Kutya idő északon is
Kutya idő, kutya élet, kutya világ. A kutyákhoz az észt nyelvben alapvetően negatív jelentések kötődnek. Lustának, hamisnak, de legalábbis csintalannak tartják őket. De miért nem mehetnek az ebek a templomba?
Szegény kutyákra mindenhol rájár a rúd. A magyar nyelv tele van a kutyákra vonatkozó negatív kifejezésekkel. Az észtben is számtalan kutyás közmondás-szólás van, kutatások szerint a legtöbb állatos frazeologizmus éppen az ebekhez köthető. (Az ezüstérmes a sertés, a bronzérmes pedig a szarvasmarha.) Lássuk tehát, hogy az észtek milyen tulajdonságokat társítanak a kutyákhoz. Milyen hasonlóságok és különbségek jelentkeznek a magyar és az észt kifejezésekben?
(Forrás: Wikimedia Commons / Томасина / CC BY-SA 3.0)
Kétseggű kutya
Először is meg kell említenünk, hogy a kutyáknak vannak jó tulajdonságai is, és ezeket az észtek sem mulasztják el megjegyezni. A truu kui vana koer ’hűséges, mint az öreg eb’ és az ustav nagu koer ’megbízható, mint a kutya’ ezeket a pozitívumokat hivatottak hangsúlyozni. A mai házi kedvencek gazdái bizonyára még sok szépet és jót mondanának négylábú barátaikról, a néphagyományban azonban nem a dicséretek maradtak fenn, a kutyákat alapvetően munkaeszköznek tekintették, és hasznosságuk alapján ítélték meg őket.
Éppen ezért a lusta kutyák nem igazán nyerték el gazdájuk tetszését, és a hamissággal, a kutyálkodással sem lophatta be magát az eb a háziak szívébe. A kutyák általános negatív megítélésére utalnak a következő kifejezések, amelyek A kutyából nem lesz szalonna észt megfelelői: koer ajab karva, kuid kombeid ei muuda ’a kutya hullatja a szőrét, de a szokásait nem vetkőzi le’, és a koer jääb ikka koeraks ’a kutya már csak kutya marad’.
(Forrás: Wikimedia Commons / mistagregory / CC BY 2.0)
A kutya megítélésén sokat rontott az is, hogy az észt mitológiában – ahogy sok más nép hitvilágában is – az ebekhez az alvilág képzete kapcsolódott, a fekete színű kutyákba egyenesen a sátánt látták bele. Ez a kép a kortárs észt irodalomban is megtalálható, például Andrus Kivirähk Liblikas (Pillangó) című regényében egy hatalmas szürke kutya jelképezi a halált és a realitást, és ellentételezi a szabadságot, a költészetet és a fantáziát. De azért ne gondoljuk, hogy a szerző utálja a csaholós négylábúakat, ő alkotta meg ugyanis a népszerű gyerekregények és -filmek főszereplőjét, az okos és talpraesett kutyakislányt, Lottét.
Az észt közmondásokban és szólásokban a kutyákat általában lustának tartják: Az sem ritka, hogy a hamisságukat hangsúlyozzák, például valetab kui vana koer ’hazudik, mint a vén eb’, vagy a lojalitásukat kérdőjelezik meg: kahe pere/talu koer ’két család/tanya kutyája’, avagy vulgárisabban kahe persega peni ’kétseggű kutya’. (Az észt köznyelvben a koer az általánosan elterjedt szó az ebek megnevezésére, a peni szót korlátozottabban használják, például egyes összetett szavakban és rögzült kifejezésekben fordul elő. A koer szó eredetéről és a magyar here szóval való kapcsolatáról már írt a nyest.)
Dögölj meg, kutya!
A kutyák életét általában elég szánalmasnak és irigylésre legkevésbé sem méltónak gondolták, éppen ezért nem jelentett jót, ha valakinek kutya élete volt (koeraelu) vagy már megint kutya idő (koerailm) járta az észt vidékeken, ahol ma is tartja magát a mondás, hogy az észt időjárás egyenlő tizenkét hónap rossz síszezonnal.
(Forrás: Wikimedia Commons)
Mivel a koer szó az észtben nem esik egybe illetlen kifejezéssel, ezért a magyarhoz hasonló enyhítő, eufemisztikus értelemben nem használják. A fenti kutya idő kifejezés alapján logikusan várhatnánk egy kutya meleg típusú szerkezetet, azonban az észtben a nyomatékosító szerepet egy másik állat, méghozzá a disznó veszi át, ha kitör a kánikula, az észtek a siga palav ’disznó forróság’ szerkezetet alkalmazzák inkább.
A kutyákat alacsonyabb rendű lényeknek tartották. Ehhez az is hozzájárulhatott, hogy az észt falvakban annyi volt a kóbor kutya, mint a nyű. Épp ezért nem meglepő, hogy ha valamiből vagy valakikből sok van egy helyen, az észtek az on nagu kirjusid koeri ’annyi (van belőle), mint a tarka kutya’ kifejezést használják. Érdekesség még, hogy a kirju koer ’tarka kutya’ egy kedvelt észt kekszszalámiszerű édesség elnevezése is.
A következő szóláshasonlatok, amelyek mind valamilyen kellemetlen helyzetet írnak le, sem motiválják arra az embereket, hogy egyhamar a kutyák bőrébe kívánkozzanak: peeti nagu koera tagumist jalga ’úgy tartották, mint a kutya hátsó lábát’; vagy jusku koer kusehädas ’mint amikor a kutyának hugyozhatnékja van’, vagy a kissé talányos hädas kui koer kirikus ’bajban van, mint kutya a templomban’. Egy másik kifejezés is utal arra, hogy a kutyák nemigen férnek meg a templomban (ami az alvilági jelentéstársítások eredménye is lehet): koerad kirikust välja, amely szó szerint azt jelenti, hogy ’kutyák, ki(felé) a templomból’, de általában ’tűnj a szemem elől’ értelemben használják.
A kutyákról, különösen a kölyökkutyákról a csintalanság, a kezelhetetlenség is eszünkbe juthat. Az észt nyelvben széles körben elterjedt a koerustükk ’csínytevés’ kifejezés, amelynek szó szerint ’kutyás dolog/darab’ a jelentése.
(Forrás: Wikimedia Commons / Ivob / CC BY-SA 3.0)
A magyarhoz kutyához hasonlóan az észt koer szó is lehet szitokszó, például ’gazember’ jelentésben alkalmazzák: viimane koer ’utolsó kutya’. Ahogy sok más nyelvben, többek között a magyarban is, a nőstény kutyára utaló észt lita ’szuka’ szót emberre csak akkor használják, ha nőnemű és a legősibb foglalkozás űzésével gyanúsítják. A „lekutyázás” az egyik észt klasszikus, Oskar Luts Kevade (Tavasz) című regényében is előfordul, a híres idézetből (Sure, koer ’Dögölj meg, kutya!’) Edward von Lõngus graffitit is készített, amelyben regényből készült film jelenetét ötvözte Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjének egyik beállításával.
(Forrás: EvL Genius blog / EvL)
A kutyának sem kell magyar kifejezésnek is van észt megfelelője. Az észtek úgy tartják, hogy ha valami fölösleges, értéktelen vagy csúnya, akkor még a kutya sem ugat utána (ei haugu koergi taga), a kutya sem szagolja (koer ka ei nuusuta) vagy a kutya sem vizeli le (koergi ei pissi pääle).
Végezetül még azokat a hasonlatokat érdemes megemlíteni, amelyek valamilyen esemény bekövetkeztét a kutyák helyzetével vagy viselkedésével kapcsolják össze. Például ennem saab koera majast leiba kui sinu käest midagi ’előbb lát a kutya a házból egy kis kenyeret, mint hogy tőled kapjon valamit’ és koer jätab ennem kondi järele kui sina oma jonni ’előbb hagyja ott a kutya a csontot, mint hogy te abbahagyod a nyavalygást’.