0:05
Főoldal | Rénhírek
Parkolás

Kik is azok az azeriek?

Az azeriek a törökhöz hasonló nyelvet beszélnek, elsősorban nem is a nyelvük választja el őket a törököktől. Eredetüket tekintve az irániakhoz kötődnek, ma is sokan élnek Iránban. A magyarok szemében azonban valami a japánokkal köti össze őket...

Fejes László | 2013. augusztus 13.

Mostanában az Azeri Park megnyitásáról találgat a sajtó. Korábban az azeriekről kevésbé kedvező kontextusban, az egyszerűen azeri baltás gyilkosként emlegetett Ramil Szafarov kapcsán olvashattunk – arról kevesebb szó esik, hogy egyben műfordító is. Korábban is értesülhettünk az azeri-örmény konfliktusról, időnként hallunk az azeri gázról, az bakui eurovíziós fesztiválról pedig még a nyest is kölcsönzött egy cikket. De kik is azok az azeriek?

Zavarba ejtő elnevezések

Ha először hallanánk az azeriekről, akkor azt gondolnánk, hogy biztos Azerben (esetleg Azerban) élnek. Ilyen nevű ország vagy terület nincs, az azeriek többségükben Azerbajdzsán lakói. Gondolhatnánk, hogy az azeri ennek becézéséből alakult ki, de nem így van: az elnevezésük angolul is azeri, sőt, a korábban Nem ez az egyetlen eset, amikor egy állam és a vele szomszédos másik állam egy tartománya ugyanazt a nevet viseli: gondoljunk csak Makedóniára! Azerbajdzsán területén és Irán északnyugati, az egyszerűség kedvéért Azerbajdzsánnak nevezett tartományában beszélt iráni nyelv (illetve az ezt beszélő nép) neve is. A terület a 11. századtól kezdve eltörökösödött, a 17. században az eredeti azeri nyelv kihalt – ám a nyelv és a nép nevét tovább használták, ezúttal már a helyükön élő török anyanyelvűekre. Az azeriek többségükben eltörökösödött irániak, illetve kaukázusi avarok.

Az azeri nyelvterület (átlós csíkozás: vegyes, vízszintes csíkozás: az 1988-ig azeri nyelvű terület)
Az azeri nyelvterület (átlós csíkozás: vegyes, vízszintes csíkozás: az 1988-ig azeri nyelvű terület)
(Forrás: Wikimedia Commons)

A szatrapa a perzsa tartományok kormányzója.  A magyar Wikipédia szerint „A magyarban (Satrapa vagy satrafa alakban) tréfás leszólásként is alkalmazzák például a zsarnokoskodó nőkre, különösen anyósokra”, ám a Magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint hangutánzó eredetű. Érdekes módon a Wikipédia megállapítását még az általa megadott források sem támasztják alá.

Az Azerbajdzsán elnevezés a perzsa Atropat (ismertebb – görögös formájú – néven Atropatész) satrapa nevéből származhat, aki a mai Nyugat-Irán területének kormányzója volt Nagy Sándor alatt. Nevének jelentése ’tűz által védett’. Egy másik vélekedés szerint a név a perzsa Āzar Pāyegān ’a tűz őrei’ szókapcsolatból ered, de a szakirodalomban olyan vélemény is van, mely szerint a perzsa Āzarbāyigān ’tűztemplom’ kifejezésre vezethető vissza. Az azeri ebből rövidült, de még a perzsában.

Az azeri mellett a magyarban az azerbajdzsáni is használatos, bár némi jelentéskülönbség van közöttük: az azeri inkább nemzetiségre, az azerbajdzsáni pedig az országhoz való kötődésre utal, ám használatuk nem következetes. Ráadásul használatos az azerbajdzsán alak is (melléknévként, illetve az azeri nemzetiségű személyekre), amely a magyarban meglehetősen furcsa: talán csak a Japán/japán esetében azonos az országnév, illetve a hozzá kapcsolódó nemzetiségnév, melléknév.

Azeri táj
Azeri táj
(Forrás: Wikimedia Commons / Дарт Реван)

Azeriek és törökök

Az azeri és a török nyelvjárások között nincs éles határ, a Törökország keleti részén beszélt nyelvjárások közel állnak az azerihez – ugyanakkor az azeri nyelvjárások között is vannak jelentős különbségek, még Azerbajdzsánon belül is. A hasonló nyelvjárásokat beszélő törökök és  azeriek leginkább vallási alapon határozzák meg identitásukat: az iszlám szunnita ágát követők törökök, a síiták azeriek.

A két irodalmi nyelv között a szókincsbeli eltérések okozzák a legnagyobb különbséget: az azeriben földrajzi helyzete miatt eleve több volt a perzsa és más iráni jövevényszó, a törököt viszont a 20. századi nyelvújítás során azoktól is igyekeztek megtisztítani, amelyek megvoltak benne. (Nyelvújítás volt az azeriben is, de közel sem olyan erős.)

Ahol nem utalunk a különbségre, ott a török és az azeri ábécé hangjelölési módja megegyezik. A török hangjelölési módokról korábban már írtunk.

A két nyelv legfeltűnőbb hangtani különbsége, hogy az azeriben megvan a nyílt [ä] (mely az [e]-hez hasonló, de annál nyíltabban, az [á]-hoz hasonlóan nyílt állkapoccsal ejtett hang).  Ezt találjuk például Szafarov nevében is: a magyarban elterjedt formája ugyanis az oroszos alak, az eredeti Səfərov [szäfärov], melyet magyarosan Szeferovnak kellene írni. (Illetve – a latin ábécé bevezetése óta – úgy, ahogyan az azeriben írják: Səfərovnak.) Az ə betű egyébként csak néhány török nyelvben és a csecsenben jelöli a nyílt [ä]-t, a cirill és a latin írásokban egyaránt (a cirill külön kóddal fut). Nagybetűs változata csak méretében különbözik, szemben az afrikai nyelvektől, melyek írásában az ə nagybetűs párja az Ǝ. A török és azeri a ~ e ~ ə között bonyolult megfelelések vannak:

török azeri jelentés
aşk eşg ’szerelem’
haber xəbər ’hír’
taze təzə ’friss’

A v mellett álló a az azeriben o-vá válik: török av ~ azeri ov ’vadászat’.

Tájékoztató feliratok Baku (Bakı) óvárosában
Tájékoztató feliratok Baku (Bakı) óvárosában
(Forrás: Wikimedia Commons / Khortan / CC BY-SA 3.0)

A mássalhangzórendszerben a legnagyobb különbség, hogy az azeriban a [χ] (mint a ch a magyar pech szóban) és a [γ] (ennek zöngés változata) hang megkülönböztető szereppel bír, míg a törökben nem – a törökben a [χ] [h]-vá vált, a [γ] legtöbb esetben az előtte álló magánhangzót megnyújtva eltűnt. A törökben a magyar [ty]-hez és [gy]-hez hasonló hang csak a [k] és a [g] variánsaként jelenik meg, ellenben az azeriben önálló hangok (fonémák) – ráadásiul az azeriben a [k] csak jövevényszavakban jelenik meg. Míg a törökben az [l]-nek van „sötét” változata, addig az azeriban nincs. A törökben és az azeriben sok szókezdő zöngétlen mássalhangzó zöngésült, de ez a folyamat az azeriben több szóban ment végbe: török taş, azeri daş ’kő’; török kara, azeri qara [gara] ’fekete’. Ezzel szemben a szó végén a törökben a [g] zöngétlenné vált, az azeriben megmaradt: török bulut, azeri bulad ’felhő’.

A figyelmesebbek észrevehették, hogy az azeri helyesírás a mássalhangzók körében is okoz meglepetéseket: a [g]-t viszont a q jelöli, a g a [gj] jele (ez „lágyított” [g], tényleg olyasmi, mintha egy nagyon rövid [j]-t ejtenénk a [g] után),  a k pedig a [ty] jele (és csak a jövevényszavakban jelöli a [k]-t) . A ğ az azeriben a [γ] jele, az x a [χ]-t jelöli.

Vannak a két nyelv között alaktani eltérések is, például a tárgyeset végződése a törökben magánhangzóra végződő tövek után -yi, az azeriban -ni. Míg a török igeragozásban két jelen idő van (általános és pillanatnyi: használata az angol present simple és present continuous nevezetű idők használatához hasonló), az azeriben csak egy.

Bakui (Bakıi) park – ilyen lesz nálunk is?
Bakui (Bakıi) park – ilyen lesz nálunk is?
(Forrás: Wikimedia Commons / MrArifnajafov / CC BY-SA 3.0)

Végezetül annak érdekében, hogy képünk legyen arról, mennyit érthet egy azeri az írott török szövegből (illetve fordítva), az alábbiakban bemutatjuk az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának második cikkelyét mindkét nyelven, és magyar fordításban is. (Azt, hogy melyik szöveg a török, és melyik az azeri, olvasóink már maguktól is kitalálhatják.)

Hər bir insan, irqi, dərisinin rəngi, cinsi, dili, dini, siyasi və digər əqidələri, milli və sosial mənsubiyyəti, əmlak vəziyyəti, silk mənsubiyyəti və digər vəziyyətlərinə görə heç bir fərq qoyulmadan hazırkı Bəyannamədə bəyan edilən bütün hüquqlara və bütün azadlıqlara malik olmalıdır.
Bundan əlavə, insanın mənsub olduğu ölkənin və ya ərazinin siyasi, hüquqi və beynəlxalq statusuna, bu ərazinin müstəqil, asılı, özünü idarə etməyən və ya suverenliyi hər hansı digər şəkildə məhdudlaşdıran ərazi olub-olmamasından asılı olmayaraq, heç bir fərq qoyulmamalıdır.

Herkes, ırk, renk, cinsiyet, dil, din, siyasi veya diğer herhangi bir akide, milli veya içtimai menşe, servet, doğuş veya herhangi diğer bir fark gözetilmeksizin işbu Beyannamede ilan olunan tekmil haklardan ve bütün hürriyetlerden istifade edebilir.

Bundan başka, bağımsız memleket uyruğu olsun, vesayet altında bulunan, gayri muhtar veya sair bir egemenlik kayıtlamasına tabi ülke uyruğu olsun, bir şahıs hakkında, uyruğu bulunduğu memleket veya ülkenin siyasi, hukuki veya milletlerarası statüsü bakımından hiçbir ayrılık gözetilmeyecektir.

Mindenki, bármely megkülönböztetésre, nevezetesen fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi eredetre, vagyonra, születésre, vagy bármely más körülményre való tekintet nélkül hivatkozhat a jelen Nyilatkozatban kinyilvánított összes jogokra és szabadságokra.

Ezenfelül nem lehet semmiféle megkülönböztetést tenni annak az országnak, vagy területnek politikai, jogi vagy nemzetközi helyzete alapján sem, amelynek a személy állampolgára, aszerint, hogy az illető ország vagy terület független, gyámság alatt áll, nem autonóm vagy szuverenitása bármely vonatkozásban korlátozott.
Azeri szőnyegszövőnő Bakuban (Bakıban), 1934-ben
Azeri szőnyegszövőnő Bakuban (Bakıban), 1934-ben
(Forrás: Wikiemdia Commons)

Források

Azerbaijani language, Turkish language és a kapcsolódó oldalak

Kakuk Zsuzsa: Mai török nyelvek I.

azerbajdzsán, oszmán-török In:. A világ nyelvei

Kapcsolódó tartalmak:

Hasonló tartalmak:

Hozzászólások (11):

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
6 éve 2013. augusztus 21. 08:02
11 Fejes László (nyest.hu)

@LvT: „nemcsak akkor kapok a szerkesztőség részéről olvasóként leszúrást, ha laudáció helyett kritizálni merem a cikket, hanem akkor is, ha tulajdonképpen megvédem” Őszintén szólva kissé zavarban vagyok. Többször visszaolvastam, amit írtam, és továbbra sem találom benne a leszúrást. Adekvát módon reagáltam a felvetésekre.

De egyébként sem értem ezt a felfogást. Szerintem a kommentelés nem azért van, hogy lenyomjuk egymást, és „segítek, ha te is segítesz”, hanem azért, hogy elmondjuk a véleményünket. Éppen ezért azt sem tartanám furcsának, ha pl. valaki mellett érvelnék, és az illető az én okfejtésem valós vagy vélt gyengéire mutatna rá. Mint ahogy készséggel elismerem más igazát, ha azt belátom, mint például sértett kommentelőnk szerencsétlen megjegyzésével tettem.

Azt sem értem, milyen slendriánságot engedünk meg magunknak. Időről időre hibázunk, ez tény. Itt mindössze annyi történt, hogy felhívtam arra a figyelmet, hogy a kiegészítésként hozott információ valójában szerepel a cikkben. Szerintem ez teljesen normális, én nem hánytam senki szemére semmit. Egyébként, hogy kulisszatitkokat eláruljak, ez a cikk később készült, de hamarabb jelent meg, mint a japános, ezért nem szerepel a japánosban utalás erre – ide is utólag tettem be az utalást arra. Annak a szerzője tud erről a cikkről, de ő nem kérte, hogy utólag kerüljön bele utalás erre. Ez az aszimmetria oka.

Én a szóhasználattal kapcsolatos megjegyzést egy pillanatig sem véltem számonkérésnek, csupán előzékenyen felvilágosítást adtam a szerkesztőségben folytatott gyakorlatról. Az azerbajdzsán mellett szóló érvek érdekesek, szerintem külön cikkben fogok a kérdésre visszatérni.

6 éve 2013. augusztus 20. 15:30
10 LvT

@Fejes László (nyest.hu): >> Ezért szerepel a cikkben, hogy „Ráadásul használatos az azerbajdzsán alak is … <<

Ha magatoknak megengedtek egy kis slendriánságot, mint szerző, magam sem fogok szabadkozni különösképpen, mint olvasó, hogy a hozzászóláshoz való hozzászólásom és a cikk olvasása között eltelt legalább egy nap, és mivel időben visszafelé olvastam el a nyest.hu kihagyott cikkeit (elvégre ilyen sorrendben adja fel őket a rendszer), a japánosat később olvastam, abból pedig hiányzott az <azerbajdzsán>. Nekem olvasóként így újabb volt a nektek íróként-szerkesztőként régebbi infó, amely rátelepedett a korábbi hasonló információra, és elfedte azt.

Itt azonban tetten érhető az Antiszociális Nyelvészkedő mellett a folyton parírozásra kondicionált, „antiszociális” szerkesztő is: mert nemcsak akkor kapok a szerkesztőség részéről olvasóként leszúrást, ha laudáció helyett kritizálni merem a cikket, hanem akkor is, ha tulajdonképpen megvédem. – De ez már csak azért, hogy én is riposztozzak.

.

>> általában mi is A világ nyelveizt követjük, ez egyszer azonban eltértünk tőle, két okból <<

Nem kértem számon a szóhasználatot, A világ nyelveire csak forrásjelölésként hivatkoztam. De ha már továbbszövődik ez a szál, akkor az általad is említett módon, az <azeri> egy történeti iráni nyelv neve is. Ezt most felújítani új dezignációként annyit tesz, mint hosszabbítani az olyan nevek listáját, mint a <török>, <bolgár>, <makedón> stb., amelyek mellé előbb-utóbb mindig ki kell tenni azt, hogy melyik török, melyik bolgár és melyik makedón nyelvről (népről) van szó: így a látszólag rövidebb név már valójában hosszabb is.

6 éve 2013. augusztus 20. 12:46
9 Sultanus Constantinus

@LvT: Nos, miért is titkolnám, az igazság az, hogy én ezen az oldalon régebben szerző is voltam (hogy milyen néven, az nem fontos, mert aki ismer, az tudja, ahogy Felelős szerkesztő Úr is). Csak úgy látszik, hogy azt a pontosságot és igényességet, amit ő elvárt tőlem szerzőként, saját magától már nem várja el. Én csak erre szeretnék rávilágítani a "kötözködéseimmel".

6 éve 2013. augusztus 20. 12:20
8 Fejes László (nyest.hu)

@LvT: Ezt ő nagyon jól tudja, de éppen azért antiszociális, hogy úgy csináljon, mintha nem értené. Mint régi olvasónk, tisztában van vele, hogy a fonéma vs. beszédhang megkülönböztetést, mivel laikusoknak írunk, nem nyomjuk következetesen, csak azokban a cikkekben, ahol ilyesmiről van szó. Persze itt is joggal felvethetné, hogy kis odafigyeléssel fogalmazhattam volna úgy is, hogy a kecske is jóllakjék, a káposzta is megmaradjon, pl. írhattam volna, hogy „az [e] és az [ä] hang az azeriben jelmegkülönböztető szerepű”.

Sőt, ha az antiszociálison felülkerekedne benne a nyelvészkedő, kérdezhetné azt is, hogy miért az [ä] nincs meg a törökben, miért nem az [e] – és igaz is, nehéz (pontosabban értelmetlen) megmondani, hogy ha az egyik nyelv két fonémájának a másikban egy felel meg, akkor az utóbbiban melyik van meg, és melyik hiányzik. Sőt, ha már a fonémákon lovagol, felvethetné azt is, hogy a török e legfeljebb fonetikai alapértékét tekintve zárt, fonológiai szempontból inkább nyíltnak tekinthetjük, pont az a ~ e váltakozás miatt, amire utal is.

Egyébként nem „zárt szótagban, főleg /r/ előtt” jelenik meg a nyílt variáns, hanem szótagzáró szonoránsok (m, n, l, r) előtt. Viszont [ä]-féle allofónja nem csak az /e/-nek, hanem az egyébként meglejhetősen centrális /a/-nak is van, így az /a/ vs. /e/ különbség fonetikailag esetenként inkább a nyelvállásban, nem az elől/hátul képzésben jelenik meg. (en.wikipedia.org/wiki/Turkish_phonology#Vowels )

Ja, és ha egy kis filológus is lenne benne, akkor megadná a forrásait.

„A nyelv nevének elsődleges formáját A világ nyelvei <azerbajdzsán>-ként veszi fel.” Igen, általában mi is A világ nyelveizt követjük, ez egyszer azonban eltértünk tőle, két okból: 1. Az azeri sokkal rövidebb. 2. Ha lehet, mégiscsak szeretjük megkülönböztetni az ország és a nép/nyelv nevét, és nem csak a kezdőbetűvel.

„Ez egyben adalék is „A Nagy Japán Rejtély”-hez: www.nyest.hu/hirek/a-nagy-japan-rejtely” Ezért szerepel a cikkben, hogy „Ráadásul használatos az azerbajdzsán alak is (melléknévként, illetve az azeri nemzetiségű személyekre), amely a magyarban meglehetősen furcsa: talán csak a Japán/japán esetében azonos az országnév, illetve a hozzá kapcsolódó nemzetiségnév, melléknév” – és ráadásul linkelve van a japános cikk...

6 éve 2013. augusztus 20. 12:12
7 Sultanus Constantinus

@LvT: Ez esetben viszont pontatlanul fogalmaz a cikk, mert a 'hang' mindkét nyelvben megvan, tehát úgy kellett volna írni, hogy "az azeriben megvan a nyílt /ä/ FONÉMA [...]."

6 éve 2013. augusztus 20. 10:55
6 LvT

@Antiszociális Nyelvészkedő: Allofónként sok minden megjelenik, de az azerbajdzsánban [*] fonéma státusú a különbség, nem pozícionális. Azaz jelentésmegkülönböztető szerepe van, pl. az <əl> [εl] ’kéz’ és <el> [el] ’nép’ szavak különböző ejtésűek. Ezzel szemben a sztenderd oszmán-törökben mindkettő <el> ugyanazzal az ejtéssel: csak a szövegkörnyezet dönti el a jelentést. Ez tehát erős különbség.

[*] A nyelv nevének elsődleges formáját A világ nyelvei <azerbajdzsán>-ként veszi fel. Ez egyben adalék is „A Nagy Japán Rejtély”-hez: www.nyest.hu/hirek/a-nagy-japan-rejtely

6 éve 2013. augusztus 19. 23:19
5 Sultanus Constantinus

Itt elég jól hallani is a többes szám magas hangrendű -ler [lär] toldalékánál: www.omniglot.com/soundfiles/udhr/udhr_tr.mp3

6 éve 2013. augusztus 19. 23:14
4 Sultanus Constantinus

"A két nyelv legfeltűnőbb hangtani különbsége, hogy az azeriben megvan a nyílt [ä] (mely az [e]-hez hasonló, de annál nyíltabban, az [á]-hoz hasonlóan nyílt állkapoccsal ejtett hang)"

A törökben is megvan. Méghozzá az /e/ allofónjaként jelenik meg zárt szótagban, főleg /r/ előtt. Tehát ez nem különbség.

6 éve 2013. augusztus 13. 21:38
3 blogen

@Roland2: Ha "igazhitűnek" -nagyjából ezt jelenti a "tűz őrzői"- nevezik magukat, ahhoz kellenek hitetlenek is és nem egyszerűen hitetlenek, hanem egy mély és eldurvult vallási konfliktus velük, hogy az önelnevezésben a vallási hovatartozás kizárólagosságra tegyen szert.

6 éve 2013. augusztus 13. 20:40
2 Fejes László (nyest.hu)

@Roland2: Nekem viszont éppen ezzel kapcsolatban vannak kétségeim. A mi oldalunkon kívül a neten csak egyszer fordul elő, ott sem a ’tűztemplom’, hanem a ’tűz gazdája’ jelentéssel, és Atropat nevéből levezetve. userdocs.ru/literatura/114043/index.html?page=18

Szerintem ez inkább félreértés lehet, az Āzar Pāyegān és az Āzarbāyigān túlságosan hasonlítanak egymásra, gyanús, hogy ez ugyanaz a szó, esetleg más átírásban vagy nyelvjárásban, más nyelvtörténeti korszakban stb.

Egyébként a tűz ott van mindegyik lehetséges etimológiában, és nyilván a tűzimádással függ össze.

6 éve 2013. augusztus 13. 20:30
1 Roland2

A "legkézenfekvőbb" elképzelés az Āzarbāyigān lenne a név eredetére, mivel az i.e. VI. századi Achaimenida hódítás után azon a területen alakult ki a zoroasztrianizmus egyik központja, feljegyzések tesznek említést zoroasztrista zarándokutakról is. ( És ugye a zoroasztrizmus egyik eleme a szent tűz tisztelete. )