetében. Itt a magyar szó után zárójelben az is szerepel zárójelben, hogy madár, de a laikusnak esélye sincs arra, hogy kitalálja, mit jelenthet ez. A szó az alapnyelvben talán ’madár’, talán ’(vad)lúd’ jelentésű volt: a mai nyelvek egy részében az egyik, más részében a másik jelentés van meg. A táblázatban a magyar, a manysi, a hanti és a mari esetében ’lúd’, a számi és a finnségi nyelvek esetben ’madár’ jelentésű szó szerepel (a képet meg mindenki tetszése szerint értelmezi). A permi nyelveknél és a az erzánál szintén ’lúd’ jelentésű szavakat soroltak fel, amely a magyar felhasználót nem téveszti meg, a finn vagy észt (ill. ezeket a nyelveket ismerő) felhasználót viszont igen – ők azt fogják hinni, hogy ezek jelentése is ’madár’. Egy az angol változatot használó finn vagy észt nem is fogja érteni, miért szerepel jelentésként ’goose (bird)’, ha egyszer a finn lintu egyszerűen madarat jelent.
Korábbi cikkünkben kitértünk arra is, hogy az agy(velő) alatt teljes a káosz: összekeveredtek a magyar agy (eredetileg valószínűleg ’halánték’) és a magyar velő megfelelői. Az angol változatban például ’brain’, azaz ’agy’ a jelentés, miközben a táblázatban szereplő manysi, komi (és komi-permják) szavak jelentése ’velő’, a hanti, udmurt, erza és mari szavak pedig körülírások (szó szerint ’fejvelő’), melyeknek utótagja a ’velő’ jelentésnél van felsorolva, ezért ezek mindegyikét kék színnel kellene jelölni: ez jelöli ugyanis a más, de alapnyelvi eredetű szavakat (az viszont végképp nem érthető, hogy miért van az erza barnával – nem alapnyelvi eredetű – , a hanti, udmurt és mari fehérrel – azonos eredetű – jelölve: még a tévedés sem következetes). Más hibákat sem javítottak ki: a ’vő’ jelentésnél továbbra is ott szerepel a komi вон ’valakinek a fia’, a ’tavasz’ jelentésnél a finn toukokuu ’május’. Ugyanakkor történtek javítások, de míg a ’nyolc’ alatt az általunk jelzett módon javították a hibát, a ’kilenc’ alatt teljes a színezési káosz: eszerint a manysi, hanti és ezra szavak a magyarral azonos eredetűek – holott a valóságban a négy szónak semmi köze nincs egymáshoz. Még rosszabb a helyzet a ’húsz’ esetében: itt az összetartozó alapnyelvi szavak kékkel vannak jelölve, akárcsak néhány frissebb szerkezet, miközben egyedül a mari és a számi van közös eredetűnek jelölve – holott ezek ha hasonló eredetűek is, aligha az alapnyelvből származnak.
Összefoglalásképpen tehát azt kell mondanunk, hogy a kezdeményezést nagyon jónak tartjuk, a megvalósítást technikai oldaláról kielégítőnek, szakmailag azonban problematikusnak tartjuk. Már korábban is jeleztük: a nyers adatok laikusok elé tárása fontos, de önmagában semmire nem elegendő. Ha a projektben részt vevő szakemberek azt a célt tűzték volna ki maguk elé, hogy az adatok mögött rejlő összefüggéseket is megmagyarázzák az érdeklődőknek, adatrendezésük ellentmondásait, következetlenségeit maguk is észrevették volna, és azokat ilyen vagy olyan módon ki tudták volna küszöbölni.
Jelen állapotában a szoftvert játszadozásra, a rokon nyelvi szavak kiejtésével való megismerkedésre tudjuk ajánlani. A megtekinthető és meghallgatható adatok közötti összefüggéseket senki nem e programnak köszönhetően fogja megérteni.
Sajnos a hangfelvétel minősége egyes szavaknál nem igazán jó ( pl. mari ).