A magyar nyelvnek valóban állandó védelemre van szüksége ahhoz, hogy megfelelően működjön? Nyelvpolitikai és korpusztervezési intézkedésekkel kell gondoskodni arról, hogy megfelelően fejlődjön? Óvni kell a rá leselkedő veszélyektől? Vannak olyanok, a...

Az iskolának muszáj megtanítania a standardot, ugyanis ha nem teszi, akkor hagyja, hogy a gyerekek a saját nyelvi gettójába zárva éljen tovább. Sőt, a gettó falába még egy téglát helyez, ezzel is akadályozva őt az érvényesülésben. Nagyjából így szól ...

„Rendszeres téma ez a nyesten, általában ugyanazon a nevetséges példákat kiragadva, igyekszik rátukmálni a szerkesztőség mindenkire az idegen szavak töménytelen használatát […] érvelhetünk bármilyen indokkal a magyaros szavak mellett, itt meg fognak ...

Az emberek valahogy úgy vannak a nyelvi kérdésekkel, így a nyelvi alapú diszkriminációval is, mint a politikával vagy a focival. Hiszen azért valljuk be: mindannyian értünk hozzá. Vagy mégsem? Cikksorozatunkban ezúttal a nyelvi diszkrimináció egyik f...

A nyelvhelyesség és a helyesírás sokak számára nagyon nehezen elkülöníthető fogalmak. Ez nem véletlen, hiszen gyakran nyelvtankönyvek, érettségire felkészítő feladatsorok is összemossák a kettőt. Cikkünkben különböző fórumok hozzászólásain keresztül ...

„Onnanstól”, „eszek valamit”, „Sopronba’ lakok”, „itt láthassuk”. Néhány klasszikus példa, melyeket sokszor a használójuk műveltségének, iskolai végzettségének hiányával hoznak összefüggésbe. Emögött pedig egy klasszikus nyelvi ideológia húzódik meg,...

Ha a matektanár azt mondja a diáknak, hogy „az egyenlet nem jön ki, mert nincs lába”, akkor ugyanúgy egy nyelvi ideológia jelenik meg nála, mint amikor a magyartanár kijelenti, hogy „hát-tal nem kezdünk mondatot”. Mely nyelvi ideológiák mentén tanítj...

„Standard” vagy „sztenderd”, esetleg „sztandard” a központi nyelvváltozat? A három kifejezés közül melyik felel meg a standardnak? Melyik nem? De miért? A nyelvi ideológiákkal foglalkozó cikksorozatunkban ezúttal az egyik leggyakrabban megjelenő ideo...

A nyelvi alapú diszkrimináció iskolai megjelenésével foglalkozó cikksorozatunk a jelenségben kulcsszerepet játszó tényezőkkel folytatódik. Ezúttal a nyelvhelyesség értelmezéséről vagy sokkal inkább félreértelmezéséről lesz szó. Mi a nyelvhelyesség, m...

Az idei labdarúgó-világbajnokság mérkőzéseit Gundel Takács Gábor, Menczer Tamás, P. Fülöp Gábor, valamint Mezei Dániel közvetíti. Az utóbbi kommentátor tevékenységét sok futballbarát kifogásolja. Ennek oka többrétű, ám annyi bizonyos, hogy a szakmai ...

Nyelvében él a nemzet. Tudta, hogy Széchenyi szállóigévé vált mondása a nyelvi nacionalizmus egyik legkristálytisztább példája? És azt, hogy ez a mondat, valamint a mögötte húzódó nyelvi ideológia még ma is igen erőteljesen áthatja a magyar beszélők ...

Ahogy azt sejteni lehetett, „Nem-e magyart tanítunk?” című cikkünk sok-sok kérdést, felvetést és ellenvetést váltott ki olvasóinkból. Például, hogy akkor miért van nyelvtan és nyelvművelés, vagy hogy miért védelmezi a cikk a rossz nyelvhasználatot. A...

Háttal nem kezdünk mondatot. A magyarban nincs olyan, hogy deviszont. Az egyenlet eredménye nem jön ki, mert nincs lába. Öööö nélkül kérhetném? Nem-e? Nem-e lehetne, hogy magyarul mondd? – Sajnálatos módon, ezek a megnyilatkozások az iskolai élet áll...

Szükségünk van-e egységes magyar nyelvre? És igaz-e az, hogy ha a nyelvváltozatok eltérnek, akkor az problémákat okozhat? A nyelvi homogenizmus szemüvegén keresztül nézve igen. De vigyázat! Akárcsak a legtöbb szemüveg, ez sem segít mindenkinek a tisz...

A nacionalizmus, a konzervativizmus, a liberalizmus közismert ideológiák. Ha azonban eléjük a „nyelvi” kifejezést illesztjük, már kevésbé csenghetnek ismerősen. Mit jelent a nyelvi nacionalizmus? Hogyan válik a konzervativizmus nyelvivé? Miként működ...