A világon először sikerült működő emberi májat létrehozniuk pluripotens őssejtekből japán tudósoknak, a sikeres kísérlet a kutatók szerint új utat nyithat az emberi szervek mesterséges kitenyésztése terén.

A félelmetes erszényes kardfogú tigris harapása nem volt erősebb, mint a ma élő házimacskáké.

A magyarok – a nemzetközi átlaggal ellentétben – a keserű alapízhez társított dallamtípust a savanyú, míg a sós ízt katalizáló hangmintát az édeshez párosították.

A hangyák szexuális élete többnyire a levegőben, csoportosan zajlik, jóllehet az emberek tudatában az apró teremtmények nem úgy élnek, mint repülő rovarok.

Egyetlen csepp vérből klónoztak egeret japán tudósok – jelentette csütörtökön az NHK japán televízió.

Valószínűleg a világ első „társbérletét” fedezték fel tudósok a dél-afrikai Karoo-medencében, ahol egy perm-triász kori föld alatti odút osztott meg egymással két különböző ősfajhoz tartozó gerinces állat.

A csiga csemege volt az ember étrendjében már évezredekkel ezelőtt – ezt jól mutatják francia leletek –, még az sem kizárt, hogy tenyésztették őket.

Ahol a levegő szennyezettebb, nagyobb valószínűséggel születtek autista gyermekek, mint a legkevesebbé mérgezett vidéken.

Az áramütésekkel kínzott egerek egy vírus és fény hatására elfeledkeztek kellemetlen élményeikről.

Mi a szerelem – biológiai szempontból? És mit tud a tudomány az orgazmusról? – Többek között ezekről a kérdésekről is láthatunk rövid és élvezetes előadásokat az AsapScience oldalán.

Egy hím manul, más néven pusztai macska (Otocolobus manul) érkezett a Szegedi Vadasparkba, a fiatal állatot már a látogatók is megfigyelhetik tágas kifutójában – közölte Veprik Róbert igazgató.

A teknősembriók addig fészkelődnek-mozgolódnak tojásaikban, amíg a védőburok hűvösebb vagy melegebb szegletébe nem jutnak: egy most közölt tanulmány szerint különleges képességük birtokában ráadásul azt is megválaszthatják, hogy milyen neműek legyene...

A mobilalkalmazások madárdalai eltéríthetik az állatokat olyan fontos feladatok ellátásától, mint a fiókák etetése.

A Földközi-tenger partvidékének fényszennyezése megváltoztatja az izraeli tengeri teknősök fészkelési szokásait.

A nevelőszülők lényegesen nagyobb befolyást gyakorolnak a gondozásukra bízott utódok személyiségének alakulására, mint a valódi szülőktől örökölt gének.

A magzatok fájdalmas arcot tudtak produkálni: minél érettebb a baba, annál inkább képes keserves arckifejezésre.

A törpepingvinek legfőbb ellensége az Ausztráliában idegen – behatoló – állatként számon tartott vörös rókák.

Az izraeli feketebékaként, más néven palesztin békaként ismert faj az 1950-es években tűnt el.

Hasonlóan a legtöbb emberhez, a csimpánzok érzelmi reakciói is intenzívek, ha a bukás kockázatával kell szembenézniük – derül ki a Duke Egyetem kutatóinak kísérletéből.

A patkányok futás közben két szemüket függőlegesen is, vízszintesen is ellenkező irányban mozgatják. A szemmozgás iránya az állat fejének helyváltoztatásától függ.

Rendkívül kíváncsi, mindent megvizsgál, szétszed az a hím hegyvidéki papagáj (Nestor notabilis), maori nyelven kea, amely néhány napja látható a Szegedi Vadasparkban.

Miért alszanak a virágok? Nem azért, mert fáradtak, és még csak nem is azért, mert álmosak – a legtöbb tudós szerint éppen hogy azért, mert kellőképpen fejlettek.

Hazánkban eddig nem látott madárfaj, egy kis geze akadt hálóba hétfőn a hortobágyi halastavon működő Hortobágyi Vonuláskutató Állomáson – közölte az MTI-vel Szilágyi Attila, a természetvédelmi őrszolgálat munkatársa, aki „nagy madártani szenzációnak”...

A tudósok számára mindmáig némileg rejtély, hogy valójában miért vonítanak a kutyák: egy biztos, részben őseik okolhatók ezért a szokásért.

Egykoron a gazdálkodók nap mint nap körbejárták gazdaságukat, tisztában voltak földjük sajátosságaival és a művelési feltételekkel.

Elképzelhető, hogy a neandervölgyiek korábban szoktatták le csecsemőiket az anyatejről, mint a mai ember ősei, méghozzá azért, hogy rövidebb időn belül újra – vagyis gyakrabban – szülhessenek.

Bár embereken új vírusfertőzéseket május 8-a óta nem jelentettek, a szakemberek nem zárják ki azok újabb feltűnését.

A Parlagfű-kisokos megismerteti a 8-10 éves korosztályt a legfőbb allergiás tüneteket okozó gyomnövénnyel.

Lőw Immánuel orientalistaként, botanikusként, művelődéstörténeti íróként is nemzetközi elismerést szerzett.

Az Australopithecus és a Paranthropus fülcsontja az emberéhez hasonlított: a felegyenesedéshez hasonlóan a hominidák meghatározó jellemzője.