Türkmének és turkománok
A szíriai turkománoknak semmi közük a türkménekhez, valójában törökül vagy azeriül beszélnek – legalábbis ilyesmiről olvashatunk a magyar sajtóban. Ez viszont így biztos nem igaz – de hogy mi az igazság, azt nem könnyű megmondani.
November végén lepett meg minket a magyar sajtó azzal a ténnyel, hogy rendszeresen szíriai turkománokról tudósított. Úgy rémlett, fél évszázadosnál frissebb szövegekben nemigen találkoztunk ezzel a népnévvel, hacsaknem történelmi kontextusban. Úgy tűnik, a sajtó képviselői is érezték, hogy van valami szokatlan ezzel a szóhasználattal, és meg kell magyarázni. A 444 külön cikket is szentelt a kérdésnek:
Magyarul a türkmént Türkmenisztán lakójára mondják. Akikről itt szó van, azok „szíriai turkománok”. Ez egy etnikailag török (tehát nem arab, mint a többség) szíriai kisebbség, akiket szíriai türköknek is lehet nevezni.
Egy idő után a hvg.hu is úgy érezte, hogy meg kell magyarázniuk, miféle népcsoport az, amit ők csak türkméneknek emlegetnek. (A cikk szerzőjeként az MTI van feltüntetve, de az MTI anyagai között nem találtuk nyomát az írásnak.)
A szíriai türkmén (turkomán) kisebbségnek kevés köze van a közép-ázsiai Türkmenisztán lakosaihoz az elnevezésükön kívül. A szíriai türkmének török népcsoportok leszármazottai, akik az első világháborút megelőzően telepedtek meg a mai Szíria területén, amely addig az Oszmán Birodalomhoz tartozott. Mindenekelőtt a mai Aleppó és Latakia tartományban, valamint Damaszkusz vonzáskörzetében élnek, nagyszámú arab és kurd népességgel együtt. A javarészt szunnita muszlim türkmének anyanyelve a török és az azerbajdzsáni nyelv.
Sajnos egyik esetben sem derül ki, mire is alapozzák állításaikat. Az angol Wikipédia Turkmens szócikke velük egybehangzóan határozottan állítja, hogy a közép-ázsiai türkméneket nem szabad összekeverni a közel-keleti türkménekkel, akiknek csak azért ugyanaz a nevük, mert a szó valamikor az iszlámra áttérő oguz-törökök összefoglaló neve, és ezt ezek a különböző népcsoportok örökölték. (Tehát olyasmiről van szó, mint a szlovák és a szlovén esetében – mindkettő a szlávval azonos –, vagy a szerb és a szorb népneveknél, melyek egy szláv törzsnév leszármazottai. Természetesen nekik nagyon is van közük egymáshoz, még ha nem is szabad keverni őket.) Viszont a 444 állításával szemben az angol Wikipédia szerint a közép-ázsiai és a közel-keleti csoportokra egyaránt alkalmazzák a türkmén (Turkmen) és a turkomán (Turkoman) elnevezést.
A szíriai türkménekről szóló szócikk szerint török, arab és azeri nyelven beszélnek. Az külön rejtély, hogy bár ez a szócikk is következetesen szinonimaként használja a turkomán és a türkmén népneveket, a szócikkben szereplő 1935-ös etnikai térkép szerint ez két külön népcsoport. (Ráadásul ott is elkülönülnek a szíriai törököktől, ahol szomszédosak velük.)
Az iraki türkménekről szóló szócikk a népnevek között nem említi a turkomán formát, de a szócikk szövegéből és az idézett szakirodalomból úgy tűnik, ezt is használják a türkmén, az azer(bajdzsán)i és török (türk) mellett. A szócikk külön kitér a nyelv kérdésére is: eszerint az iraki türkmének nyelve átmenetet képez a török és az azeri között.
A közel-keleti türkmének csoportjaként jelöli meg az angol Wikipédia a yörük ([jörük], tulajdonképpen ’gyalog(os)’) népcsoportot, mely Anatóliában és a Balkánon szétszórva él. Őket is hívják turkománoknak és türkméneknek egyaránt. Nyelvüket a szócikk töröknek jelöli, így úgy tűnik, tulajdonképpen a törököktől csak nomád életmódjának köszönhetően elkülönülő csoportról van szó. A magyar Wikipédia szerint „valószínűleg türkmén eredetű török népcsoport”, de ezen állítás forrása nincs megjelölve, és ilyesmit az angol Wikipédia nem állít.
(Forrás: Wikimedia Commons / Samaksasanian)
Na és a szakirodalom?
A szakirodalom a fentiekkel szemben határozottan állítja, hogy Irakban és Szíriában jelentős számban élnek olyanok, akik türkmén anyanyelvűek (azaz lényegében a Türkmenisztánban használatos törökségi nyelvvel azonos nyelvet beszélnek). Ezek aligha lehetnek mások, mint akiket türkménként, turkománként emlegetnek.
Az Ethnologue például azt is állítja, hogy a szíriai (illetve valószínűleg az iraki és a jordániai) türkmének a türkmén nyelv egy „ősi formáját” beszélik. Ez bizonyára arra utal, hogy ezek a változatok megőriztek olyan vonásokat, melyeket a türkmenisztáni türkmén nem. Azt is olvashatjuk, hogy ezekkel szemben a tibeti türkmének valószínűleg tényleg csak „névrokonok”, és más török nyelven beszélnek.
A magyar turkológiai szakirodalomban a türkmén következetesen türkmen alakban szerepel. Erre a kérdésre remélhetőleg hamarosan visszatérünk. A magyar nyelvű szakirodalomban is az áll, hogy a turkoman ~ turkomán a türkmének régies elnevezése, a 444 által említett szembeállításnak nincs nyoma.
A magyar szakirodalomban is azt olvashatjuk, hogy a közel-keleti türkmének is türkménül beszélnek. Kakuk Zsuzsa Mai török nyelvek című művéből csak annyi derül ki, hogy az egykori Szovjetunión kívül kb. kétmillióan beszélnek türkménül, és hogy ezek „jellegzetes nyelvjárásokat” beszélnek. (Ezek közül néhányat meg is nevez, de hogy melyiket hol beszélik, az nem derül ki.) A Fodor István szerkesztette A világ nyelveiben szereplő, Gyarmati Imre által írt türkmen szócikk szerint Törökországban 120 ezer, Irakban, Szíriában és Jordániában együttesen kb. 60 ezer türkmén (nyelvű) él.
Az Oroszországi Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének Языки мира (A világ nyelvei) sorozatának Тюркские языки (Török nyelvek) című kötete szerint viszont Irakban 200 ezer, Törökországban 120 ezer, Szíriában 35 ezer türkmén él. Bár a számok eltérnek, az kétségtelennek tűnik, hogy az aligha igaz, hogy a szíriai (illetve általában a közel-keleti) türkméneknek nincs közük a türkmenisztániakhoz, vagy hogy egyszerűen törökül vagy azeriül beszélnének.
De akkor mi az igazság?
A 444-nek abban igaza van, hogy a türkmén szó a magyarban elsősorban Türkmenisztán lakóira használjuk, de ez annak köszönhető, hogy az átlag magyar nem is tud arról, hogy máshol is élnének. Azt persze lehet kezdeményezni, hogy megkülönböztetésül közel-keleti csoportjaikra használjuk a mára elavultnak tekinthető turkomán szót, de kevés esélyét látjuk, hogy ez meggyökeresedjen, különösen, ha a sajtó más képviselői nem csatlakoznak.
Az Index állításai közül mindenképpen túlzó, hogy „szíriai türkmén (turkomán) kisebbségnek kevés köze van a közép-ázsiai Türkmenisztán lakosaihoz az elnevezésükön kívül” – nem olyan véletlen egybeesésről van szó, mint a Kárpát-medencei avarok és a kaukázusi avarok, vagy a balkáni albánok és a kaukázusi albánok esetében. Abban a kérdésben, hogy nyelvileg inkább hova tartoznak, igazságot aligha tudunk tenni, hiszen ehhez pontosan meg kellene vizsgálnunk a szíriai türkmének nyelvét, erre pedig nincs lehetőségünk. Azt azonban meg tudjuk magyarázni, hogy mi lehet az ellentmondások oka.
A török és az azeri közeli rokonságáról már írtunk. E két nyelv a török nyelvek délnyugati, más néven oguz ágába tartozik. A törökön és az azerin kívül ide tartozik még a türkmén és a gagauz tartozik.
(Forrás: Wikimedia Commons / Arab Leage)
Ezek a nyelvek közel állnak egymáshoz, és kölcsönösen érthetőek, ugyanakkor az egyes nyelvek között is lehetnek jelentős nyelvjárási különbségek. Ezek a nyelvjárási különbségek gyakran olyanok, hogy az adott nyelvjárás egy-egy jellemzője eltér az irodalmi változattól, miközben a másik nyelv irodalmi változatával megegyezik. A nyelvjárások felől nézve ez úgy tűnik, hogy az adott változat valahol a két vagy három irodalmi változat között helyezkedik el.
Ilyen esetekben nem elsősorban a nyelvészeti tényezők döntenek arról, hogy az adott nyelvváltozat beszélői hova sorolják nyelvüket. Adott esetben ahhoz a csoporthoz, amelyikkel együtt élnek, vagy éppen ellenkezőleg, elhatárolódásképpen olyan csoportokhoz, melyekkel egyébként nincs kapcsolatuk. Ilyenkor nem a nyelvi tényezők, hanem a szociális és politikai viszonyok, vagy éppen a vallás a döntő. (Míg a törökök szunniták, az azeriek síiták, addig a szíriai és iraki türkmének megoszlanak a két irányzat között.) A helyzet tehát ebből a szempontból a szerb-horvát-bosnyák-montenegrói esetére emlékeztet.
Arra, hogy miben is tér el a türkmén (irodalmi) nyelv a töröktől és az azeritől, remélhetőleg egy későbbi cikkben vissza tudunk térni.
@Buxoro: „ [két pontos a-val]” AltGr+a?
@bloggerman77: "turkománok" a szeldzsukok óta éltek Szíria területén. Idéznék/parafrazeálnék párat Barbara-Kellner Heinkelle "Türkmen" szócikkéből az Encyclopaedia of Islam (2. kiadás) X. kötetéből, (Eds. sokan, Leiden, Brill, ) 682-685.
Meghatározás: "a term used collectively for Turkic tribes distributed over much of the Near and Middle East and Central Asia from mediaeval to modern times."
'The term Türkmen is used by Muslim [...] authors writing within the sphere of the Saldjúkid empire and its successor states for those of the tribal federation of the Oghuz [...] that had become Muslims. However, by the Mongol period the appellation
Türkmen had completely superseded that of
Oghuz."
A névről: a türk változat "türkman [két pontos a-val]", az arab turkumán [az első két rövid mgh. az arab nyelv jellegéből adódóan simán hallható o-nak vagy svának - Buxoro], a perzsa turkmán [modern: torkmán, torkamán, bár ezeket nem tünteti fel - Buxoro].
Tehát a türkmen és a turkomán etimológiai értelemben teljesen azonos, mint a muszlim, mozlem, muzulmán. Eredetileg a muszlim türköket - főleg az oguzokat - nevezték így, akik a 11. század közepén Közép-Ázsiától Észak-Szíriáig és Anatóliáig terjedő birodalmat hoztak létre a Szeldzsuk-család vezetésével, miközben a számukra megfelelő helyeken - jellemzően legeltetésre való vidékek - megtelepedtek. (A korabeli arab krónikák ezt egyértelművé is teszik, ld. a bagdadi Gharsz an-Ni3ma Szibt ibn al-Dzsawzinál megmaradt részletei, vagy a damaszkuszi Ibn al-Qalániszi krónikája, esetleg a későbbi aleppói Ibn al-Adím művei.)
A türkmen/turkomán tehát eredetileg "muszlim türk" jelentéssel bírt. Ezek először a szeldzsukokkal, aztán a 13. században a mongolokkal nagy számban telepedtek meg a fenti régióban. Ezt egy erős remigráció követi a 14-16. század között Irán felé (ennek terméke a Karakojunlu és Akkojonlu törzsszövetség birodalma, majd a szafavida állam).
A közép-ázsiai (türkmenisztáni és velük szomszédos) türkmenek a 16. század óta mutathatók ki. ("Owing to the lack of historical evidence, it is not possible to prove direct continuity from the Oghuz/
Turkmen of Saldjuk times to the post-Mongol Turkmen", p. 683.)
Ami pedig Szíriát és Irakot illeti: "The descendants of the Turkmen tribes that moved into the Fertile Crescent beginning with the 5th/11th century are well-documented in the historical sources down to the 20th century."
@Fejes László (nyest.hu): "Ezek szerint a Partido Popular –> Populista Párt nem volt meg?"
Ezt még nem hallottam, de szintén nem rossz. :D (Egyébként a 'populista' spanyolul is "populista": dle.rae.es/?id=TfznvMy )
@ungabunga: Szakirodalmi hivatkozás?
@bloggerman77: Én is erre tippelnék, de nem találtam olyan forrást, mely ezt állítaná.
@Sultanus Constantinus: Az kétségtelen, hogy a két szó etimológiája összefügg.
@nadivereb: Például úgy, hogy közben jelentéshasadás ment végbe. Persze kérdés, hogy hol, mikor, kiknél. De az is lehet, hogy az egyik forrásban ez szerepelt, a másikban az, és végül a térképre így rakták össze. :)
@Sultanus Constantinus: Ezek szerint a Partodo Popular –> Populista Párt nem volt meg?
@deakt: Pont erre hivatkozik az előző komment is. Jókai nyilván Vámbéry szóhasználatát veszi át.
"Hej, megszeppent most a lovag! Ijedtében a nagy szakálla is reszketni kezdett. Megijedt, hogy most mindjárt én sütöm ki őróla, hogy sohasem volt ő a Szentföldön, s egy törökkel sem beszélt életében.
Hogy ez meg ne történjék vele, fogá a két kezébe a mankót, s jobbról balra nézve rajta végig, mintha csakugyan keleti írást olvasna, ily szókat dörgött a szakálla közül, imponáló hangon:
– Ez valóban arabs írás, sőt szaracén írás, ellenben turkomán írás is; melyben csakugyan bizonyíttatik mindaz, ami veled történt a hitetlenek között, kegyes zarándok. Kövess a váramba: szívesen látott vendég."
mek.niif.hu/00800/00830/html/jokai16.htm
@Sultanus Constantinus: Vámbéry Ármin a műveiben turkománoknak nevezi a türkméneket, tehát ez eléggé valószínűtlen. (Inkább egy régen használt kifejezés - újbóli - meghonosodásáról lehet szó)
mek.oszk.hu/02300/02395/html/01.htm
Azt meg inkább nem kommentálom, hogy Krizsának a törökök jól dokumentált, kis-ázsiai célpontú vándorlásáról halvány lila gőze sincs, mert még ezt a cikket is szétoffolja. Pedig ha már Izraelben él, csak jobban hozzáfér ezekhez mint mi. Például egy-két izraeli középiskolai tankönyvhöz például.
@Sultanus Constantinus: Nyilván sok a félrefordítás, de itt szerintem nincs ok ilyet feltételezni, főleg nem angol-magyar viszonylatban. A cikkben szereplő mindkét újságíró utánanézett valamennyire a kérdésnek. Az, hogy ez mennyire volt sikeres, már más kérdés, de újságírói figyelmetlenségről aligha lehet itt beszélni.
Ráadásul látható, hogy 1935-ben a franciák már mindenképp különbséget tettek a türkmének és a turkománok között.
@nadivereb: Csak abból gondoltam, hogy nagyon sokszor kitalálnak úgy új magyar szavakat az angol (vagy más nyelv) alapján, hogy utána sem néznek, mi a magyar megfelelője, vagy van-e. (A legjobban eddig az tetszett, amikor a spanyol Guardia Civil -- 'Csendőrség' -- nevét lefordították Civil Gárdának.) :)
@Sultanus Constantinus: Az lehet, sőt, szerintem is valószínű, hogy latinosított alak, csak a "tájékozatlan újságíró általi nyers átvétel" elméletnek nem látom a megalapozottságát.
"Ezek a nyelvjárási különbségek gyakran olyanok, hogy az adott nyelvjárás egy-egy jellemzője eltér az irodalmi változattól, miközben a másik nyelv irodalmi változatával megegyezik. A nyelvjárások felől nézve ez úgy tűnik, hogy az adott változat valahol a két vagy három irodalmi változat között helyezkedik el."
Ezt jól lehetne szemléltetni az olasz és a spanyol egymáshoz való viszonyával: vannak olyan olasz "nyelvjárások", amelyek közelebb állnak egy spanyol nyelvjáráshoz, mint az irodalmi olaszhoz. (Egyébként az olasz anyanyelvűek számára az irodalmi spanyol is olyan, mintha egy olasz nyelvjárás lenne csak.)
@nadivereb: Azt nem tudom, én csak a szó etimológiájáról beszéltem, mivel arról egy szó sincs a cikkben. Közben utánanéztem több forrásban is, és azok is egyértelműen megerősítettek abban, hogy a turkomán, turcoman, turcomano a török "türkmen" (új)latinosított formája.
@Sultanus Constantinus: Hogy jön ehhez az elmélethez az, hogy a cikkben is szereplő1935-ös etnikai térkép is megkülönbözteti a türkméneket és a turkománokat?
Nem tudom mennyire releváns információ, de mivel ez a "turkomán" nekem nagyon úgy tűnt, hogy valami -- tájékozatlan újságíró általi -- nyers átvétel valamelyik (gyanúsan újlatin) európai nyelvből, utánanéztem a DRAE-ban: dle.rae.es/?id=ax8gbIW
E szerint a spanyol turcomano, -na nem más, mint a török "türkmen" átvétele francia közvetítéssel. Felteszem, ugyaninnen lopta az angol is, amit egyszerűen "magyarosítottak" gondolkodás nélkül. Vagyis ebből a szempontvól a turkomán = türkmén (az már más kérdés, hogy kit hívhatunk türkménnek és kit nem).
A közép-ázsiai orosz hódítás után az Oszmán Birodalom komplett népeket - lásd cserkeszek, dagok, lezgek, krími tatárok stb. - fogadott be, hogy azok ne jussanak "hitetlenek" uralma alá. Ezek nem így kerülhettek oda?
Tudományos elmélet az (Wikipedia), ami olyan dolgokat képes bejósolni, előre látni, amit az elmélet kigondolója sem sejtett.
Azt, hogy a török különböző (FELTÉTELEZETT) nyelvi rétegeiből "származó jövevényszavaink" kb. 6o%-a egy-az egyben és sokkal világosabban rokonszó a héberben, LÁTOM.
Ebből, bár a turkménekről még sose hallottam, azt a következtetést vontam le, hogy sem nem mi, sem nem a héberek - vettek át a nagyon fiatal törökös nyelvekből, hanem mind a kettő - Mezopotámia utúéletéből, örökségéből. (Igaz, hogy a héber 2ooo évvel régebben, mint amióta bármely törökfélének nevezett nyelv létezik.
Az elképzelésemet a mai napig mindössze arra alapoztam, hogy "elég közel" voltak. A mai cikkből látom, hogy nem "elég közel", hanem OTT. S hogy még ma is ott vannak.
Röviden az a helyzet, hogy a közel-keleti türkmének és a türkmenisztáni türkmének rokonok ugyan, de nem kapcsolódnak közelebbről egymáshoz, mint a törökországi törökökhöz. Mind a két etnikum a törökökből vált ki, de különböző időben indultak el, ellentétes irányba.