Krizsa: Az "ásítunk" az ás-ít-xn-xk (az x bármilyen magánhangzó) szerkezetből alakult ki. Csak az igeragozások már jó későn alakultak ki a nyelvekben, hogy pl.: az -nk legyen a jelen idejű ige többessz. 1. sz...

Krizsa: @MolnarErik: Pont ilyesmi jutott eszembe a cikk elején, de már elmondtad. Egy adott korban, közösösségben, az átlagos intelligencia szintjén tökéletesen érthető mondatról - nyelvtani sablonok miatt - ...

szigetva: @Grant kapitány: — A nagyapa zuhanyzik. — Hol a nagyapa? — Zuhanyzik. ☺

Grant kapitány: @Fejes László (nyest.hu): "El kéne döntened, hogy az iskolai elemzést véded-e vagy más elemzési módszert javasolsz, mert a kettő egyszerre nem megy." Neked pedig be kéne látnod, hogy egy igencsak külö...

Pesta: Nekem csak az „enyéim" és az „övék" a túl választékos, beszédben mindig azt mondom, hogy enyémek és övéké. De akkor már azon is lehetne vitázni, hogy az én-te-ő-mink-tik-ők helyes-e. Vagy hogy az enge...

Fejes László (nyest.hu): @Grant kapitány: A „Mit állítunk?” kérdés az első, amit a mondat elemzésekor felteszünk (legalábbis a hagyományos elemzésben, amit az iskolában tanítanak – de most erről van szó). A további kérdésekre...

Krizsa: A finnugor nyelvek többségében, a szlovákban és a magyarban és a hangsúly mindig a szó elején van. A flektáló sémi nyelvekben általában nem az első szótag a hangsúlyos. A hivatalos nyelvészet – tudomá...

szigetva: @El Vaquero: Ha a magánhangzó nem sorvad el, akkor nem lehet zéró a hangsúly. Mégpedig azért nem, mert annak más szegmentális következményei is volnának. De erről majd legközelebb…

Grant kapitány: @Grant kapitány: "azt mondom, hogy az állítmány a "volt a patikában"?" Tévedtem, ez nem lehet az állítmány, mert itt a "volt" már önmagában értelmes válasz a "Mit állítunk?" kérdésre, hiszen "jelen vo...

El Vaquero: Ááá, ez nagyon elméleti téma. A valóságban, összefüggő beszédben még semleges mondatoknál is bármikor megcsinálják az angol anyanyelvűek, hogy nagyobb tempónál, vagy hosszabb hanglejtésszakaszon bizon...

szigetva: @LvT: Igen, elnézést a lakonikusságért. Ezek igei csoportok, és ugyanúgy viselkednek, mint a főnéviek: retúrn bóoks (mint Madríd pálace), tórment bóoks (mint Néw York Cíty), édit bóoks (mint Páris níg...

Grant kapitány: @Fejes László (nyest.hu): "Idekeverni meg azért kell, mert azt állítottad, hogy így kell feltenni a kérdést, hogy a helyes elemzést megkapjuk" Nem mondtam, hogy minden kijelentő mondattípus esetében í...

tenegri: Annyit még talán érdemes hozzátenni, hogy a burját nem egységes nyelv (mint persze egyik sem), számos nyelvjárása van, s különösen a keleti és a nyugati nyelvjárások között vannak jelentősebb eltérése...

LvT: >> tórment bóoks << . Ez úgy egészítendő ki, pl. hogy <they torment books>, azaz 'könyveket kínoznak'?

Grant kapitány: @Fejes László (nyest.hu): "mert a példáink is azt bizonyítják (oké, nehogy ebbe köss bele: mi azt hozzuk ki a példáinkból), hogy az ilyen többértelműség nem kerülhető ki." Akármit is hoztok ki belőlük...

Sultanus Constantinus: @Sigmoid: Hát igen, nekem is figyelnem kell rá, ha művelt köznyelven kell beszélnem, de automatikusan (családban, kötetlen környezetben) ezek jönnének ki a számon.

Sigmoid: Hát, hogy hibának vagy minek nevezzük az lényegtelen, de azt azért érezni, hogy az "enyimé" alak regiszteridegen az irodalmi és a művelt köznyelvben. Ha valaki Budapesten, művelt közegben használja, a...

szigetva: @LvT: Ez nem csak a főnévi csoportra jellemző: retúrn bóoks, de tórment bóoks (egyébként retúrn és tormént). Vannak szavak, amelyekben mehet előre a hangsúly, és vannak, amelyekben nem. Ha jól értem a...

Sultanus Constantinus: Egyébként szerintem ezek nem kifejezetten "nyelvjárási eredetű formák", a családunkban pl. mindenki tősgyökeres pesti, mégis ezeket használjuk. Inkább szociolingvisztikai (a középosztályra, munkásoszt...

Sultanus Constantinus: "enyimé, tiedé, mienké, övéké" -- nálunk a családban így mondjuk.

Roland2: @tenegri: Midigma Dorzhieva burját énekesnő Magyarországon is járt, a kurultájosok készítettek vele interjút : www.youtube.com/watch?v=6-hQiZMhLw8&list=PLB3BB37A16FB7B0DA&index=16

Fejes László (nyest.hu): @Grant kapitány: A valódi jelentés itt kétségkívül szándékolt jelentésnek értelmezhető – ezt te is tudod. Bajnak már csak ezért sem tarthatjuk, mert a példáink is azt bizonyítják (oké, nehogy ebbe kös...

Fejes László (nyest.hu): @Grant kapitány: Az általad felvetett distinkció a hagyományos elemzésben nem mérvadó. Idekeverni meg azért kell, mert azt állítottad, hogy így kell feltenni a kérdést, hogy a helyes elemzést megkapju...

Grant kapitány: @Fejes László (nyest.hu): "A nyelvművelők kifogásolják, ebben a cikkben viszont hol olvasol olyasmit, hogy „baj van ezzel a mondattal”?" Ha semmi baj nincs vele, miért nevezitek "furcsá"-nak a szerkez...

Grant kapitány: @Fejes László (nyest.hu): "És akkor mit mondanál mondjuk a „Pista volt a patikában” mondatról?" Azt, hogy kétféle értelmezése lehet (1. hangsúllyal a "Pistá"-n azt jelenti, hogy ő volt ott, nem pedig ...

LvT: >> Viszont ha egy főnévi csoportban követi őket még valami, akkor az első szótagjuk lesz hangsúlyosabb […] Az olyan szavakban, amelyekben a hangsúly erőssége váltakozni tud, azt kell feltételezn...

Sultanus Constantinus: A hosszabb szavaknál a spanyolban is szinte mindig van mellékhangsúly, ezt egy elterjedt vicc is alátámasztja, amelyet már előtt néhány bemondó, műsorvezető: "En dos palabras, impresionante!" ('Két sz...

Sultanus Constantinus: @Fejes László (nyest.hu): "Pista nem szereti a patikát". -- Mit állítunk? -- Antipatikus. :D

LvT: Más is járt így. Pl ezért van Arany A walesi bárdokjában a páratlan sorokban <Edward>, a párosakban pedig <Eduárd>. (Bár a korrekt mértékhez ez utóbbinak inkább <Éduárd>-nak kellene ...

Józan Paraszt: Outsider: Igen erre én is célozgattam és hallottam, hogy így történt, de te megtaláltad az ellentmondás bizonyítékát is. Kösz. Kár, hogy kevesen látnak a dolgok mögé. Azt kell tudni, hogy az illetékes...