0:05
Főoldal | Rénhírek
Nyelvtanulók rémálma

Melyik nyelvben van a legtöbb rendhagyó ige?

A nyelvtanulók számára gyakran a rendhagyó igék képezik az egyik legnagyobb kihívást. Melyik nyelveknek van a legtöbb rendhagyó igéje? Értelmes-e egyáltalán a kérdés? Mindenféleképpen rossz a hír a kezdő angol nyelvet tanulók számára.

Péli Péter | 2011. július 4.

A rendhagyó ige olyan ige, amelynek ragozása nem szabályos. Szabályos ragozásúnak az olyan igéket nevezhetjük, melyeknek egy (esetleg néhány) alakját ismerve meg tudjuk mondani, milyen lesz a többi alakja. Az anyanyelvét elsajátító kisgyerek is helyesen találja el a szabályos ragozású igék alakjait,a rendhagyó igéknél viszont, ha nem is kell külön-külön megtanulnia az ige minden alakját, a szokásosnál többet kell ismernie. Hasonló a helyzet azokkal is, akik egy második (harmadik…) nyelvet próbálnak megtanulni. A rendhagyó igék megkeserítik a nyelvtanulók sorsát. Nem csoda, hogyha kíváncsiak vagyunk rá, hogy melyik nyelvnek hány rendhagyó igéje is van. A teljesség igénye nélkül álljon itt egy rövid lista:

angol: 283

német: 170

francia: 81

spanyol: 46

walesi: 11

japán: 3

kínai: 1

eszperantó: 0

Melyik nyelvben van a legtöbb rendhagyó ige?
Forrás: iStock photo

Ezen a ponton azonnal hozzá kell tenni, hogy persze maga a kérdés nem definiálható teljesen pontosan. Olyan listát is könnyen lehet találni az interneten, amelyik több mint 400 angol rendhagyó igét sorol fel. A különbség egyik oka az lehet, hogy a prefixumokkal (előképzőkkel) ellátott rendhagyó ragozású igék is rendhagyó ragozásúak: egyes listákban a read 'olvas' mellett a reread 'újraolvas' igét is rendhagyónak számolják, mások ezt már nem veszik külön. Ennél még lényegesebb azonban, hogy a rendhagyó igék ragozása valójában a legtöbb esetben osztályokba rendezhető, melyeken belül már léteznek szabályok. Világos, hogy ha ezer igét ragozhatunk egyféleképpen, akkor azokat szabályos ragozású igéknek tekinthetjük, ha viszont csak egyet, akkor azt rendhagyónak. De mi van, ha egy ragozási típusba csak huszönöt, tíz, vagy öt ige tartozik? Hol húzzuk meg a határt, hánytól tekintsük egy adott ragozási típusba tartozó szabályos igéknek őket? Erre a kérdésre nehéz jó választ adni.

A germán nyelveknél (így az angolnál is) hagyományosan hét erős rendhagyó és egy gyenge rendhagyó igetípust tartanak számon. Az előbbieknél tőbeli magánhangzó-változtatással (sing-sang-sung), az utóbbiaknál pedig valamilyen szóvégi toldalékkal (-d, -t) képezik a múlt időt. Létezik továbbá pár „nagyon rendhagyó” ige (szuppletív), ahol maga a szótő is megváltozik (mint például az angolban a go-went). A szanszkritban tíz osztályba sorolhatók az igék ragozás szerint, a latinban pedig négybe.

A szavak rendhagyó ragozásának általában nyelvtörténeti okai vannak, szabályos ragozású szavakban is végbemehetnek olyan változások (különösen hangváltozások), melyek „elrontják” a szabályos ragozást. Élő nyelveknél a szabálytalan ragozású szavak ragozása gyakran szabályossá válik: így lett például a stink 'bűzlik' múlt idejű alakja stankből stinked.

Minél ritkább egy ige, annál valószínűbb, hogy idővel elveszti rendhagyó ragozását. Az óangol vizsgált 177 rendhagyó igéjéből 1200 év alatt csak 98 őrizte meg rendhagyó ragozását. A kutatók azt is kiszámolták, hogy a ritkább igék átlag 300-700 év alatt vesztik el rendhagyó ragozásukat, míg a gyakori igék (mint a lenni, menni) csak több mint tízezer év elteltével, azaz gyakorlatilag sohasem.

Bárhogy is van, annyi azért igaz, hogy a rendhagyó igék ragozása megnehezíti a nyelvtanulók helyzetét. Hiába beszélik az angolt sok millióan második nyelvként, világnyelvi státusz és definíció ide vagy oda, az angol nyelv semmiféleképpen sem egyszerű a rendhagyó igék szempontjából. Más nyelvekben, mint a törökben vagy a szuahéliben gyakorlatilag minden igének szabályos a ragozása, a kínaiban vagy a vietnamiban pedig egyáltalán nincs ragozás – ezeknek a nyelveknek is megvan azonban a maguk nehézsége.

Források

Pravda: Nobody likes irregular verbs

Irregular Verbs in Other Languages

The Daily Galaxy: The Language of the Future: Evolutionary Math Breaks the Code

How the irregular verb is being 'drived' to extinction

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (33):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
12 éve 2011. július 4. 07:56
1 El Mexicano

A "spanyol: 46" kapásból nem igaz (nem tudom, honnan származik az adat). Az lehetésges, hogy a 46 a modelo de conjugaciónra vonatkozik – bár szerintem abból is több van! –, ami "típusragozás"-t jelent. Viszont a típusigék közül nem mindegyik rendhagyó (pl. az -iar, -uar végű igék lehetnek a tővégi magánhangzón hangsúlyosak: envío, continúo; és lehetnek az azt megelőző magánhangzón hangsúlyosak: cámbio, averíguo – de ezek NEM rendhagyó igék). Viszont ha a spanyol nyelvtan hivatalos igeragozási táblázatát nézzük, akkor – fejből most meg nem mondom, de legalább – 8–900 rendhagyót igét tartanak számon (rendhagyó igének számít a spanyolban az az ige, amelynek valamelyik ragozás során a töve megváltozik – ez lehet egyszerű tőmagánhangzó-váltakozás, tőmódosulás vagy teljes tőváltás, ill. tővégi változás – vagy participiuma nem szabályosan képződik).

12 éve 2011. július 4. 08:06
2 El Mexicano

Lásd: hu.wikipedia.org/wiki/Spanyol_igeragozás#Rendhagyó_igék_.28Verbos

Forrás: Gramática descriptiva de la lengua española; Ignacio Bosque, Violeta Demonte; Espasa, Madrid, 1999, p. 4936.

Tehát az a "46" több mint 1000...

12 éve 2011. július 4. 08:44
3 Gaboras

Azért azt is figyelembe illene venni, hogy az angol régen inkább flektáló nyelv volt és akkor a hangváltások egy igén belül teljesen "normálisnak" volt nevezehető. Ma már inkább az izoláló típus felé közelít, de szerintem nem feltétlenül pontos ez a megközelítés. Nyelvtörténeti szempontból is érdemes volna megközelíteni a kérdést. A cikk mindettől függetlenül ötletes és érdekes felvetés.

12 éve 2011. július 4. 08:51
4 elhe taifin

Vajon mi lehet az az 1 darab kínai rendhagyó ige?

12 éve 2011. július 4. 09:10
5 El Mexicano

@Gaboras: Én inkább azt látom, hogy a forrás(oka)t minden bizonnyal angol nyelvűek vagy az angol iránt elfogultak írták. Egy dolog, hogy szerintem az angolban nincs is ennyi rendhagyó ige (valamennyire én is makogok angolul, 7 évig tanultam), de az, hogy a spanyolban csak 46 van, de a franciában 81, egyszerűen vicc, mert nem igaz. (A spanyolban eleve sokkal több rendhagyó igének kell lennie, mivel elég sok olyanban is van tőmagánhangzó-váltakozás, melyek megfelelőiben más újlatin nyelvekben viszont nincs.)

12 éve 2011. július 4. 09:58
6 Máthé Elek

Angolban ez azért annyira nem szokott gondot okozni. A rendhagyó igék nagy része gyakran használt szó, így gyakran találkozik vele a tanuló, és meg is jegyzi.

A kínai tényleg ragoz? Én úgy emlékeztem, hogy egy szót tesznek a mondatba, és az azt jelenti, hogy figyi, ez az egész múltban van. Mint a többesnél, akár névmás, akár főnév után odateszik, hogy min, és attól többes (zsen - > zsen min: ember - > emberek; wo - > wo min: én - > mi). Meg a kérdést is csak annyival jelzik, hogy a mondat végére odateszik, hogy "ma", oszt' jónapot. semmi segédige, szórend, mondatdallam-változás vagy bármi más vacakolás. (Bocs az átírásokért.)

12 éve 2011. július 4. 11:10
7 El Mexicano

Mindenesetre ez a lista mindenképpen sántít, mert ha el is fogadjuk, hogy pl. az a 46 spanyol ige nem a rendhagyó igék száma, hanem a rendhagyó igetípusoké, akkor viszont minden nyelvnél ezt a számot kellene feltüntetni (pl. ha abba az angol 283 igébe beleszámolták a "to blow" és a "to know" igéket is, akkor már bukik a dolog, ugyanis ez a kettő ugyanaz a típus).

Továbbá: "A szanszkritban tíz osztályba sorolhatók az igék ragozás szerint, a latinban pedig négybe." – Itt pedig bizonyára a ragozási csoport fogalma keveredik a rendhagyó igetípusokkal, a kettőnek viszont semmi köze nincs egymáshoz (a latinban legalábbis ez a négy típus csak annyit jelent, hogy -áre, -ére, ´-ere és -íre végű, de ezen az alapon a spanyolban pl. csak három ilyen csoport van: -ar, -er, -ir).

Na most az alapvető probléma az, hogy attól még, mert egy ige egy adott rendhagyósági típusba tartozik, még nem fogja tudja a nyelvtanuló megmondani, hogy az rendhagyó (hacsak nincs olyan különleges képessége, hogy valamiből ráérez). Konkrét példával élve: a spanyol contar ('számol, mesél') típusigének számít (megjegyzem, az is teljesen önkényes, hogy éppen melyiket választották annak a sok hasonló közül), és ugyanezen típus szerint ragozódik az apostar ('fogad') ige is (E/1. cuento, ill. apuesto). Oké, de ettől még a nyelvtanuló ezt nem fogja tudni megjósolni (hacsak nincs olyan nagy nyelvi fantáziája, hogy az apostar a poner – pongo, puse, PUESTO – igével van kapcsolatban), hiszen – és itt térnék megint a cikkre – nem csupán "prefixumokkal (előképzőkkel) ellátott ig[er]a[go]zású igék" tartozhatnak ugyanabba a típusba.

12 éve 2011. július 4. 11:11
8 Savior

@El Mexicano: A japán: 3 sem igaz, nem is tudom, hogy jött össze.

Alapból háromféle igeragozási csoport van, ebből a harmadikban összesen 2 ige van, tehát erre célozhatott a cikk. Azonban van 6 olyan ige is, amiket alak szerint a második csoportba sorolnánk, mégis az egyesbe tartoznak -- ez eddig 8. Aztán ott van még a tiszteleti nyelv, ahol bizonyos igék máshogy viselkednek, máshogy ragozzuk őket, mint a többieket. Ezt most inkább nem számolnám össze, de a lényeg, hogy pártíz igét biztos fel lehetne sorolni.

12 éve 2011. július 4. 11:35
9 Fejes László (nyest.hu)

@El Mexicano: Sajnos a cikket író kollégánk hosszú szabadságra távozott, így nem tudom megmondani, a 46-ot honnan vette. A források meg vannak ugyan jelölve, de ez a szám egyikben sem szerepel. Nagyon gyanús viszont ez: drcoton.tripod.com/id22.html, mivel ebben szerepelnek konkrét számszerű adatok. A spanyol is szerepel itt, de szám nélkül (és a rá tett link sem működik), de sorrendileg a 46 pont illene ide. A cikket azóta szerkeszthették, talán éppen azért, mert ők sem voltak elégedettek a számmal.

@Máthé Elek: Jó kérdés, reméljük, lesz, aki válaszol. Én mindenesetre a létigére tippelnék. :)

@Savior: A rendhagyó japán igéket egyértelműen megnevezi a forrás: suru "to do", kuru "to come", and iku "to go"; there are also two irregular auxiliary verbs

Egyébként a cikk lényegi mondanivalója épp az, hogy nem érdemes számlálgatni, és le is van írva, hogy miért. Szóval nem igazán értem azokat, akik most elkezdik vitatgatni a számadatokat...

12 éve 2011. július 4. 11:41
10 eija

Érdekes írás, csak azt tartom furcsának, hogy az 'eszperantó: 0' felkerült a listára, míg rengeteg nyelv, ahol lényegesen több vagy érdekesebb ilyen eset lehet, meg sincs említve.

12 éve 2011. július 4. 12:00
11 petic

Szokatlannak találom, hogy a nyest egy ilyen kérdést: "Értelmes-e egyáltalán a kérdés?" nem válaszol meg. Jelen esetben ugyanis nem.

Az egy dolog, hogy az angolban 283 rendhagyó ige van (már ha ez igaz), de azok is csoportokba sorolhatók. Az igeragozás összetettsége sokkal fontosabb kérdés.

Ugyanis míg a legrendhagyóbb angol igének is csak 6 alakja van (am, are, is, was, were, been), addig pl. a franciában ez összehasonlíthatatlanul, hatványozottan több (pl ai, as, a, avons, avez, ont, avais, avions, aviez, avient, eu, eus, eûmes, eûtes, eurent, aurai stb.). Sőt, rengeteg, amúgy szabályos igének is meg kell tanulni a participe passé alakját, amit nem lehet kikövetkeztetni a többi alakból.

Az alábbi linken kékkel ki vannak emelve a rendhagyó alakok az avoir ige esetében:

www.wordreference.com/conj/FRverbs.aspx?v=avoir

Igényesebb lett volna a cikk, ha legalább egyik nyelv példáján bemutatta volna az éremnek ezt a másik oldalát is.

12 éve 2011. július 4. 12:08
12 El Mexicano

@Fejes László (nyest.hu): A Diccionario panhispánico de dudas (RAE DPD) a függelékében "verbos irregulares" néven 47 típusigét sorol fel, azonban ezek csak a rendhagyó igetípusok (de nem a rendhagyó igék!). Viszont ezzel sincs minden teljesen rendben, mert hiányolom a listából pl. az abrir 'kinyit' (pp. abierto), cubrir 'fed, borít' (pp. cubierto), escribir 'ír' (pp. escrito), argüir (arguyo) stb. igéket, szóval szintén nem hozza az összes típust.

buscon.rae.es/dpdI/apendices/apendice1-pres.html#verbosirreg

12 éve 2011. július 4. 12:20
13 El Mexicano

@petic: "Sőt, rengeteg, amúgy szabályos igének is meg kell tanulni a participe passé alakját, amit nem lehet kikövetkeztetni a többi alakból." – ilyen a spanyolban is van, bár nem rengeteg (abrir, cubrir, escribir, ver), viszont én a rendhagyót úgy értelmezem, hogy amelyiknek már egy alakja is rendhagyó, akkor az rendhagyó. Bár lehet ezeket úgy nevezni, hogy szabályos, de rendhagyó participiójú igék, viszont nem szabad elfelejteni, hogy a participio pasado az összetett igeidők szerves része, tehát ha valaki nem tudja, hogy az escribir pp.-ja nem *escribido, hanem escrito, akkor nem tudhatja pl. a perfecto compuesto ragozását sem (he escrito, has escrito, ha escrito stb).

12 éve 2011. július 4. 12:26
14 Máthé Elek

@Fejes László (nyest.hu): Az meg mintha a [sö] lenne. Amennyire emlékszem, minden alakban. Valaki legfeljebb majd beírja, hogy a kiejtésben is tévedtem (elvileg mandarin), meg hogy mégis van még egy alakja...

12 éve 2011. július 4. 13:11
15 maxval

A magyar is egy jó példa. A magyarban egyetlen egy rendhagyó igen van: a "van". Minden más igen rendes, szabályos.

12 éve 2011. július 4. 13:25
16 El Mexicano

@maxval: és pl. a jönni – gyere, megyek – mész (*megysz) ??

12 éve 2011. július 4. 13:29
17 tenegri

@maxval: Egynél azért több. Pl. menni-megy-mész, jön-jössz-gyere, stb.

12 éve 2011. július 4. 13:38
18 Fejes László (nyest.hu)

@Máthé Elek: Én csak tippelek, a létige szokott a legrendhagyóbb lenni.

@maxval: Ismét csak: ahogy számoljuk.

12 éve 2011. július 4. 13:55
19 maxval

@El Mexicano:

Egyik sem rendhagyó. A magyarban van több igeragozási csoport, szigorú szabályosságokkal. Minden csoportból (s nincs sok csoport) elég egy ige ragozását megtanulni, már tudod ragozni az összes igét. Az egyetlen kivétel a "van", ahol valóban rendhagyó alakok vannak.

12 éve 2011. július 4. 14:00
20 maxval

@Fejes László (nyest.hu):

Ha nagyon szélesen értelmezzük a rendhagyóság fogalmát, akkor is csak 3 a rendhagyó ige: a van, a megy, s a jön.

12 éve 2011. július 4. 15:04
21 Fejes László (nyest.hu)
12 éve 2011. július 4. 15:59
22 maxval

@Fejes László (nyest.hu):

Mindegyik szabályos. A sz/t/n változós csoport ill. az sz/t/v/n csoport tagjai.

12 éve 2011. július 4. 16:05
23 El Mexicano

@maxval: Hát nem éppen.

hagy – hagysz – hagyni

fogy – fogysz – fogyni

él – élsz – élni stb. ezek szabályosak.

DE:

megy – *megysz – *megyni, ilyen nincs,

jön – *jönsz (ilyen sincs) – jönni.

Tehát ezek mégis rendhagyóak.

12 éve 2011. július 4. 16:09
24 maxval

@El Mexicano:

Oké. Ezért mondtam, hogy akkor beszélhetünk 3 rendhagyó magyar igéről. Így is a magyar a nagyon kevés rendhagyó igés nyelvek között van.

12 éve 2011. július 4. 18:28
25 El Mexicano

Nos, íme a pontos adatok a spanyolra nézve a 2009-es akadémiai nyelvtanból (NGLE, I. kötet, 254–335. old.):

– típusigék: 69*;

– összes rendhagyó ige: 1152**.

*Beletartozik a három ragozási csoportnak megfelelő szabályos típusige is, viszont nem tartoznak bele azok az igék, melyeknek csak a participiója rendhagyó.

**A rendhagyó participiójú igékkel együtt.

12 éve 2011. július 5. 14:30
26 siposdr

Én arra emlékszem, hogy egy helyen azt olvastam, miszerint a go - went "nagyon rendhagyó" alaknak más az oka. Nevezetesen az, hogy egy másik igének vették át a múlt idejű alakját.

Ezzel kapcsolatban ezt olvasom: (forrás:

www.etymonline.com/)

went past tense of go; originally past tense and pp. of wend. The original past tense forms of wend were wende, wended, but variants wente, went developed from c.1200 and began to replace older past tenses of go. By c.1500 they were fully employed in that function, and wend was given a new past tense form, wended.

illetve:

go (v.) O.E. gan "to go, advance, depart; happen; conquer; observe," from W.Gmc. *gai-/*gæ- (cf. O.S., O.Fris. gan, M.Du. gaen, Du. gaan, O.H.G. gan, Ger. gehen), from PIE *ghe- "to release, let go" (cf. Skt. jihite "goes away," Gk. kikhano "I reach, meet with"), but there is not general agreement on cognates.

The O.E. past tense was eode, of uncertain origin but evidently once a different word (perhaps connected to Goth. iddja); it was replaced 1400s by went, formerly past tense of wenden "to direct one's way" (see wend). In northern England and Scotland, however, eode tended to be replaced by gaed, a construction based on go. In modern English, only be and go take their past tenses from entirely different verbs.

12 éve 2011. július 5. 14:48
27 Fejes László (nyest.hu)

@maxval: Milyen alapon tekinted ezeket egy csoportnak? Pl. az alszik esetében ott az alhat ~ aludhat ingadozás, ami az eszik, iszik, vesz, tesz esetében fel sem merül. Aztán vannak köztük ikes és iktelen igék. Az esziknek és az isziknak ingadozik a határozói igenévi alakja (íva ~ iva ~ idva?, éve ~ eve ~ edve?), a többinél nem. Az kétségtelen, hogy vannak hasonló tulajdonságaik, de nem ugyanúgy ragozódnak.

@petic: Nem egészen értem, mit hiányol. A cikk válasza egyértelműen az, hogy nem érdemes a rendhagyó igéket számolgatni. És miért lett volna jobb, ha egy nyelv rendhagyó igealakjait mutatjuk be?

@siposdr: "Én arra emlékszem, hogy egy helyen azt olvastam, miszerint a go - went "nagyon rendhagyó" alaknak más az oka. Nevezetesen az, hogy egy másik igének vették át a múlt idejű alakját." Nem értem, hogy érti, hogy "más az oka"?

12 éve 2011. július 5. 14:57
28 El Mexicano

@siposdr: Igen, ezt hívják szuppletív vagy többtövű igének. Ezek úgy alakulnak ki, hogy eredetileg több különböző, de hasonló jelentésű igék voltak, de valamiért nem mindegyiket használták mindengyik igeidőben, hanem pl. a jelenben az egyiket, míg a múltban a másikat. Ennek eredményeképpen egy igévé egyesültek. A latinban pl. az ESSE 'van' ige múlt ideje a FUI, amely eredetileg a FORE 'lesz' ige múlt ideje (vagyis 'lett'). Ugyanilyen végül is a magyar van/volt és a lesz/lett, ahol a van ige jövő idejeként a lesz szolgál. A spanyol ugyanilyen az ir (< lat. IRE) 'menni', amelynek jelen idejű alakjai, a voy, vas, va stb. a latin VADERE, szintén 'menni' jelentésű igéből származnak, míg a főnévi igenéven kívül az imperfectum (iba, ibas stb.), a jövő (iré, irás, irá stb.) és a condicional (iría, irías) származik csak a latin IRE igéből; viszont a perfectuma pl. egybeesik a létige perfectumával (fui, fuiste, fue stb.), vagyis abból származik. Hogy ennek mi az oka, a magyarból is könnyen belátható: ha azt mondom, hogy "elmegyek vásárolni", utána visszajövök, nem azt fogom mondani múlt időben, hogy "elmentem vásárolni", mert ez azt jelentené, hogy még ott vagyok. Ehelyett azt mondom, "voltam vásárolni". Hasonlóképpen kell ezt elképzelni a spanyolban: voy de compras / fui de compras.

12 éve 2011. július 5. 15:20
29 Savior

@Fejes László (nyest.hu): Persze, értem én, hogy felesleges, a cikk olvasása előtt soha nem is számolgattam. Egy pont angol és magyar esetén nyelvtanulónak úgyis sokkal nagyobb problémája adódik a phrasal verbök és igekötők miatt...

Viszont (még ha most itt nem is olyan fontos) az sosem árt, ha az adatunk, amire a véleményt / elméletet alapozzuk, helyes. Itt pedig ez szemmel láthatóan nem állt fenn. (A a suru és kuru az a kettő, amire céloztam; az iku nem tiszteleti használatban teljesen szabályos.)

12 éve 2011. július 5. 15:43
30 petic

@Fejes László (nyest.hu): Azt hiányoltam a cikkből, hogy nem hangsúlyozta ki, hogy mennyire irreleváns lehet a rendhagyó igék számában kifejezni egy nyelv nehézségét. Még a legutolsó bekezdésben is megismétlődik a kiindulási pont (amivel érzésem szerint Ön sem ért egyet, már ami az angol nyelvet illeti):

"Bárhogy is van, annyi azért igaz, hogy a rendhagyó igék ragozása megnehezíti a nyelvtanulók helyzetét. Hiába beszélik az angolt sok millióan második nyelvként, világnyelvi státusz és definíció ide vagy oda, az angol nyelv semmiféleképpen sem egyszerű a rendhagyó igék szempontjából."

Igaz, a legutolsó mondat már árnyalja az összképet ("Más nyelvekben, mint a törökben vagy a szuahéliben gyakorlatilag minden igének szabályos a ragozása, a kínaiban vagy a vietnamiban pedig egyáltalán nincs ragozás – ezeknek a nyelveknek is megvan azonban a maguk nehézsége."), de mindaz, ami a kommentekben elhangzott (az igeragozás egyszerűsége vagy bonyolultsága, mi számít rendhagyó igének) a cikkben is helyet kaphatott volna, a felsorolt nyelvekből vett példákkal együtt.

12 éve 2011. július 5. 19:49
31 siposdr

@Fejes László (nyest.hu):

Kedves Uram! Csak azon gondolkodtam el, hogy itt nem a "megszokott" rendhagyó igékkel (ld. read, sit stb.) találkozunk, hanem egy másik jelenség lép fel. Ezt neveztem röviden "más ok"-nak és ezt mutatta be nagyon szépen El Mexicano a 28. hozzászólásban (amit külön köszönök).

12 éve 2011. július 17. 10:03
32 El Mexicano