Melyik nyelvben van a legtöbb rendhagyó ige?
A nyelvtanulók számára gyakran a rendhagyó igék képezik az egyik legnagyobb kihívást. Melyik nyelveknek van a legtöbb rendhagyó igéje? Értelmes-e egyáltalán a kérdés? Mindenféleképpen rossz a hír a kezdő angol nyelvet tanulók számára.
A rendhagyó ige olyan ige, amelynek ragozása nem szabályos. Szabályos ragozásúnak az olyan igéket nevezhetjük, melyeknek egy (esetleg néhány) alakját ismerve meg tudjuk mondani, milyen lesz a többi alakja. Az anyanyelvét elsajátító kisgyerek is helyesen találja el a szabályos ragozású igék alakjait,a rendhagyó igéknél viszont, ha nem is kell külön-külön megtanulnia az ige minden alakját, a szokásosnál többet kell ismernie. Hasonló a helyzet azokkal is, akik egy második (harmadik…) nyelvet próbálnak megtanulni. A rendhagyó igék megkeserítik a nyelvtanulók sorsát. Nem csoda, hogyha kíváncsiak vagyunk rá, hogy melyik nyelvnek hány rendhagyó igéje is van. A teljesség igénye nélkül álljon itt egy rövid lista:
angol: 283
német: 170
francia: 81
spanyol: 46
walesi: 11
japán: 3
kínai: 1
eszperantó: 0
Ezen a ponton azonnal hozzá kell tenni, hogy persze maga a kérdés nem definiálható teljesen pontosan. Olyan listát is könnyen lehet találni az interneten, amelyik több mint 400 angol rendhagyó igét sorol fel. A különbség egyik oka az lehet, hogy a prefixumokkal (előképzőkkel) ellátott rendhagyó ragozású igék is rendhagyó ragozásúak: egyes listákban a read 'olvas' mellett a reread 'újraolvas' igét is rendhagyónak számolják, mások ezt már nem veszik külön. Ennél még lényegesebb azonban, hogy a rendhagyó igék ragozása valójában a legtöbb esetben osztályokba rendezhető, melyeken belül már léteznek szabályok. Világos, hogy ha ezer igét ragozhatunk egyféleképpen, akkor azokat szabályos ragozású igéknek tekinthetjük, ha viszont csak egyet, akkor azt rendhagyónak. De mi van, ha egy ragozási típusba csak huszönöt, tíz, vagy öt ige tartozik? Hol húzzuk meg a határt, hánytól tekintsük egy adott ragozási típusba tartozó szabályos igéknek őket? Erre a kérdésre nehéz jó választ adni.
A germán nyelveknél (így az angolnál is) hagyományosan hét erős rendhagyó és egy gyenge rendhagyó igetípust tartanak számon. Az előbbieknél tőbeli magánhangzó-változtatással (sing-sang-sung), az utóbbiaknál pedig valamilyen szóvégi toldalékkal (-d, -t) képezik a múlt időt. Létezik továbbá pár „nagyon rendhagyó” ige (szuppletív), ahol maga a szótő is megváltozik (mint például az angolban a go-went). A szanszkritban tíz osztályba sorolhatók az igék ragozás szerint, a latinban pedig négybe.
A szavak rendhagyó ragozásának általában nyelvtörténeti okai vannak, szabályos ragozású szavakban is végbemehetnek olyan változások (különösen hangváltozások), melyek „elrontják” a szabályos ragozást. Élő nyelveknél a szabálytalan ragozású szavak ragozása gyakran szabályossá válik: így lett például a stink 'bűzlik' múlt idejű alakja stankből stinked.
Minél ritkább egy ige, annál valószínűbb, hogy idővel elveszti rendhagyó ragozását. Az óangol vizsgált 177 rendhagyó igéjéből 1200 év alatt csak 98 őrizte meg rendhagyó ragozását. A kutatók azt is kiszámolták, hogy a ritkább igék átlag 300-700 év alatt vesztik el rendhagyó ragozásukat, míg a gyakori igék (mint a lenni, menni) csak több mint tízezer év elteltével, azaz gyakorlatilag sohasem.
Bárhogy is van, annyi azért igaz, hogy a rendhagyó igék ragozása megnehezíti a nyelvtanulók helyzetét. Hiába beszélik az angolt sok millióan második nyelvként, világnyelvi státusz és definíció ide vagy oda, az angol nyelv semmiféleképpen sem egyszerű a rendhagyó igék szempontjából. Más nyelvekben, mint a törökben vagy a szuahéliben gyakorlatilag minden igének szabályos a ragozása, a kínaiban vagy a vietnamiban pedig egyáltalán nincs ragozás – ezeknek a nyelveknek is megvan azonban a maguk nehézsége.
Források
Pravda: Nobody likes irregular verbs
Irregular Verbs in Other Languages
The Daily Galaxy: The Language of the Future: Evolutionary Math Breaks the Code
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (33):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
Egy kis olvasnivaló... ;)
elmexicano2010.blogspot.com/2011/07/rendhagyo-spanyol-igek-mennyi-va
@Fejes László (nyest.hu):
Kedves Uram! Csak azon gondolkodtam el, hogy itt nem a "megszokott" rendhagyó igékkel (ld. read, sit stb.) találkozunk, hanem egy másik jelenség lép fel. Ezt neveztem röviden "más ok"-nak és ezt mutatta be nagyon szépen El Mexicano a 28. hozzászólásban (amit külön köszönök).
@Fejes László (nyest.hu): Azt hiányoltam a cikkből, hogy nem hangsúlyozta ki, hogy mennyire irreleváns lehet a rendhagyó igék számában kifejezni egy nyelv nehézségét. Még a legutolsó bekezdésben is megismétlődik a kiindulási pont (amivel érzésem szerint Ön sem ért egyet, már ami az angol nyelvet illeti):
"Bárhogy is van, annyi azért igaz, hogy a rendhagyó igék ragozása megnehezíti a nyelvtanulók helyzetét. Hiába beszélik az angolt sok millióan második nyelvként, világnyelvi státusz és definíció ide vagy oda, az angol nyelv semmiféleképpen sem egyszerű a rendhagyó igék szempontjából."
Igaz, a legutolsó mondat már árnyalja az összképet ("Más nyelvekben, mint a törökben vagy a szuahéliben gyakorlatilag minden igének szabályos a ragozása, a kínaiban vagy a vietnamiban pedig egyáltalán nincs ragozás – ezeknek a nyelveknek is megvan azonban a maguk nehézsége."), de mindaz, ami a kommentekben elhangzott (az igeragozás egyszerűsége vagy bonyolultsága, mi számít rendhagyó igének) a cikkben is helyet kaphatott volna, a felsorolt nyelvekből vett példákkal együtt.
@Fejes László (nyest.hu): Persze, értem én, hogy felesleges, a cikk olvasása előtt soha nem is számolgattam. Egy pont angol és magyar esetén nyelvtanulónak úgyis sokkal nagyobb problémája adódik a phrasal verbök és igekötők miatt...
Viszont (még ha most itt nem is olyan fontos) az sosem árt, ha az adatunk, amire a véleményt / elméletet alapozzuk, helyes. Itt pedig ez szemmel láthatóan nem állt fenn. (A a suru és kuru az a kettő, amire céloztam; az iku nem tiszteleti használatban teljesen szabályos.)
@siposdr: Igen, ezt hívják szuppletív vagy többtövű igének. Ezek úgy alakulnak ki, hogy eredetileg több különböző, de hasonló jelentésű igék voltak, de valamiért nem mindegyiket használták mindengyik igeidőben, hanem pl. a jelenben az egyiket, míg a múltban a másikat. Ennek eredményeképpen egy igévé egyesültek. A latinban pl. az ESSE 'van' ige múlt ideje a FUI, amely eredetileg a FORE 'lesz' ige múlt ideje (vagyis 'lett'). Ugyanilyen végül is a magyar van/volt és a lesz/lett, ahol a van ige jövő idejeként a lesz szolgál. A spanyol ugyanilyen az ir (< lat. IRE) 'menni', amelynek jelen idejű alakjai, a voy, vas, va stb. a latin VADERE, szintén 'menni' jelentésű igéből származnak, míg a főnévi igenéven kívül az imperfectum (iba, ibas stb.), a jövő (iré, irás, irá stb.) és a condicional (iría, irías) származik csak a latin IRE igéből; viszont a perfectuma pl. egybeesik a létige perfectumával (fui, fuiste, fue stb.), vagyis abból származik. Hogy ennek mi az oka, a magyarból is könnyen belátható: ha azt mondom, hogy "elmegyek vásárolni", utána visszajövök, nem azt fogom mondani múlt időben, hogy "elmentem vásárolni", mert ez azt jelentené, hogy még ott vagyok. Ehelyett azt mondom, "voltam vásárolni". Hasonlóképpen kell ezt elképzelni a spanyolban: voy de compras / fui de compras.
@maxval: Milyen alapon tekinted ezeket egy csoportnak? Pl. az alszik esetében ott az alhat ~ aludhat ingadozás, ami az eszik, iszik, vesz, tesz esetében fel sem merül. Aztán vannak köztük ikes és iktelen igék. Az esziknek és az isziknak ingadozik a határozói igenévi alakja (íva ~ iva ~ idva?, éve ~ eve ~ edve?), a többinél nem. Az kétségtelen, hogy vannak hasonló tulajdonságaik, de nem ugyanúgy ragozódnak.
@petic: Nem egészen értem, mit hiányol. A cikk válasza egyértelműen az, hogy nem érdemes a rendhagyó igéket számolgatni. És miért lett volna jobb, ha egy nyelv rendhagyó igealakjait mutatjuk be?
@siposdr: "Én arra emlékszem, hogy egy helyen azt olvastam, miszerint a go - went "nagyon rendhagyó" alaknak más az oka. Nevezetesen az, hogy egy másik igének vették át a múlt idejű alakját." Nem értem, hogy érti, hogy "más az oka"?
Én arra emlékszem, hogy egy helyen azt olvastam, miszerint a go - went "nagyon rendhagyó" alaknak más az oka. Nevezetesen az, hogy egy másik igének vették át a múlt idejű alakját.
Ezzel kapcsolatban ezt olvasom: (forrás:
www.etymonline.com/)
went past tense of go; originally past tense and pp. of wend. The original past tense forms of wend were wende, wended, but variants wente, went developed from c.1200 and began to replace older past tenses of go. By c.1500 they were fully employed in that function, and wend was given a new past tense form, wended.
illetve:
go (v.) O.E. gan "to go, advance, depart; happen; conquer; observe," from W.Gmc. *gai-/*gæ- (cf. O.S., O.Fris. gan, M.Du. gaen, Du. gaan, O.H.G. gan, Ger. gehen), from PIE *ghe- "to release, let go" (cf. Skt. jihite "goes away," Gk. kikhano "I reach, meet with"), but there is not general agreement on cognates.
The O.E. past tense was eode, of uncertain origin but evidently once a different word (perhaps connected to Goth. iddja); it was replaced 1400s by went, formerly past tense of wenden "to direct one's way" (see wend). In northern England and Scotland, however, eode tended to be replaced by gaed, a construction based on go. In modern English, only be and go take their past tenses from entirely different verbs.
Nos, íme a pontos adatok a spanyolra nézve a 2009-es akadémiai nyelvtanból (NGLE, I. kötet, 254–335. old.):
– típusigék: 69*;
– összes rendhagyó ige: 1152**.
*Beletartozik a három ragozási csoportnak megfelelő szabályos típusige is, viszont nem tartoznak bele azok az igék, melyeknek csak a participiója rendhagyó.
**A rendhagyó participiójú igékkel együtt.
@El Mexicano:
Oké. Ezért mondtam, hogy akkor beszélhetünk 3 rendhagyó magyar igéről. Így is a magyar a nagyon kevés rendhagyó igés nyelvek között van.
@maxval: Hát nem éppen.
hagy – hagysz – hagyni
fogy – fogysz – fogyni
él – élsz – élni stb. ezek szabályosak.
DE:
megy – *megysz – *megyni, ilyen nincs,
jön – *jönsz (ilyen sincs) – jönni.
Tehát ezek mégis rendhagyóak.
@Fejes László (nyest.hu):
Mindegyik szabályos. A sz/t/n változós csoport ill. az sz/t/v/n csoport tagjai.
@maxval: Eszik, iszik, tesz, vesz, alszik?
www.nyest.hu/hirek/al-ud-hatnek
www.nyest.hu/hirek/egy-erdekes-valtozasrol-elvessze-es-elveszitse
@Fejes László (nyest.hu):
Ha nagyon szélesen értelmezzük a rendhagyóság fogalmát, akkor is csak 3 a rendhagyó ige: a van, a megy, s a jön.
@El Mexicano:
Egyik sem rendhagyó. A magyarban van több igeragozási csoport, szigorú szabályosságokkal. Minden csoportból (s nincs sok csoport) elég egy ige ragozását megtanulni, már tudod ragozni az összes igét. Az egyetlen kivétel a "van", ahol valóban rendhagyó alakok vannak.