Az Antarktisz jege alatti mínusz 13,5 Celsius fokos vízben baktériumközösségek háromezer éve a felszíntől elszigetelten élnek.

Valóban ásítanak a magzatok a méhen belül – derítette ki egy brit kutatócsoport, amely szerint azonban nem az álmossággal, hanem az agyi fejlődéssel függ össze a jelenség.

A GPS-technológia, amely lehetővé teszi az állatok mozgásának, viselkedésének követését, forradalmasította az olyan gerincesek tanulmányozását, mint a madarak, a majmok vagy akár a bálnák: a módszerrel most először tanulmányoztak rákokat, amelyek a v...

Önző pingvinegyedekre is szükség van az optimális hőmegosztáshoz a zord antarktiszi viszonyok között összeverődött madarak között – állapították meg új modelljük segítségével amerikai matematikusok.

Túlélte a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalását egy fura emlős, a Necrolestes patagonensis, azaz a patagóniai sírrabló – bizonyította egy nemzetközi kutatócsoport, amely eredményeit az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a...

A csupa női egyedből álló aprócska bdelloid rotiferek, amelyek már 80 millió éve ivartalanul szaporodnak, idegen élőlények DNS-ét kebelezik be: vélhetően ez a titka az aszexuális állatkák túlélésének – állapították meg brit kutatók.

A fehér zaj mintájára fehér szagnak is nevezhető az izraeli kutatók által elsőként azonosított új illat, amelyről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben számoltak be.

Az eddigi elképzelések szerint az emberi test minden sejtjében azonos DNS található, amerikai kutatók azonban bőr eredetű őssejteket tanulmányozva arra jutottak, hogy a genetikai variációk elterjedten, mozaikszerűen vannak jelen a test szöveteiben.

A világ legtöbb, szám szerint hétszázötven lábbal rendelkező élőlénye Kaliforniában, a Szilícium-völgy szélén él, az ezerlábúak alosztályába tartozó Illacme plenipes anatómiai titkairól a ZooKeys folyóiratban jelent meg tanulmány.

A férfiúi csapodárságot gátló „hűséghormonra” bukkantak német kutatók. A vegyület legalább tíz centivel növeli a férfiak távolságtartását idegen nők irányában.

Újabb lépcsőt jelenthet a számunkra legégetőbb kérdés – „Mi tesz bennünket emberré?” – megválaszolásához egy nemzetközi kutatócsoport genetikai felfedezése.

Egy olyan poligám párosodási rendszer, amelyben néhány kiválasztott férfi párosodott volna sok nővel, nem magyarázná meg az egyes férfiak Y kromoszómái közti csekély eltérést.

Az agy belső „kábítószeréről”, az úgynevezett endokannabinoidok szerepéről a tanulásban, valamint a szorongás és az epilepszia kórfolyamataiban tartott előadást Freund Tamás Agy-díjas akadémikus, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (KOK...

Az aligátorok és krokodilok állkapcsának vonalában elhelyezkedő aprócska dudorok érzékenyebbek, mint az emberi ujjbegy – állapították meg amerikai kutatók.

Sir David Attenborough tíz állatot mutat be új dokumentumfilmjében, amelynek premierje a BBC Two csatornán november 9-én lesz. Ezek azok a veszélyeztetett fajok, melyeket az népszerű ismeretterjesztő és környezetvédő mindenképpen megmentésre érdemesn...

Az elefánt jóval nagyobb méretű, hosszabb csatornát alkotnak a hangképző szervei, és egyéb anatómiai jellemzőkben is eltér az embertől: kommunikációja során is jóval mélyebb hangokat használnak, mint az emberek. Mégis képesek utánozni az emberi beszé...

A génáramlás az utóbbi időben minimális az etióp farkasok egyes falkái között, amelyek a többi kutyaféléhez hasonlóan ragaszkodnak saját vadászterületükhöz, és nem szívesen hagyják el azt. Emiatt nincs esély arra, hogy az egyes csoportok egymással ta...

A magazin címlapján látható képen egy enzim éppen kapcsolatot alakít ki partnereivel.

A hatékony együttműködés a hangyák sikerének kulcsa – állítják a kutatók, akik szerint az apró rovarok munkamódszere az embereket is hozzásegítheti a jobb döntéshozatalhoz.

A hiénák értelmi szintje eléri az emberszabású majmokét: még számolni is képesek – állítják brit kutatók.

A nők jobbak a színek között lévő apró különbségek megállapításában, a férfiak viszont ügyesebben követnek a szemükkel mozgó tárgyakat – állapították meg amerikai kutatók.

A köviveréb-tojók és -hímek össze-vissza csalják egymást – minél többet csalják őket, annál többet lépnek félre, és annál többet csiripelnek.

A hiénák anális mirigyeiben megtelepedő baktériumok segítik az állatok egymás közti kommunikációját – derítették ki a Michigani Állami Egyetem kutatói, akik vizsgálataik eredményeit a Scientific Report legújabb számában ismertetik.

Felfedezése után hetven évvel véget ér Missouri amerikai szövetségi állam „hivatalos dinoszauruszának” anonimitása: nevét pályázat keretében választják ki.

A szerves anyagoknak van egy bal- és egy jobbkezes változatuk, amelyek egymás tükörképei. A földi élőlényekben azonban kizárólagosan az egyik módosulat fordul csak elő. Ennek oka napjainkig ismeretlen, megértése azonban segíthet az élet kialakulásána...

Nagy valószínűséggel csellel cserkészhette be áldozatait az a dinoszaurusz, mely a ősmadarakat evett, de maga nem volt képes repülni.

A levéltetvek figyelemre méltó tagjai az állatvilágnak: egykor gombákkal cseréltek géneket.

A Madagaszkártól keletre az Indiai-óceánon található, Franciaországhoz tartozó Réunion szigete körül történt, júliusban egy esetben emberhalállal végző cápatámadások nyomán a francia és a nemzetközi médiában számtalan riasztó cikk jelent meg a gyilko...