Etimológia
Sápadt az édes a nyugtató zománctól
Grétsy Zsombor | 2010.12.04.
Az elemnevek réges-rég ismert ásványok nevéből is származhatnak. Sorozatunk jelen részében két olyan elemről lesz szó, melyek nevének eredete végső soron az indoiráni nyelvekre vezethető vissza.
Miért svájci a svájcisapka?
Fejes László | 2010.12.03.
Csilla svájcisapkát, pontosan a svájcisapka etimológiáját szeretné édesapjának ajándékozni karácsonyra. A nyest nem rest, már Mikulás előtt teljesíti a kérést, és megoldja a rejtélyt, amelyet még a Magyar Tudományos Akadémia sem tudott. Igaz, kicsit ...
A restnök, a szaladár és a tevepárduc
Simon Eszter | 2010.12.01.
Restnök, szaladár, ugrány és ahány állat csak az állatkertben van: a nyelvújítás korában mindnek új nevet akartak adni. A cikk „a boncolt humorványok közül fejti ki a piros világosságot”, vagyis a nyelvújítás korának vicces teremtményeit gyűjti csoko...
Egy súlyos kémiai probléma
Grétsy Zsombor | 2010.11.28.
Egy alkimista a bölcsek kövét kereste, de a nap kövét találta meg. Bár fényelnyelő képessége miatt nyeljük le, mégsem fényéről, hanem súlyáról kapta a nevét. De nyílhat-e sivatagi rózsa Bolognában? És hogy kerül a cipész a kémiatörténet asztalára?
Lucifer, a fényhozó püspök
Grétsy Zsombor | 2010.11.27.
Miért világítanak sötétben egyes tárgyak, vagy akár élőlények? Mi a következménye, ha rosszul hasítjuk a szavakat? Miért ne szaunázzunk hidrogén-fluorit gőzében? Hogy hívhatnak egy püspököt Lucifernek? Cikkünkben minderre fény derül.
Chanti, khanti, hanti?
Fejes László | 2010.11.16.
Olvasónk nem ok nélkül jön zavarba, amikor ugyanazt a népnevet hol így, hol úgy látja leírva. A különböző írásmód oka a szó befogadása és adaptálódása.
Miből lesz a vörösiszap?
Grétsy Zsombor | 2010.11.13.
Az utóbbi időben kevés elemről esik olyan sok szó a magyar sajtóban, mint az alumíniumról. Az elemek elnevezéseinek történetéről szóló sorozatunkban erről a rendkívül hasznos és érdekes anyagról lesz szó.
Baskírok és magyarok – a nyelvi kapcsolat
Zegernyei | 2010.11.08.
A magyar nyelv régi török jövevényszavai között lehetnek baskíriai eredetűek, csak éppen azt nem tudjuk, hogy kb. 1500–1100 évvel ezelőtt milyen török nyelvet vagy nyelveket beszéltek Baskíriában. A honfoglaló magyarság két törzsének neve (Gyarmat, J...
Magyar felfedezés: a kémiatörténet elfelejtett pillanata
Grétsy Zsombor | 2010.11.07.
Egy felfedező senkit nem tájékoztat felfedezéséről, rögtön pénzzé akarja tenni az új anyagot. Egy másik felfedező azt hiszi, hogy egy régen ismert anyagot talált, amikor viszont rájön tévedésére, – egyesek szerint – sértődöttsége motiválja a névadásb...
Uránusz, Neptunusz, Plútó
Grétsy Zsombor | 2010.11.06.
Mi köti össze a világ egyik legismertebb rajzfilmkutyáját és az atombomba egyik fő alkotó elemét. A kérdés nem pokolian nehéz: természetesen nevük etimológiája!
Honnan ered Magyarország idegen neve?
Fejes László | 2010.11.02.
Az orbanviktor.hu szerint a magyar kormányfő, aki hivatalosan a magas szintű fórum megnyitójára, illetve az expó záróünnepségére érkezett Sanghajba, azt is mondta, hogy a magyaroknak mindig öröm Kínában lenni, állítását pedig többek között azzal táma...
Napozz Holddal – és fedezz fel egy új elemet!
Grétsy Zsombor | 2010.11.01.
Vitatható elnevezésének eredete szerint több csoportba is besorolható. Cikkünkben napfény derül arra is, miért hívják a tanulókat nebulóknak. He-he.
Halloween: az ünnep és a szó eredete
Péli Péter | 2010.10.31.
Az utóbbi években hazánkban is elterjedt az angolszász halloween ünnep, de a jelenlegi angol névben már csak nehezen lelhető fel az eredeti jelentés.
Törpebolygóról nevezték el a földfémet
Grétsy Zsombor | 2010.10.30.
Művelődéshistóriai cikksorozatunk most következő részeiben az elemfelfedezések névtanának, etimológiájának csillagászati vonatkozásaiból szeretnénk ízelítőt nyújtani. Megtudhatjuk, hogy a cérium miképpen happolta el a palládium nevét.
Négy kérdés a kirgizekről
Fejes László | 2010.10.29.
Roland nevű olvasónknak sikerült olyan kérdéseket feltennie, amelyekre nem tudunk frappáns válaszokat adni: vagy mert rossz a kérdés, vagy mert nem is lehet, vagy mert a tudomány nem tudja a választ. De legalább igyekeztünk szép képeket válogatni.
Rokonértelműség: ,,egyszerű észrevétel''?
Kálmán László | 2010.10.19.
Néha az az érzésünk, hogy a szavaknak „több jelentésük” van, de hogy pontosan mikor és hány, azt a nyelvész majd megmondja. Vagy mégsem?
A vegyjelek szivárványa 2.
Grétsy Zsombor | 2010.10.17.
A XVIII.-XIX. század táján új „elemnévdivat” jelent meg, amit a tudományos technika fejlődése is erősített.
Később a színképelemzés (spektroszkópia) módszerével még négy olyan elemet fedeztek föl, amelyeket a spektrumukban látható jellegzetes színcs...
A vegyjelek szivárványa 1.
Grétsy Zsombor | 2010.10.16.
Az elemek neve sokszor utal az adott anyag valamilyen tulajdonságára. Sorozatunk következő részében olyan elemekről szólunk, melyek színükről kapták nevüket.
Egy vallásos közlekedési eszköz
nyest.hu | 2010.10.01.
Páternoszterrel kevés helyen találkozunk, a világ több országában már be is tiltották építésüket. De tudjuk-e hogy két valláshoz is kötődik ez az eszköz?
Honnan van szenünk, platinánk, kénünk?
Grétsy Zsombor | 2010.09.25.
A kémiai elemek neveit gyakran fedi homály, különösen, ha régről ismert elemekről van szó. Szerzőnk most három, ősidők óta ismert elem nevének eredt a nyomába.
Az igazi különbség realitás és valóság között
nyest.hu | 2010.09.15.
Adhat-e a nyelvészet választ egy olyan kérdésre, amelyekre parlamenti képviselők sem tudnak? Mi mindenesetre tettünk egy kísérletet.
Szexszel adja el a nyelvészetet Marina
nyest.hu | 2010.09.09.
Szédületes Youtube-karriert futott be nyelvészeti fejtegetéseivel egy orosz nyelvész doktorandusz, Marina Orlova. S hogy hogyan lehetséges ez? Nos, aligha valószínű, hogy az etimológiai eszmefuttatások vonzzák annyira a szőke szépség rajongóit – sokk...
Finnugor város-e Moszkva?
Rénhírek / Fejes László | 2010.09.08.
Moszkva a városon átfolyó Moszkva folyóról kapta a nevét. Egyes elméletek szerint a folyó neve finnugor származású. Finnugor város-e tehát Moszkva?
Bábeli zűrzavar a nyelvészek között is
nyest.hu | 2010.09.07.
Megoszlik a nyelvészek véleménye azzal kapcsolatban, vajon vissza lehet-e vezetni az összes nyelvet egyetlenegy ősi nyelvre.
Igen: a magyar helyeslés eredete
Rénhírek / Fejes László | 2010.08.11.
Egy nyelvész elmagyarázza, mit is lehet tudni az „igen” szavunkról, a helyeslést kifejező magyar szóról.
Szótárutópia: álom-e a legnagyobb magyar e-szótár?
Mandl Orsolya | 2010.06.30.
Képzeljünk el egy távoli jövőt, amikor elég csak begépelnünk, avagy még inkább kiejtenünk egy szót, és máris minden olyan információt megkapunk, amit egy nyelven belül el lehet mondani róla. Szótárakkal foglalkozó sorozatunk második részében az ötlet...
Hogyan tegyünk minél több információt egy szótárba?
Mandl Orsolya | 2010.06.25.
Régóta létezik az az elképzelés, hogy egy nyelv szótára akkor lehet teljes, ha minden olyan információt tartalmaz, amit csak el lehet mondani egy szóról. A sorozat első részében a papír alapú értelmező szótárak és egy online változat adatait tekintjü...
Az „OK” szó igaz története
Mihály Botond | 2010.06.09.
Okézsoké, mondjuk akkor, ha egyetértésünket akarjuk kifejezni. Ez az OK szó használatának egyik módja. De honnan ered és mi maga az OKÉ? Szó, kifejezés, amerikanizmus, rövidítés vagy esetleg mozaikszó? A rejtély megfejtésére számos elmélet született.
Erotikus vonzás vagy szűziesség: virágok ihlette nőnevek
Déva | 2010.05.28.
A női és férfikeresztneveket összehasonlítva rögtön feltűnhet valami: míg a férfiaknál szinte alig találunk keresztnevet, amely kapcsolatba hozható virágnévvel vagy valamilyen növénynévvel, addig a női nem bővelkedik a virágnévi ihletésű keresztnevek...