Négy kérdés a kirgizekről
Roland nevű olvasónknak sikerült olyan kérdéseket feltennie, amelyekre nem tudunk frappáns válaszokat adni: vagy mert rossz a kérdés, vagy mert nem is lehet, vagy mert a tudomány nem tudja a választ. De legalább igyekeztünk szép képeket válogatni.
Roland nevű olvasónk kérdezi:
A kirgiz nép története kapcsán azt lehet olvasni,hogy eredetileg egy paleoszibériai nyelvet beszélhettek, s csak később törökösödtek el.A magyar nyelvű Wikipedia a "kirgiz nyelv" című cikkben így ír:
"A kirgizek eredetileg egy paleoszibériai nyelvet beszéltek, amelyet erős kipcsak hatás ért, bizonyos vonatkozásban azonban ma is eltér a többi kipcsak nyelvtől."
A cikk sajnos csak ennyit közöl.
A kutatók miből feltételezik,hogy a kirgizek eredetileg paleoszibériai nyelvet beszéltek?
Az eredeti nyelvük a paleoszibériai nyelvcsalád melyik ágához tartozhatott?
A kirgizek jelenlegi nyelve miben tér el a többi kipcsak-török nyelvtől?
És maga a kirgiz népnév milyen szóból eredhet és mit jelenthet?
Az első kérdésre nehéz válaszolni. Ha azonban ugyanezen szócikk angol változatát olvassuk, abból az derül ki, hogy a kirgizek Szibériából érkeztek, illetve genetikailag a Szibériában őshonos népekhez állnak közel. Az angol wikipédia találgatásai között az is szerepel, hogy a kirgizek eredetileg szamojéd, azaz uráli nyelvet beszélhettek (amely azt jelentené, hogy a nyelvrokonaink voltak). Mi több, nem sikerült fellelnem egyetlen forrást sem, amely utalna arra, hogy mikor is történt meg a nyelvváltás. A tudományos válasz csak az lehet: nem tudjuk.
(Forrás: Wikimedia commons)
A kérdés arra vonatkozik, hogy a kirgizek „eredetileg” milyen nyelvet beszéltek. Erre azért sem lenne könnyű válaszolni, mert nem tudjuk, mit jelent az „eredetileg”. Egyszerűen a mai török nyelvük előtt? Vagy néppé formálódásukkor? Ez utóbbira azért sem hivatkozhatunk, mert a ma kirgizeknek nevezett csoport csak a szovjet korszaktól kezdve különül el a kazahoktól. Korábban a kazahokat is kirgiznek nevezték, habár nyelvileg különböznek: a mai kirgizeket karakirgizeknek, azaz 'fekete kirgiz'-eknek nevezték.
Sőt, a kérdésben az a feltételezés búvik meg, hogy a kirgizek mindig is nyelvi-etnikai egységet alkottak. Valójában egyértelmű, hogy a mai kirgizek ősei is a legkülönbözőbb etnikumokból származnak, és nem voltak egységesek. Egyes források szerint a 16. században alakultak néppé különböző törzsekből, de hogy miért pont ekkortól tekinthetők egységes népnek, az nem világos. A szakirodalomban több helyen idézik, hogy a kirgizeket korábban fehér bőrűeknek és vörös hajúaknak írják le, tehát régebben külsőre is különböztek a törököktől. Csakhogy egyáltalán nem biztos, hogy e valamikor kirgiznek nevezett népet azonosíthatjuk a mai kigizekkel: előfordul, hogy egy nép nevét egy másik népre kezdik alkalmazni. (S mint láttuk korábban a kazahokat is kirgizeknek hívták: a kazahokkal kapcsolatban mégsem emlegetik, hogy eredetileg nem törökök.)
A fentiek értelmében a második kérdést át is ugorhatnánk, de fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy paleoszibériai nyelvcsalád nem létezik, s így ágai sem lehetnek. Még a magyar wikipédiai is leírja, hogy „természetes nyelvek egy földrajzi alapú csoportja...” (kiemelés tőlem – F. L.). Pontosabban: olyan szibériai nyelveket sorolnak ide, melyeknek nincsenek távolabbi rokonaik. Egyes paleoszibériai nyelvek teljesen rokontalanok, mások mininyelvcsaládokat alkotnak: ezekbe csak néhány nyelv tartozik.
(Forrás: Wikimedia commons)
A harmadik kérdésre az a válasz, hogy a kirgiz tulajdonképpen nem is a kipcsak csoportba tartozik. Legalábbis a kutatók egy része szerint az altaji csoportba tartozik, csak az idők során erős kipcsak (pontosabban kazah) hatás érte. Mások viszont az altaji nyelveket is a kipcsak egy alcsoportjának tekintik. Megint mások szerint csak a nyelvjárások többsége az altajiba, a déli nyelvjárások egy része viszont a kipcsakba, más része viszont az ujgurba. Mindez azért lehetséges, mert a török nyelvek igen közel állnak egymáshoz, és történetük során gyakran hatottak egymásra. Ráadásul az, hogy egy-egy nyelvjárást melyik nyelvbe sorolnak, nem nyelvtörténeti szempontok határozzák meg, hanem kulturálisak és poltikaiak.A kirgiz nyelv kipcsakos vonásának mondják, hogy az ótörök szókezdő j dzs-vé vált benne (de a déli nyelvjárásokban nem mindig), de a környéken beszélt kipcsak nyelvekre jellemző cs >s, s > sz változás nem ment végbe. Kifejlődtek a hosszú magánhangzók, amelyek a kipcsak nyelvekre nem jellemzők, de pl. az altajira igen.
Arra, hogy miben tér el a többi török nyelvtől vagy a kipcsak nyelvektől, azért sem lehet jó választ adni, mert nem csupán a kirgiz nyelvjárások nem egységesek, de természetesen a többi török nyelv sem.
Végül legkönnyebb az utolsó kérdésre (nem) válaszolni: a kirgiz szónak nincs elfogadott etimológiája. Egyesek ugyan korábban qïrq 'negyven' szóból próbálták levezetni, de ma már ezt a feltételezést elvetik. Más vélemények szerint az elnevezés még a kirgizek ősi, paleoszibriai nyelvéből származik – de ezt aligha tarthatjuk többnek puszta találgatásnál.
Roland további, a bolgárokat érintő kérdéseire később térünk vissza.
A kirgizek eredetmondája szerint egyszer réges-régen az egyik kínai császár kivégeztette hűtlen feleségét, negyven udvarhölgyét pedig száműzte. A hölgyeket elkísérte a néhai császárnő sárga kutyuskája, akivel aztán "eljátszadoztak" az unatkozó lányok, ebből a "játszadozásból" születtek a kirgizek, negyvenen.
Ez a sztori kapcsolatban lehet azzal, hogy a kirgiz szót a negyven szóra vezetik vissza páran.
+1 megjegyzés: a kutyával eljátszadozó unatkozó hölgy alakja nem kitaláció, a pekingi palotapincsit pont erre tenyésztették ki, ezek a kutyák egy bizonyos női testrész illatára begerjedve nyelvükkel veszettül nyalni kezdenek.
Nagyon szépen köszönöm a válaszokat.