Nyulak a Holdon!
Mit forralnak a földönkívüliek? Hogyan került hozzájuk az elnök fél pár cipője és vajon mi a szándékuk vele? És honnan szereztek erről tudomást az észt animátorok? Utánajártunk.
A tavasz sok észt-finn programot hoz Magyarországra. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál finn vendéggel kedveskedik, az Észt Hét pedig sokszínű programmal várja az érdeklődőket, a kortárs tánc és kiállítások mellett többek között az észt animáció tavaly készült mesterműveivel. Az elkövetkező napok tehát kölcsönösen a magyar és észt kultúra közti közeledésről szólnak majd, ugyanis az észtországi Tartuban már napok óta magyar filmeket néznek, és magyar zenére ropják a táncházban, mi pedig május elején élvezhetjük az észt kultúra nagyszerű alkotásait az Észt Hét keretében. (Az Észt Hét eseményeit annak is érdemes követnie, aki nem tud a fővárosba utazni, ugyanis számos vidéki város is bekapcsolódik a programba.)
(Forrás: Wikimedia Common / Archaeodontosaurus)
A Lotte-filmek háttere
Mielőtt bemutatnánk az észt filmgyártás újabb gyöngyszemének számító Lotte ja kuukivi saladus (Lotte és a holdkő titka) című animációs filmet, meg kell említeni, hogy az észtek idén ünneplik filmiparuk 100. születésnapját. 1912-ben készült el történetesen az első észt film, az Utocskin repülései Tartu felett című alkotás, amely a korábban már bemutatott híres fényképész, Johannes Pääsuke nevéhez fűződik. Az Észt Hét keretében megtekinthető lesz Pääsuke első játékfilmje, a filmínyenceknek különösen ajánlott Karujaht Pärnumaal (Medvevadászat Pärnu megyében).
Az Észt Héten főleg felnőtteknek szóló animációkat lehet majd látni, de reméljük, nem kell sokat várni ahhoz, hogy az újabb Lotte-film is megjelenjen magyarul, és végigkövethessük a szemfüles kutyalány legújabb kalandjait. Eddig a hazai nézők a Barkácsfalvi Lotte szinkronizált változatával ismerkedhettek meg, illetve észtes berkekben mozgók a legelső Lotte-filmet, Lotte reis Lõunamaale (Lotte déli utazása) is megtekinthették, ez azonban hivatalosan nem került forgalomba Magyarországon. Készültek Lotte-rövidfilmek is, amelyek közül az egyik legjobb a következő klip, amelyet országimázs-formáló alkotásnak is tekinthetünk. 2008-ban az Észt Köztársaság kikiáltásának 90. évfordulójára „forgatták” a filmet, amely Barkácsfalva elnökét, Onu Klaust (Klaus bácsit) mutatja be. A téma ma különösen aktuális Magyarországon, így megosztjuk a kedves olvasóval, milyennek is képzelik a jó elnököt a bölcs feltalálók.
Mivel a filmrészlet észtül van, alább összefoglaljuk, miről beszélnek benne: a jó elnöknek rengeteg dolga van, mindenféle megnyitókra kell mennie, ahol különösen fontos szerepe van, mivel például az általa felavatott répaföldön sokkal jobb ízűek lesznek a répák. A kedvenc tevékenysége a sportolók kitüntetése, ezt akár naponta többször is hajlandó lenne megismételni. Ezenkívül természetesen őt illeti a vendégek, például vándormadarak üdvözlése és megajándékozása. Ebben a világban ugyan ajtódísz nem jár az újdonsült anyáknak, de az elnök ezüstkanállal jutalmazza, ha kinő a kisgyermekek első foga. Azt persze mondanunk sem kell, hogy Klaus bácsi mindenféle idegen nyelven is beszél (nem jelent neki gondot például, hogy bokrokkal csevegjen), ezenkívül minden problémára tud megoldást, még az elrontott ételből is finomat varázsol. És hogy immár áttérjünk az új Lotte-filmre, átkötésként megemlíthetjük, hogy Klaus bácsi nem tud mindenhol ott lenni, például a Holdon még nem járt, de ennek senki nem látja hátrányát, mivel a Holdnak saját elnöke van.
A holdnyulak árnyékában
A 2011-ben elkészült új Lotte-részben a kutyalány és Klaus bácsi Indiana Jones-szerű nyomozásba kezdenek három holdkő kapcsán. A Barkácsfalvi Lottéval összevetve ez az alkotás már nagyobb gyerekeknek szól, a kutakodás helyenként félelmetes lényekkel való találkozásokat idéz elő, a titokzatos holdnyulaktól néha még a Donnie Darkon edződött felnőtt nézőt is kirázza a hideg. A trailer is betekintést enged ebbe a világba és az elnök titkos üzelmeibe:
Lotte-sztorik amellett, hogy nagyszerű történetek, nyelvileg is érdekes alkotások, a szerzőknek kifejezett szándéka volt, hogy a gyerekek szókincsét fejlesszék. A párbeszédek ugyanakkor mégsem erőltetettek, az Észtországban és külföldön is népszerű író, Andrus Kivirähk alkotásai, akinek (nyelvi) humora már a magyar olvasó számára sem teljesen ismeretlen, hiszen Kivirähk számos műve (a teljesség igénye nélkül az Ördöngös idők vagy a Kék vagon) elérhetők magyar nyelven is. És természetesen az észtül tanulók számára is nagyon hasznosak lehetnek a Lotte-filmek, mivel különböző generációk és társadalmi csoportok beszédstílusát tudjuk megfigyelni bennük.
A rajzfilm rendezői híres animátorok, Janno Põldma és Heiki Ernits, a forgatókönyv írásában a rendezőkön kívül Kivirähk is részt vett. A zenéket részben észtek, részben lettek írták. A csipkelődéssel teli lett–észt viszonyt ismerve nem csoda, hogy a lett zeneszerző, Renārs Kaupers nyilatkozataiban hangsúlyozta, milyen vicces volt észül hallani az eredetileg lett szöveggel készül Pingvinek dalát. A rendezők már az előző filmben, a Barkácsfalvi Lottéban is a lettekkel működtek együtt, ugyanis Põldma szerint könnyebben lehet támogatást szerezni, ha két EU-s állam együttműködése révén jön létre egy film, másrészt az észtek és a lettek animációs hagyományában nagyon sok a hasonlóság, könnyen tudnak együtt alkotni.
(Forrás: Lotte ja kuukivi saladus. Eesti Joonisfilm)
A legújabb Lotte-filmet több mint 60 000-en látták Észtországban (amely a körülbelül egymilliós lakossághoz viszonyítva elég magas számnak tekinthető). Ezzel a rajzfilm bekerült a legnézettebb filmek közé, az előkelő negyedik helyet foglalja el azon a listán, amelyen az 1991 óta napjainkig készített észt filmek szerepelnek. Különösen érdekes, hogy kifejezetten gyerekeknek szánt animációként versenybe tudott szállni felnőtteknek készült alkotásokkal. Ebben az is közrejátszhat, hogy a Lotte-filmekben a háttér és a mellékszereplők is érdekesek és jól kidolgozottak, gyakorlatilag számos új történetkezdemény van elrejtve a sztoriban. A meglepő ötletek egyike például a tengerfenéken működő palacsintasütő cég, amelynek a termékeit ki lehet horgászni a tengerből, vagy a motorizált kórház, ahol kisvasúton szállítják a betegeket az egyes osztályokra. A Lotte-filmeket szemiotikusok is előszeretettel elemzik.
A Barkácsfalvi Lotte vetítési jogát száznál is több ország megvásárolta, Magyarországon is számos csatornán látható volt, remélhetőleg A holdkő titka is minél hamarabb eljut a magyar nézőközönséghez is.
Mától pedig 30 héten át minden szombaton kapható az Eesti Päevaleht mellékleteként a 100 éves észt filmművészet egy-egy kiemelkedő darabja DVD-n. eestifilm.epl.ee/