Uráli etimológiai szótár két változatban
Az Uráli etimológiai szótárnak már két online változata is elérhető – vajon melyiket érdemes használni?
Korábban már beszámoltunk róla, hogy elérhető a neten az Uralisches Etymologisches Wörterbuch (Uráli etimológiai szótár, rövidítve UEW vagy UEWb) elektronikus változata, az Uralonet. Akkor nagyon sok működési hibáról számoltunk be, ezek közül a legfontosabbakat időközben javították, ám azóta is rendszeresen fedezünk fel kisebb hibákat.
Ugyanezen cikkben említettük, hogy ugyanezen adathalmaz kezelésére készült egy másik adatbázis-kezelő, melyet Bátori István készített: ennek Uralothek (magyarul Urálotéka!) a neve. Az Uralothek most már elérhető az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapján is.
Az Uralonettel kapcsolatban az óhatatlanul előforduló programozási és adatbázishibákon kívül a legnagyobb hiányosságként azt kellett megemlítenünk, hogy az adatbázis keresője éppen azokat a funkciókat nem tartalmazza, melyek a további kutatásokat segítenék elő – azaz nem lehet a mai nyelvek között meglevő hangmegfelelések alapján keresni. Ebből a szempontból az Uralothek valamivel több lehetőséget nyújt: a DTD Kereső (sic) funkcióval elvben igen összetett kereséseket is végre lehet hajtani. Így például a
Ung: k- $and$ Selk k-
sorral olyan szavakra kereshetünk rá, melyek a magyarban és szölkupban is k-val kezdődnek. (Ilyesmit az Uralonettel nem tehetünk meg.)
Más kérdés, hogy a keresés módja igen bonyolult, és a rendszer finoman szólva sem túl segítőkész a felhasználókkal – itt csak egy példasor áll rendelkezésre, ám aki nem járatos a reguláris kifejezésekkel való keresésben, annak ennek alapján sincs esélye boldogulni.Sajnos úgy tűnik, ezekkel sem: mi megpróbáltunk néhány megadott példát kipróbálni, de egyik sem működött – így a fenti magyar-szölkup keresés sem adott semmilyen eredményt.
Más funkcióknál elérhető némi segítség (a magyar oldalakon meglepő módon tanács néven), ám például találkozhatunk olyan esettel is, amikor a magyar változatnál német magyarázatot kapunk. Az pedig végképp különös, hogy a német szövegben nem jelenik meg az ü és az ö, ellenben a magyar ő igen, ráadásul a szövegben kínai írásjelek is felbukkannak...
Az Uralothek a kb. másfél évtizede elavult kereteket használja az oldal rendezésére, ez pedig lehetetlenné teszi, hogy bármilyen funkciót vagy keresési eredményt linkeljünk.
Jelen pillanatban tehát az MTA Nyelvtudományi Intézete az UEW-nek két online változatával is rendelkezik – bár ezek közül csak az Uralonet a fejlesztése, az Uralothek számára csak tárhelyet biztosít –, ám ezek közül egyik sem igazán jól használható. Információink szerint a közeljövőben egyik változat továbbfejlesztése sem várható. Kapacitás még arra sincs, hogy az adatbázisban fellelt hibákat kijavítsák. Jelenleg egyiket sem tudjuk jó szívvel ajánlani, de ha korlátozott célokra is, még mindig az Uralonet az, ami valamennyire használható.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (53):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/52/Central_europe_1572.png
Ajánlom Miklós figyelmébe ezt a térképet: Erdély az Oszmán birodalom része... Mint Havasalföld és Moldva...:)
Az meg külön vicces, hogy a királyi Mo. településnevei németül, a hódoltságiak törökül, az erdélyiek meg magyarul vannak feltüntetve :)
(Az összes nyugat-európai atlaszban így szerepel amúgy...)
@Miklós:
"Tudni illik ha a székelyeket előbb mint írta a Barcaságba és a Királyföldre telepítették akkor ott már szászok éltek 1170-ben. Az első szláv hullám már 1150-ben jött de előtte is voltak már szász telepesek!"
**
Azok a "szászok" moselfrankok és flamandok voltak, van forrás ami egyenest "flandres"-nak nevezi őket.
De ezek még ekkor nem alkottak területi kiváltságolt egységet, vegyesen laktak ott az őslakos románosodó szlávok, az első román hullám népessége (pl. a említett kerci monostor leendő földjeit a király a vlach communitas-tól vette el, tehát akkor már ott éltek románok), és a székely határőrök.
Amikor a Diploma Andreanum létrehozta a szász univerzitást, akkor telepítették ki a székelyeket.
@Miklós:
"Egyet sem romboltak le a törökök, mint Erdélyszerte sem!"'
**
Persze, a kerci apátság is önmagától dőlt romba... Vagy a kolozsmonostori konvent... :)
@Miklós:
"Székelykeve a Bánságban "
>>
Tudja, kedves Miklós, ismét azt tudnám mondani, hogy a hazafias nekibuzdulás előtt olvasson, tájékozódjon...
Nevezett Székelykeve települést a bukovinai székelyek állami letelepítésével hozták létre - a 19. század végén, hogy megtörjék a szerb etnikai tömböt.
@Miklós: Egyrészt a szászok a törökök szövetségesei és gyakran behívói voltak Erdélybe, másrészt olykor ők is kaptak a jóból. A maros vögyi szász településekből elég kevés marad éppen ezért, de számos barcasági száz erődtemplom történetének része, hogy a törökök és tatárok a szokásos erdélyi dúlásuk során leégetik. Ha megnézed ezeket a templomokat, akkor nemcsak erődítést látsz rajtuk, hanem a többségükön olyan durva átépítéseket, amelyek nem történhettek volna meg, ha az eredeti gótikus épület jelentős része nem dől romba egy leégetés során. Eredetileg ezek csak gótikus templomok voltak, nem egy közülük remekmű, de az erdélyi fejedelemség korszakának végére hitvány torzók maradtak csak belőlük otromba erődítések mögött.
A nagymértékű pusztulás között a hunyadi várra is igaz, ami az újjáépítés előtt egy merő romhalmaz volt.
@bloggerman77: Szóval a vitát sikerült lezárnunk: Nem kellett a Habsburgoknak kiverni semmilyen törököt Erdélyből ehelyett sikeresen kiverte és vérbe fojtotta II Rákóczi vezette SZABADSÁGHARCOT. Ez az kurucérzelműek igaza. A labbancérzelmüek felszabadították Erdélyt a török fennhatóság alól azt nem tudják elképzelni hogy voltak olyan magyarok akik inkább relatív függetlenségben éltek mint a Habsburg igában.
Még csak egyet: "Az 1170-es évekből ismert Bihar vármegyéből forrás, ami a székelyek centúriójáról (százados) beszél. Bihar eléggé mesze van a Székelyföldtől..." Miről szól ez a forrás? Ez egy kijelentés, de nincs hivatkozás. Nem mintha nem hinném el, de érdekel a dolog. A KM-ben sokfelé élhettek székelyek, mint a helységnevek bizonyítják, Bihar megyében, Székelykeve a Bánságban stb. Tudni illik ha a székelyeket előbb mint írta a Barcaságba és a Királyföldre telepítették akkor ott már szászok éltek 1170-ben. Az első szláv hullám már 1150-ben jött de előtte is voltak már szász telepesek!
És mikor telepedtek a székelyek át, akkor a mai székelyföldre? Nem tudok arról, hogy két különböző nyelvű népesség egymásra telepedett volna!
Egyébképpen ha jár Erdélybe ajánlom, hogy meglátogasd a gyönyörű szász vártemplomokat. Egyet sem romboltak le a törökök, mint Erdélyszerte sem! De ne hagyd ki a székely templomokat sem. Több közülük a Világörökségbe van nyilvántartva! Van ám ott is mit nézni! (A Vajdahunyadi vár is)
@Miklós:
" Ami most engem nagyon zavar az az, hogy nem tudom elképzelni sem, hogy hogy történhetett az áttelepítés. Honfoglalás idején a Dunántúlon éltek. Az hogy ott is éltek székelyek az számomra is világos és kétségtelen. Ezután történik valami amiről nem tudunk és áttelepítik őket mint írja Királyfőldre és a Barcaságba? Már jóval a szászok betelepítése előtt az ezer százas évek kezdete előtt! Majd innen újabb áttelepítés következik? Miért kellett két népet egymásra telepíteni? Mikori az az oklevél amiről ír? "
***
Az 1170-es évekből ismert Bihar vármegyéből forrás, ami a székelyek centúriójáról (százados) beszél. Bihar eléggé mesze van a Székelyföldtől...
A Szászföld területét II. András a kun térítés elősegítésére a Német Lovagrendnek adta, akik megkezdték a terület benépesítését német telepesekkel, majd ezután függetlenedni akartak Mo-tól, és a területet pápai hűbérbe ajánlották fel, erre II. András kiűzte őket.
Ezután a területre magyarokat és székelyeket telepítettek, erre utal az az 1213-as oklevél, amiben a erdélyi püspök magának követeli az áttelepített székelyek tizedét, amit addig a bihari püspökségnek fizettek.
1224-ben viszont II. András a lovafrend kiűzése után is helyben maradt német telepeseknek és az újonnan jövőknek kiadta a Diploma Andreanumot, és ezért a székelyeket áttelepítették a mai Székelyföldre.
@blogen: A magyar nyevű magyar népről népről van szó. Hogy hányan birtokolták (használták ki-, és fel) a múltban a magyarságot, az tökéletesen nem érdekel minket.
VANNAK magyarok és van magyar nemzet. Fenn akarunk maradni. Mert másképp (a tatár-török-Habsburg-ruszki után - ma éppen az európai unio - pofátlanul használhat ki minket.
@Krizsa: Vicces, hogy pont te, aki a saját műveden kívül nem hivatkozol semmire, rósz meg engem a hivatkozásom miatt. Sok más helyről is sok mindent lehet tudni a szláv nyelvek őséről. de off-line dokumentumokat nem tudok linkelni. Mindegy, hagyjuk.
@Miklós: A magyar király helyreállította a gyakorlati fennhatóságát Erdély felett. Azt a gyakorlati fennhatóságát, aminek a jogosságát nem kérdőjelezték meg soha, Igaz nem is lehetett volna, hiszen a francia forradalom előtt nem létezett népszuverenitás és más fajta önkényesen kikiáltott szuverenitás, így minden államalakulat annak a tulajdona volt, aki megalapította, vagy örökölte, vagy szerezte törvényes úton. A magyar királyok soha nem mondtak le Erdélyről, vagy hagyták örökül másokra, így az Erdélyi fejedelemség nem volt több, mint egy ideiglenesen a nemzetközi helyzet miatt közvetlenül nem kormányzott hercegsége a magyar királyságnak.
Ugyanakkor Lipót királyunk volt olyan kegyes és részben törvényesítette a kialakult, részben törvénytelen állapotot, ezért nem került vissza Erdély hercegségként a Magyar királyságba, hanem lett nagyhercegségként a Magyar korona birtoka a rend helyreállítása után.
@szigetva: "a közszlávban szinte csak nyílt szótagok voltak"
Ahelyett, hogy egy 20 oldalas angol cikket linkelsz (az nem baj, az angolt is szabadon olvasom), de nem látok benne példákat arra, hogy a közszavak szinte csak...
Majd KÉSŐBB TÖMÖRÜLTEK VOLNA a szókezdő torlódások? Vagy az ilyenek később sem tömörültek?
Nem értem, hogy mi kellene zavarjon?
Tény, hogy a szláv szókincsre - a magyarral ellentétben - jellemző a szóeleji torlódás (is). Nem minden szóban? Persze, hogy nem.
Én azt állítom, hogy a szintén KM eredetű szlávság nyelvében olyan mértékben maradtak fenn mássalhangzó torlódások, hogy a közös európai szubsztrátnyelvnek (ami még korábban a keltát is tartalmazta) a szláv-magyar szekciója fokozatosan érthetetlen lett a nyílt szótagúvá váló magyar nyelvhasználók számára. De ez szerintem nem 3000, hanem minimum 6-8000 évvel ezelőtt történhetett.
@bloggerman77: Én soha nem állítottam azt hogy a független erdélyi fejedelemség a török segítsége nélkül létrejöhetett volna. Az viszont hogy a Szent Liga a törököket verte ki nem igaz ez a labanc politika!
@Miklós:
" II Apafi kérte I Lipóttól az elismerést de török támogatásra az erdélyi rendek az erősen Habsburg ellenes Tököli Imrét választották meg! Aki magánhadsereget szervezett, majd csatlakozott a bujdosókhoz és már 23 éves korában kuruc vezér lett. Tököli főleg felvidéken ért el sikereket, nem a törökkel szemben hanem a Habsburg birodalom ellen! "
**
Thököly a magyar politikai elit egyik legsötétebb alakja volt. Habsburg ellenes "sikerei" nyomán a három részre szakadt ország négy részre szakadt, mert a törökök Thökölynek létrehoztak egy vazallus államot a felső-magyarországi vármegyékből, ez volt az "Orta Mádzsár".
Ennek fejedelmeként Thököly hálából részt vett a törökök 1683-as Bécs elleni hadjáratában...
1690-ben, amikor a török már kiszorult Mo-ról, a szultán elővette Thökölyt, és egy több ezres hadsereggel beküldte Erdélybe. A zernyestyi csatában a Thökölyt támogató oszmán sereg megverte az erdélyi-Habsburg sereget, (meghalt Heissler generális és Teleki Mihály kancellár), ezután vonult be Erdélybe Thököly, és "választották" fejedelemmé, de gyorsan menekülnie kellett, mert Bádeni Lajos csapatai kiverték Erdélyből a Thökölyt támogató török-tatár sereget...
@bloggerman77:
Bethlen pályaképéhez még: amikor hatalomra került, vállalta, hogy a törökök segítsége fejében átad fontos várakat a töröknek. Lippa vára kapitánya megtagadta a vár átadását. Erre Bethlen megostromoltatta a saját várát, és közfelháborodásra átadta a markukba röhögő törököknek...
@Miklós:
Ne fárasszuk egymást, kedves Miklós. Olyan hiányosak a történeti ismeretei, és emellett olyan magabiztossággal adja elő azokat...
Az összes erdélyi fejedelem csakis a szultáni athnámé birtokában uralkodott.
A legnagyobb erdélyi fejedelmet, Bethlen Gábort több tízezres török-tatár haderő biztosításával, ahogy a kortársak mondták "Féltökben szabadon" "választották meg" az erdélyi rendek.
Független állam, ja persze.. :)