Hogyan lehet zsidóból pápa?
Akiket nem ismerünk, azok között nem látjuk a különbséget. Akik között pedig nem látjuk a különbséget, azokat könnyen összekeverjük. Akár a nevüket is.
Olvasóinkat már többször – különösen őstörténeti kérdésekkel kapcsolatban – kellett figyelmeztetnünk arra, hogy a népelnevezésekkel bizony nagyon óvatosan kell bánni. Az ilyen elnevezések könnyen ragadhatnak egyik népről a másikra, még akkor is, ha azok nyelvükben vagy kultúrájukban jelentősen különböznek. Egy ilyen modern kori esetről írt nemrégiben a gazeta.pl lengyel portál, amikor a Lengyelországból Costa Ricába vándorló emigránsokról írt könyvéről faggatta Anna Pamułát.
A huszas-negyvenes években Lengyelországból számos zsidó vándorolt ki Costa Ricába. Amikor megérkeztek, ki kellett tölteniük a bevándorlási dokumentumaikat. Ezekben meg kellett jelölni a nemzetiségüket is, ahová azt írták, hogy polaco ’lengyel’. A Costa Rica-iak korábban sem zsidókat, sem lengyeleket nem ismertek, számukra a két fogalom azonossá vált. Annyira, hogy amikor a negyvenes évek antiszemita politikájának idején összeírták a Costa Rica-i zsidókat, arra a katolikus lengyelek is automatikusan felkerültek.
A helyzet évtizedek múlva sem változott. Amikor Karol Wojtyłát 1978-ban II. János Pál néven pápává választották, számos Costa Rica-i gratulált a helyi lengyel zsidóknak – bár azt nem egészen értették, hogy lehet egy zsidóból pápa. Amikor pedig 2009-ben Anna Pamuła Costa Ricára érkezett, csak nehezen tudta megértetni a helyiekkel, hogy ő ugyan Lengyelországból érkezett, de nem zsidó.
Jelenleg a Costa Rica-iak, ha meg akarják (tudják) különböztetni a lengyeleket a zsidóktól, akkor a polonés alakot használják. Bár a polaco alak elsődleges jelentése ma is ’zsidó’, kialakult egy másik, nem etnikai tartalmú jelentése, a ’házaló kereskedő’ is. Ebből igét is képeztek: a polaquar jelentése ’(házalva) kereskedik’. Voltak, akik szövőgépeket hoztak magukkal az óhazából, de megérkezésükkor azzal szembesültek, hogy a helyi időjárási körülmények között nincs nagy igény pulóverekre. Így aztán átálltak a fürdőruhagyártásra. A Costa Ricára érkező lengyel zsidók ugyanis szinte kivétel nélkül házaló kereskedők voltak. Kezdetben nem beszélték a nyelvet és nincstelenek voltak: az áruikat kölcsönözték, és faluról falura jártak velük. Costa Rica hegyes vidékén ez igen kemény munka volt.
(Forrás: Wikimedia Commons / Museo Judío de Costa Rica)
Nyelvi szempontból az is érdekes, hogy a kivándorlók miként viszonyultak a lengyel nyelvhez. Costa Ricára érkezésükkor a lehető leghamarabb spanyolra váltottak, gyermekeiket már nem tanították meg lengyelül, sőt nevüket is megváltoztatták, hogy azt a spanyol anyanyelvűek könnyebben kiejthessék. Anna Pamuła találkozott olyanokkal, akik még képesek voltak beszélni lengyelül – gyakran az azóta elfeledett keleti nyelvjárásban, vagy a háború előtti Varsóra jellemző akcentussal –, habár évtizedeken át nem használták a nyelvet. Ők úgy érezték, Pamuła a gyermekkorukkal és szülőföldjükkel köti őket össze, és nagyon hálásak voltak azért, mert szüleik, nagyszüleik nevét – szemben a Costa Rica-iakkal – helyesen tudta kiejteni.
Mások viszont nehezen idéztek fel egy-két kifejezést is. A Costa Ricában született gyerekek számára a lengyel már csak szüleik titkos nyelve volt, amelyen egymással veszekedtek.
Kapcsolódó tartalmak:
Hasonló tartalmak:
Hozzászólások (35):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)Az összes hozzászólás megjelenítése
@Untermensch4: Hé, csúsztatni vitában szoktak, én meg nem vitatkozni akartam veled, csak viccelődni :)
De ha mindenképpen komolyra szeretnéd velem fordíttatni a szót:
Szerintem etnikai vagy vallási szempontok alapján nem sok értelme van miniállamokra szabdalni országokat (a tengerpart vagy az enklávé jelleg meg pláne lényegtelen szempontok). Akkor van értelme a különválásnak, ha egy ország két részén belül alapvetően eltérő elképzelése van az embereknek arról, hogy milyen jellegű államot akarnak -- szóval pl ha Magyarország nagyon durva szintet érne el az illiberalizmus építésében és néhány budapesti kerület úgy gondolná hogy nem kér belőle, akkor teljesen támogathatónak tartanám a függetlenségi törekvésüket. (Persze nem azt mondom, hogy ott tartunk, remélem nem is fogunk...)
@aphelion: A lakók többségének kellene sztem hogy sikerüljön a dolog.
Egyébként a tengerpart nem azt jelenti hogy az az állam amivel egyedüli szárazföldi határa van a tengerparti résznek, teljesen körbeveszi azt. De ha más logika mentén megvilágítanád hogy a 13.kerület helyzete hogyan párhuzamosítható skóciával vagy é-írországgal, az lehet hogy segítene rájönnöm hogy mitől inkább poén ez mint csúsztatás.
@Untermensch4: Aláírást gyűjtök a Tizenharmadik Kerület függetlenségéért, ki támogat? ;) :P
@nudniq: Sztem É-írország is lehet önálló állam. Nem lenne meredekebb (legalábbis nem sokkal) mint maga Belgium...
És amint a skótok újra nekiveselkednek a függetlenségnek, akár É-írország is megpróbálhatja.
@nudniq: nem értek egyet. Megbánták a népszavazást, sokat romlott a font, épp úgy még 2 évig az EU-ban maradnak, addig még jön egy csomó EU-s bevándorló, a kilépés utána még a volt gyarmati területről jön még több a volt EU-sok helyére. Nem nyertek rajta semmit, csak vesztettek. Igazából a szavazást az döntötte el, hogy a demagóg UKIP kampány elhitette sok angollal, hogy ha nem lépnek ki, akkor megszállja őket egy millió török bevándorló, sok buta ember meg elhitte. Azt hitték, hogy a Brexitről szavazás a bevándorlásról szól, pedig nem. A továbbiakban semmiképp nem a miniszterelnökön múlik, a népszavazás eredménye mindenkit köt. Elvileg ki lehetne írni új népszavazást, és azzal érvényteleníteni az előző eredményét, de az meg komolytalan kabaré lenne, olyan színben tüntetné fel őket, hogy maguk sem tudják eldönteni mi legyen. Egyébként szerintem egy köztes megoldás fog létrejönni Brexit-ügyben. Ki fognak lépni, formailag nem maradnak EU-ban, de egy csomó EU-s egyezménynek mégis a részesei maradnak (ahogy Svájc pl.), szoros kapcsolatot tartanak fent az EU-val, talán még a vámunióban is bentmaradnak, a meglévő EU-s bevándorlókat sem zavarják haza, így majdnem olyan lesz, mintha nem is léptek volna ki. Ez a lépés a fontot is újra visszaerősítené.
@szigetva: állítólag a felmérések szerint most is stabilan megvan az a többség, és ha ma újra népszavaznának, megint a Brexit győzne. Ezért is van az,h meg sem próbál visszatáncolni belőle az előrehozott választásnak most nekifutó miniszterelnök. (Pedig ő személy szerint eredetileg remain-párti volt.)
@Untermensch4: @szigetva: mármint az Észak-Írországi _katolikusok_ többsége nem akar kilépni, de ők eleve nem is akarnak britek lenni, és nem is annyira az EU, mint inkább az EU-tag Írország pártján állnak. Míg a protestánsok többsége meg nagyonis brexit-párti. Maga Észak-Írország olyannyira megosztott volt a brexit-szavazáson,h Belfast és környéke kéklett a brexittől, Omagh és környéke meg sárgállott a remain-től. (És később jöttek az egész tartományt egy egységnek hazudó csupasárga térképek, mintha Anglia csupa kék lenne Londonostul.)
De arról,h "Észak-Írország" mit akar vagy mit nem akar, arról nem beszélnék. Eleve Észak-Írországban bármilyen értelemben vett "egységes népakaratról" vagy akárcsak az "északír nép többségének" akaratáról nem mernék beszélni, hisz nemigen van olyan,h "északír nép" (csak egymás mellett párhuzamosan létező két nép meg a közéjük szoruló, bár mostanában egyre számosabb "belgák").
Szóval most először vékony többséget szerzett a katolikusok többsége támogatta álláspont Észak-Írországban a protestánsok többsége támogatta állásponttal szemben. (Mivel a most még többségi protestánsoknak csak kisebb arányú többsége pártolta a brexitet, mint amekkora arányú többsége a most még kisebbségi katolikusoknak támogatta a remain-t.) De azért húsbavágóbb (Írországba bekebeleződő, részleges északír önállóságot teljesen felszámoló) kérdésben sztem még pár évig várni kell a fordulatra. (És az sem "Észak-Írország" akarata lesz, hanem az újonnan felülkerekedő egyik nép fogja ráerőszakolni az akaratát a jelenleg még nyeregben lévő másikra.)
@El Vaquero: "nem számít, hogy az észak-írek mit akarnak, a Brexit-szavazás eredménye őket is köti."
Tulajdonképpen sokáig "és írország" volt az "és észak-írország" helyén abban a vicces országnévben. Nem alapvető természeti törvény hogy nem rövidülhet az tovább... :)
Vietnám. Lehet így írni, elsőre sikerült. :)
@aphelion: Sőt „…still formed a majority on 23 June 2016…”
@szigetva: Hát ha azt akarjuk kifejezni hogy ki _akar_ kilépni és nagyon precízek akarunk lenni, akkor valami olyasminek kéne lenni a névnek, hogy "Majority of voters in England (& Wales?) plus minorities of voters in the rest of the United Kingdom who together still form a majority in the United Kingdom exit". Ilyenkor örülök, hogy nem muszáj precíznek lennie a nyelvnek :))
@szigetva: nem számít, hogy az észak-írek mit akarnak, a Brexit-szavazás eredménye őket is köti. Egyébként meg sok angol is megbánta már, hogy a kilépésre szavazott, de késő bánat, nem tudják visszacsinálni.
@aphelion: Észak-Írország nem is akar kilépni. Ewexit volna a pontos név.
@El Vaquero: És hát ha már szóba kerültek az angolok, ott van ugye még a klasszikus Egyesült Királyság > Nagy-Britannia > Anglia téma. Bár az nem nagyon szokott előfordulni, hogy skót/ír/walesi embereket leangoloznak, de az északírek talán néha magukat is britnek nevezik, a Brexitnek meg a neve is a "Britain"-ből származik a precízebb UK helyett.
Az angolok egy részének meg a gypsy jelentései mosódnak össze. Egyes angoloknak a gypsy csak a lakókocsizós életmódot folytató fehér íreket jelenti (mint nem rasszista, de pejoratív kifejezés), míg mások értik alatta azt is, amit mi a magyar cigány szón, azaz indiai-ázsiai származású (romani) vagy ilyen emberekhez hasonlító, barna bőrű ember, és az erre való utalást rasszizmusnak veszik.
@lcsaszar: elég kínos minden távol-keleti embert lekínaizni, mert adott esetben lehet japán, koreai, vietnami (ezt sem értem miért nem lehet á-val írni, de legyen), stb, az ilyen téves beazonosítás eléggé meg szokta sérteni az illetőt. Egy kivételt tudok elképzelni, mikor pl. egy olyan boltban vagy piacon gondolja ezt valaki az eladóról, ahol kifejezetten ki van írva a kínai jelző.
@Fejes László (nyest.hu): Erről jut eszembe, hogy a néhai cink.hu-n volt Gazda Albertnek ez a kiváló visszaemlékezése a szovjet katonaéveiről, ahol többek között leírta, hogy a katonáknak két kategóriája volt: voltak az "oroszok": ebbe tartoztak a magyarok, ukránok, baltiak, oroszok stb., meg voltak a "nem-oroszok": ide pedig a kaukázusiak és közép-ázsiaiak.
cink.hu/pont-30-eve-vittek-el-katonanak-...nanak-hog-1598446735
Ez meg egy mégjobb írása volt, amit csak úgy belinkelek nektek:
cink.hu/apam-kertje-1711917512