Szószörnyetegei mindenkinek vannak!
A mérésekkel kapcsolatos alapvető kérdés: mit mérjünk és hogyan? De mitől lesz egy szó hosszú?
A nyelvek iránt érdeklődő laikusokat sokszor a számszerűsíthető tények érdeklik: melyik nyelvben van a legtöbb vagy a legkevesebb magánhangzó, illetve mássalhangzó, mely nyelvben van a legtöbb szó, melyik nyelv a legrégebbi, melynek van a legrégebben írása. És persze ott a kérdés: melyik nyelvben van a leghosszabb szó?
Persze a szakemberek azonnal figyelmeztetnek, hogy a szó hosszának mérése sem egyértelmű: nyelvészetileg például többet mond a hangok száma, mint a betűké – ugyanakkor nem csak a hangok, a szótagok hosszát vagy a szóelemek (szakszóval: morfémák) számát is számolhatjuk. Nem mindegy, hogy csak szótári alakot veszünk figyelembe, vagy ragozott alakokkal is számolhatunk. Itt van például az alábbi videó (ami persze inkább a szórakoztatás kedvéért, mint tudományos alapossággal készült).
Az angol fordításból is kiviláglik, hogy a cseh, a holland, török és bolgár szavak ragozottak – és persze az angol fordítás nélkül is tudjuk, hogy a magyar is az. Sejthető azonban, hogy ha a dán vagy a svéd szót többes számba tennénk vagy határozott végartikulussal – jelentésében az a(z) magyar a határozott névelőhöz hasonló, de toldalékként használatos elemmel – egészítenénk ki, néhány hanggal és egy szótaggal hosszabb lenne; a lengyel szó esetében is lehetne olyan esetet találni, amelyben kissé hosszabb lenne.
Alapvetően kétféle stratégiát láthatunk az kivételesen hosszú szavak építésére: előképzőket és képzőket halmoz a cseh, a török, az ír, a lengyel, a francia, az olasz, a bolgár, és a portugál, szóösszetételeket rak össze a dán, a holland és a svéd (igaz, az összetételi tagokban is előfordul képző). A magyar ebben a tekintetben azért kivételes, mert az igekötő se nem előképző, se nem összetételi tag: erre az a bizonyíték, hogy elválhat (nem szentségtelenít meg) – a szó részévé a képzés teszi (már nem választható el a képzőtől: nem megszentségteleníthetetlenségeskedik, és nem *nem szentségteleníthetetlenségeskedik meg).
(Forrás: Wikimedia Commons / Eyrelard)
Észrevehetjük, hogy több nyelvben is felbukkan a nemzetközi anti- ’ellenes’ elem is. Ezt a magyarban is használjuk, sőt, mondhatnánk: antimegszentségteleníthetetlenségeskedéseitekért. Az angol szó jelentős részben újlatin eredetű szóelemekből áll, az újlatin nyelvek esetében pedig nehéz eldönteni, mely elemek ősiek, és melyek újabb átvételek. Bár a spanyol szó elején egy betoldott e áll, más hangváltozásnak nincs benne nyoma: minden bizonnyal egészében is viszonylag friss átvétel a latinból. A legfurcsább azonban a leghosszabb szlovén szó, mely görög eredetű nemzetközi szó, és ’orr-fül-gégészet’ jelentésű (felépítése is olyan, mint a magyar szóé: képzővel ellátott összetétel).
A belinkelt videó a tudományosságtól eltekintve is komolytalan és következetlen, kezdve ott, hogy spanyolul is lehet ennél jóval hosszabb szavakat alkotni, arról nem is beszélve, hogy ha portugálul helytálló az "anticonstitucionalissimamente", akkor olaszul is ugyanez, ill. spanyolul is az "anticonstitucionalísimamente" – más kérdés, hogy egyiket sem használják egyik nyelven sem (e nyelvi játékon kívül).
De ha már szlovén "otorinolaringologija", akkor ugyanez szintén megvan az újlatin nyelvekben, sőt, a spanyolban még képezhető belőle az otorrinolaringológicamente 'fül-orr-gégészetileg' jelentésű határozószó is (és gondolom hasonlóképpen az olaszban és a portugálban).
Ha pedig a törtszámneveket vesszük, amelyek minden esetben egyetlen szót alkotnak a spanyolban, akkor akármilyen hosszú szót is lehet gyártani; pl. az 'egy 9.876.543-ad' leírva "un nuevemillonesochocientosetentaiseismilquinientoscuarentaitresavo".
Természetesen ezt sem fogja soha az életben egy anyanyelvű kimondani, de ha az a szempont, hogy melyik a leghosszabb _használt_ szó, akkor a többi nyelven is sokkal rövidebb szavak lennének csak. (Nehéz persze azt is megmondani, mit értünk "használt szó" alatt, de még mindig sokkal könnyebb, mint ha semmilyen korlátozás nincs.)
Természetesen van ennél hosszabb szavunk. A mozgószabályok miatt gyakorlatilag bármilyen hosszú szó összeállítható, a Wikipédia példája például közel 450 betűs: összetettszóhosszúságvilágrekorddöntéskényszerneurózistünetegyüttes-megnyilvánulásfejleszthetőségvizsgálatszervezésellenőrzésiügyosztály-létszámleépítésellenesakciócsoporttagságiigazolványmegújításikérelem-elutasítóhatározatgyűjteményértékesítőnagyvállalatátalakításutó-finanszírozáspályázatelbírálóalapítványkuratóriumelnökhelyettesellenes-merényletkivizsgálóbizottságiüléselnapolásiindítványbenyújtásiforma-nyomtatványkitöltögetésellenőrizhetőség-próba. A megszentségteleníthetetlenségeskedéseitekértnél is hosszabb a legeslegmegszentségteleníttethetetlenebbjeiteknek (49 írásjegy), de ennél is hosszabb a eltöredezettségmentesítőtleníttethetetlenségtelenítőtlenkedhetnétek (67 írásjegy). Az értelmesek közül talán a látogatottságnövekedésetekkel (29 írásjel) körüli alakok fordulhatnak elő a köznyelvben. 30 írásjel fölött már extrém. Más hosszú szavak léteznek egyébként, egy kémiai név például majdnem 190 000 (!) karakter hosszúságú (rövid neve amúgy protein). Arisztophanész görög költő pedig egy művében egy kitalált étel nevét kb. 180 karakteresnek írta meg: Lopadotemakhoselakhogameokranioleipsanodrimypotrimmatosilphiokarabomelitokatakekhymenokikhlepikossyphophattoperisteralektryonoptokephalliokigklopeleiolagōiosiraiobaphētraganopterýgōn. A leghosszabb nevű vasútállomás pedig szintén megveri a legtöbb itteni példát: Gorsafawddacha’idraigodanheddogleddollônpenrhynareurdraethceredigion (2007-ig működött).