Újabb kérdések a „helyességről”! Ha nem szabad a nyelvtanilag helytelennek érzett szavakat helytelennek bélyegezni, akkor miért tanulunk egyáltalán helyesírást?

Súlyos következtetésekre jutott egy nemrég zárult, négy ország tanárait vizsgáló kutatás: a magyartanárokra kiterjedő vizsgálat azt állapította meg, hogy a tanárok komolyan diszkriminálják a gyerekeket pusztán nyelvhasználatuk alapján. A kutatók szer...

Kevés olyan kifejezés létezik, ami ennyire képes felkorbácsolni az indulatokat. Mégis, miért lenne a „bunkóság agresszív terjedésének tünete” a bicigli?

A standard vagy sztenderd a gyakori használat ellenére homályos fogalom – a hétköznapokban éppúgy, mint a nyelvészetben. Olyannyira van ez így, hogy nyelvészként újra és újra fel kell tennünk magunkban a kérdést: mi az a standard? Többféle elgondolás...

A tudományos gondolkodás egyik alapelve, hogy nagyon körültekintőnek kell lennünk, mielőtt ok–okozati összefüggést állapítunk meg két jelenség között. Ezt akkor is szem előtt kellene tartanunk, ha ismeretterjesztésről van szó.

A standard vagy sztenderd a gyakori használat ellenére nem éppen a legegyértelműbb fogalom. Olyannyira nem, hogy mind a mai napig jogosan tehetjük fel a kérdést: mi az a sztenderd? Hol húzódik a határ standard és nem standard formák, változatok közöt...

Nemzetiszocialista-e a nyelvtannáci? Mi az a „numerus claususˮ-érvelés? Érdemes-e elbulvárosítani a tudományos ismeretterjesztést? Miben gyökerezik a felszabadultság élménye? Feloldódhatunk-e az olvasóval egy nagy közös kacajban? Most aztán kíméletle...

Vajon hatásos-e a létező magyar nyelvi ismeretterjesztés? Alkalmas-e ellátni a feladatát? Személyes hangú, szándéka szerint vitaindító cikkünkben szó esik felkészületlenségről, ideológiákról, hadviselésről, elbizakodottságról, cinizmusról – és sok mi...

Legalábbis ezt lehet kiolvasni a jelekből, amelyeket viszont a Magyar Közlönyből lehet kiolvasni.

A magyar nyelvstratégia egyik előzménye hétmilliós bírságot helyez kilátásba, ha valaki vét a nyelvtörvény ellen. A nyelvművelők szerint ez „példaértékű”.

Végre mindenki megtudhatja, hogy kiknek a fejéből pattant ki a Magyar Nyelvstratégiai Intézet, s talán azt is, hogy mit terveznek már megint a nyelvművelők. De szó lesz az összmagyar közösségélmény neoliberális szétveréséről is.

Elterjedhet-e a kifejezés így, ebben a formában, hogy „lefektetjük a kereteket”? Továbbá van-e értelme annak a kérdésnek, hogy „helyes-e ez így”?

Az „Bűnös Biblia”, az akadémiai szabályozás hiánya, a franciás helyesírás, a rövidítések és a változatos kiejtés: ezek mind évszázadok óta fenyegetik az angol nyelvet. Aztán ahelyett, hogy kihalt volna, mégis inkább világnyelv lett belőle...

Mi a közös a normannokban, az idegen szavakban, a könyvnyomtatásban, a reneszánszban újraéledő klasszikus kultúrában és Shakespeare-ben? – Nem fogja kitalálni: az, hogy mindegyikük fenyegette az angol nyelvet!

„A nyelv állapotáról nyilatkozni olyan, mint az időjárást etikai szempontok alapján megítélni.” Egyik jeles kortárs írónk mondta ezt, és mi csak bólogatni tudunk rá. Hogy pontosan mi indokolja a hasonlattal való egyetértésünket, és hogy ki mondta ezt...

Szemét, eldobott palackok, valamint rohadó hulladék a műemlékeink és házaink előtt – hát ez jellemezné a nyelvünket? Mi, „neo-poszt-ultraliberális egyetemi, sőt, akadémiai berkekben handabandázó leltár-nyelvészek” úgy gondoljuk, hogy nem. Viszont egy...

A szépírók által használat nyelv valóban értékesebb, sőt helyesebb a többi ember nyelvváltozatánál? Egy költő jobban tudja használni a nyelvet, mint egy hentes? Az íróink igényesebben használták, használják a nyelvet? Gyakran gondoljuk úgy, hogy igen...

„A nyelv ritka pillanatokban felszabadítja magát eszköz-mivoltából, a bajmolódó íróembert megsegíti.” – írja Jókai Anna. Cikkünkből kiderül, hogy mire értette ezt az író- és költőnő, ahogy az is, hogy költői képei mit árulnak el anyanyelvünkről, vala...

Egyesek úgy tekintenek a nyelvre mint egy logikus, racionális képződményre. Ebből kifolyólag azt is elvárják, hogy a nyelv és a nyelvhasználat mindenben logikus legyen. Hogy jogos-e az elvárásuk? Logikusan nézve igen, a gondolat eléggé ésszerűen hang...

„Nyelvében él a nemzet, de az anyanyelvével még senki sem nemzett”. Ennek ellenére Hiller István úgy gondolja – bár csupán közvetve –, hogy mégiscsak nemzőképes eme szervünk. Vajon igaz-e, amit a volt oktatási és kulturális miniszter állít, nevezetes...

Lába van, de mégse jár, víz felett visz, nem madár, nem rab, mégis láncot hord, s minden utat összetold. Mi az? Persze, hogy a híd. Na és ez: őrizzük, de nem fegyenc, ápoljuk, de nem beteg: mi az? – Cikkünkben Lackfi János anyanyelvéhez való viszonyá...

Mit gondol, van a tárgyaknak örök és változatlan lényegük, ideális formájuk, azaz ideájuk? És a nyelvnek? A nyelvi platonizmus hívei szerint igen. Ön mit gondol? Tudta, hogy az ókori görög filozófus, Platón tanán alapszik az egyik nyelvi ideológia? É...

Vasy Géza – aki örül, hogy legalább a kenyér még nemzeti – úgy véli, hogy igen: kiáltsunk Zrínyivel. Sediánszky János ugyancsak így gondolja, de ő továbbmegy. Boltosaink számára ad tuti, könnyen kivitelezhető nyelvi tippet a forgalmuk növelésére. Így...

A falusiak szebben beszélnek, mint a nagyvárosi emberek? Egy romlatlanabb nyelvet őriznek, mint például a köznyelvet beszélő embertársaik? A kérdésekre választ kap cikkünkből, amiben egy olyan nyelvi ideológiát mutatunk be, melynek hívei a nyelvjárás...

Ön szerint mi a nyelv legfontosabb funkciója? Csak és kizárólagosan az információátadás és a kommunikáció? Na és mit gondol az esztétikairól? És az identitásjelölőről, amiről oly sokszor megfeledkezünk? Csak mert a nyelvi kommunikacionizmus híve ez u...

Coming out, zsírkígyó, mind1, etc. – ez mind cool. Legalábbis a nyelvi modernizmus egyik értelmezése szerint. Ön szerint a nyelvi újítások különleges értéket képviselnek a nyelvben? Vagy ugyanolyanok, mint bármely más nyelvi formák? Ha bármelyik kérd...

Az eddigi nyelvi ideológiákkal foglalkozó cikkeinkben olyan ideológiákról írtunk, melyek a nyelvi egységet, homogén nyelvet támogatják valamilyen formában. Most az ellenkező oldalt képviselőknek legfőbb ideológiáját mutatjuk be, a nyelvi pluralizmust...

„Helytelen az, hogy...”. Ezt sokan sokféleképp egészítenék ki: „jösztök”, „eszek”, „médium”... De ez csak néhány a megszámlálhatatlan hasonló befejezés közül, amelyekben a nyelvi defektivizmus ideológiája érhető tetten. Mint mindig, most is hozzászól...

Nem-e? Ülj le, egyes! A magyarban nincs ilyen. – Sajnos ez egy valós tanári megnyilatkozás is lehet. A tanárok sokszor diszkriminálnak nyelvi alapon, bár sokszor nem is sejtik, hogy ezt teszik. Nyilván a tanárképzés éppoly ludas ebben, mint maga a ta...