A teknősök választják a nemüket?
A teknősembriók addig fészkelődnek-mozgolódnak tojásaikban, amíg a védőburok hűvösebb vagy melegebb szegletébe nem jutnak: egy most közölt tanulmány szerint különleges képességük birtokában ráadásul azt is megválaszthatják, hogy milyen neműek legyenek.
A vizsgálat eredménye első ízben szolgáltat bizonyítékot arra, hogy a még ki nem kelt teknősök céltudatosan szabályozzák hőmérsékletüket. Az adottság alapvető fontosságú a fiatal és a felnőtt teknősök számára, hiszen hidegvérűek lévén külső forrásra – például napfényre vagy árnyékra – kénytelenek támaszkodni testhőmérsékletük szinten tartásához.
Két évvel ezelőtt az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közzétettek egy tanulmányt, amely kimutatta, hogy a kínai lágyhéjú teknős embriói a napsütötte rész felé húzódnak tojásaikban. A kutatók azonban nem tudták megállapítani, hogy a magzatok azért keresik a tojás legmelegebb zugát, mert hőmérsékletüket kívánják „beállítani”, vagy egyszerűen csak a tojás belsejét kitöltő folyadék mozgását követve passzívan lebegnek.
A válasz megfejtésének céljából Vej Kuo-túnak, a Kínai Tudományos Akadémia ökológiai kutatójának vezetésével 125 kínai háromélű teknőssel végeztek kísérleteket. A Biology Letters című szakfolyóirat szerdai számában ismertetett tanulmány szerint a tojások felületét különböző, 26 és 33 Celsius-fok közötti hőforrásoknak tették ki. Azt eleve tudták, hogy magasabb hőfokon a teknősmagzatok általában elpusztulnak.
A kutatók erős fénnyel világították meg a tojásokat, hogy az embriók árnyképéből nyomon követhessék elhelyezkedésüket és alakzatukat. Tíz nap után a tojások felét injekcióval elpusztították, miközben a megfigyeléseket folytatták.
Az észlelések azt mutatták, hogy az életben maradt magzatok továbbra is a melegebb részek felé húzódtak, oda, ahol a tojáshéj 29-30 Celsius-fokos volt, ám ha ennél melegebbet érzékeltek, addig-addig tekeredtek, míg nem sikerült odébb vergődniük. A halott embriók tojásaiban semmiféle mozgást nem tapasztaltak, amiből azt a következtetést vonták le, hogy a parányi magzatok a maguk „akaratából” váltogatják pozitúrájukat.
A felfedezés már csak azért is érdekes, mert a kínai háromélű teknősökről tudják, hogy utódaik neme attól függ, hogy embrióként milyen hőmérsékletű környezetben fejlődtek, illetve keltek ki tojásaikból. Korábban a tudósok úgy gondolták, hogy a kicsinyek neméről az anya dönt, méghozzá annak révén, hogy hová helyezi el a tojásokat. Az új eredmények fényében azonban nagyon is elképzelhető, hogy a teknősmagzatok maguk választják meg nemüket azzal, hogy tojásaikban a hűvösebb vagy a melegebb fertályt részesítik előnyben.
Nem a teknősök jelentik az egyetlen fajt, amelynek embriói már a védőburokban is fölöttébb tevékenyek. A Nature című tudományos magazin áprilisi számában kutatók feltárták, hogy a dinoszauruszbébik ugyancsak keményen rugdalóztak és eleven izegtek-mozogtak, mielőtt kikeltek volna.
Forrás