A legősibb kavicsfogú álteknős
Svájci és német tudósok szerint kavicsfogú álteknősök egyik legősibb példányának maradványa lehet az a 246 millió éves koponya, amelyre a közelmúltban bukkantak Hollandiában.
A kavicsfogú álteknősök (Placodontia) az első tengeri hüllők között voltak a triász korszakban. 50 millió évvel ezelőtt Tethys-óceán – a triász korszakban két kontinens, Gondwana és Laurázsia között helyezkedett el – parti térségében éltek. Az átlag 1-2 méter hosszúságú állatok jellegzetessége lapos, kavicsszerű, a felső álkapocsban kétsoros fogaik voltak – ezekről kapták a nevüket. Evolúciós eredetük nem ismert.
A Zürichi Egyetem paleontológusa, Torsten Scheyer által vezetett svájci-német kutatócsoport szerint a norvégiai Winterswijkben talált koponya az összes ismert kavicsfogú álteknős eddig ismert legkorábbi példányáé lehetett. A fiatal állat 246 millió évvel ezelőtt élt. A koponya különösen jó állapotban maradt fenn, és jellemzői különböznek a korábban talált kavics fogú álteknős maradványokétól.
Az első kavicsfogú álteknősökhöz tartozó fogakat 1809-ben, az első meghatározható koponyát 1824-ben találták. Kezdetben a fogakat valamilyen különös, a mai korallevő halakra emlékeztető állathoz tartozónak vélték, majd 1858-ban, a neves anatómus és paleontológus, Richard Owen ismerte fel, hogy valójában a hüllők egy új csoportjáról van szó és rokonságukat a plezioszauruszok közt kereste.
Magyarország területéről is előkerült kavicsfogú álteknősök ősmaradvány: a Placochelys placodonta. A veszprémi márgában a felső triász rétegekben, 1899-ben bukkant rá Laczkó Dezső (a később róla elnevezett veszprémi Laczkó Dezső Múzeum névadója). A maradványok kavicsfogú álteknősök koponyáját, páncélját, bordáit és végtagcsontjait tartalmazták.
A korábban felfedezett összes ilyen lelettől eltérően, a winterswijki egyednek kúpalakú, éles fogazata volt, nem pedig lapos, gömb alakú. Ez azt jelenti, hogy az alsó álkapocs éles fogai harapáskor pontosan beleillettek a felső álkapocs fogai és a szájpadlás közötti résbe – idézte Scheyert a LiveScience tudományos hírportál.
A rend jellegzetessége a kettős fogsor a felső álkapocsban a bizonyíték arra, hogy az új lelet valóban kavicsfogú álteknősé, amelyet a tudósok Palatodonta bleekerinek neveztek el.
A koponya új fénybe helyezi azt a vitát is, honnan származnak a kavicsfogú álteknősök. A korábbi leletek azt sugallták, hogy a mai Kína vagy Európa térségében éltek. A holland lelet azonban az állat európai eredetét erősíti meg.