Forr a gének vidám tengere: Debrecenben nyelvészek, régészek és archeogenetikusok vitatkoztak azon, hogy közülük ki a suszter, akinek a kaptafánál kellene maradnia, miközben Budapesten egy onkológus osztja az észt meg a közvéleményt a Turulok génjeir...

„Most a különféle nemzeti nyelvek tanulására, tehát... a tudományok puszta közlési eszközének megszerzésére pazaroljuk a drága időt, hogy végre a tudományok tulajdonképpeni tárgyához juthassunk. Csakhogy mire odajutunk, elmúlik az élet; és utódaink e...

Archeogenetika, populációgenetika. Létezhetnek-e a nyelvészetre érvényes megállapításai e két diszciplínának? A Genetika és őstörténet című ismeretterjesztő könyv két szerzője szerint igen. Szerintük szerzőnk félreértette a mű több alapvető állítását...

Sokáig elképzelhetetlen volt, hogy egy gyereknek jogai legyenek. A női jogok sem egyidősek a kultúránkkal, hosszú út vezetett el addig, amíg – például – a nők választójoga általánossá vált. Aztán az állatok jogairól is rendelkezni kezdtünk. Mikor jut...

Tengernyi szakirodalma van a buddhizmus szétáradásának a pusztába. Írott források és régészeti adatok szólnak arról, hogy a selyemúton kelet felé terjedő új világnézet igen hamar ismertté vált a nomád állattartó népek körében is. És a magyarok? Vajon...

Legyen ön is kódfejtő, tanuljon a géppel, és tudja meg, mi a különbség a szabályalapú nyelvleírás és a valószínűségi modellek között.

A napokban számos cikk és sajtótermék szólt a kurdok és Kurdisztán helyzetéről – a nagyrészt a mai Irak, Irán, Szíria és Törökország területén található vidék és lakosságának kérdése azonban már közel száz évvel ezelőtt is élénken foglalkoztatta a ha...

A honfoglalás és az államalapítás közötti időszakban a Kárpát-medence északkeleti szegletében volt a fejedelmi központ. Erről a vidékről ismertek a leggazdagabb régészeti leletegyüttesek. Közülük is kiemelkedik a Karoson feltárt három temető.

Kőrösi Csoma Sándor őstörténeti nézeteiről, nagy utazásának céljáról keveset lehet tudni. Hiteles forrásokból összegyűjtöttük azt a keveset. Némely honlapokra tévedve, regényes leírásokba felejtkezve mégis úgy tűnik, hogy többet tudunk. Ez azonban cs...

Fáradságot nem kímélve feltalálók olykor évek hosszú sorát, munkaórák ezreit ölik találmányaikba, melyek aztán – a környezet érzéketlensége, érdektelensége vagy csak egyszerűen pénzhiány miatt – adott esetben soha nem jutnak el a megvalósulásig. Így ...

Mit jelentett turanistának lenni az első világháborúban, a Horthy-korszakban, a második világháború után vagy napjainkban? Mindig mást. És míg a politika visszatért oda, ahol száz évvel korábban tartott, a turanizmus teljesen megváltozott.

Neparáczki Endre szerint sem vagyunk finnugorok. Ezt korábban Vona Gábor is mondta, s láss csodát, szavait most megerősítette a tudomány.

Az eszperantisták hagyományosan július 26-át tekintik az eszperantó nyelv születésnapjának: az orosz cári cenzúra 130 éve e napon adta áldását az első eszperantó tankönyv kinyomtatására és nyomtatás utáni terjesztésére. Az első eszperantó tankönyv sz...

Mostanában kicsit hanyagolják a szabirokat a magyar őstörténészek. Talán nincs róluk mondanivalójuk? Bezzeg hajdanában… Az internet viszont lubickol, sőt pezseg a Szubartu–hun–szabir–magyar felhőkakkukvár délibábos élményfürdőjében. Megnéztük, hogy m...

Agatha Christie 1934-ben jelentette meg talán egyik leghíresebb művét, a Gyilkosság az Orient expresszen című könyvet. A méltán népszerű krimi természetesen fikció – ám ahogy az néha megesik, a valóság olykor még a fikciónál is érdekesebb. 1931-ben e...

A nyelvőr szerepében is igen aktív Recep Tayyip Erdoğan török államfő legutóbbi döntése értelmében számos török futballklub kénytelen megváltoztatni saját stadionjának elnevezését. Erdoğan elnök ezen intézkedése azonban eltörpül II. Abdul Hamid szult...

Tóth Sándor László megírta a magyar törzsszövetség politikai életrajzát. Belenéztünk, itt-ott megvéleményeztük, hogy aztán a kazár–magyar viszonyról tébláboljunk egy sort. Melyről nem sokat tudunk, de azt is sokféleképpen magyarázzuk.

Kaptafák, fabatkák, egy lapok és egy napok – avagy mennyire egyértelmű, honnan jönnek a szólások? Szakértőnk ha fabatkát nem is, kimerítő választ azért ad olvasónk kérdésére.

Az önjelölt szótáríró még munkához sem látott, s máris útelágadozáshoz érkezik. Hány szó az épp elég? Melyek? Miért pont azok? Nem nehéz a választás, csak komplikált: olyan kérdések állnak lesben, mint hogy „mi a szó” és „hány szó van egy nyelvben”. ...

„Az eszperantót igen sokszor éri az a vád, hogy – nemzetközi lévén – a kommunisták nyelve. Ezen naiv, vagy leginkább stupid beállításra csak azt felelhetjük, hogy az eszperantó éppúgy nem tehet arról, hogy mire használják, mint az újságpapír, melyre ...

Lehetséges, hogy valaki nem tudja, mi az anyanyelve? Hová tűnt Pozsony két háború közötti háromnyelvűsége? Hogyan lesz a többnyelvűség deficit, az egynyelvűség etalon? Egy könyv a régi pozsonyi nyelvhasználatról. Meg még sok minden másról.

Akiket nem ismerünk, azok között nem látjuk a különbséget. Akik között pedig nem látjuk a különbséget, azokat könnyen összekeverjük. Akár a nevüket is.

Az 1859-ben született Zamenhof 1887-ben bocsátotta útjára az eszperantó nyelvet annak reményében, hogy az talán elősegíti a népek egymás közti kölcsönös megértését. A kezdet igazán ígéretesnek tűnt, ám 30 évvel az eszperantó születése után, a halálos...

Hiába hatott a Kalevala József Attilára, hiába énekeljük általánosban (valójában mit sem sejtve), hogy „erdő mélyén piros a szamóca”, hiába számít alapfelszerelésnek a szauna már a törököktől örökölt gőzfürdőinkben is – Uj Péter szerint ez semmi ahho...

A magyar–szláv kapcsolatok hajnalán etelközi őseink kedvükre garázdálkodtak jámbor és együgyű szláv szomszédaik földjén. A kezdeti rablóportyák után szívélyes baráti viszony alakult ki a magyar királyok és a Rusz fejedelmei között: olykor háborúztak,...