Furcsa élőlényekre bukkantak amerikai kutatók az Atlanti-óceán mélyén a virginiai partok közelében, egy olyan helyen, ahol metángáz szivárog a tengerfenékből.

Ahhoz, hogy a tudás tényleg rögzüljön és tudássá váljon, tapasztalat kell és szükség van a kémia-, biológia- és fizika- laborokra.

A téli álmot alvó emlősök szívműködését bizonyos telítetlen omega zsírsavak szabályozzák a hibernáció alatt, gondoskodva arról, hogy az állatok szívverése egyenletes legyen – állapították meg tudósok.

A patkányok is szenvednek a szezonális búskomorságtól, ám ők az emberektől eltérőn nem a rövidülő nappaloktól lesznek kedélybetegek, hanem a hosszabbodóktól – fedezték fel amerikai kutatók.

Az őslénykutatók eddig úgy vélték, hogy a microraptorok kizárólag apró madarakkal és mókusméretű emlősökkel táplálkoztak.

Három embernek egy évi munkájával tudnák helyrehozni az állatvédők által okozott kárt.

Természettudományokat tanító tanárok saját oktatási ötleteiket és módszereiket mutatják be egymásnak, néhány kiválasztott pedig a központi színpadon fog szerepelni és műhelyeket tartani.

Lényegesen elterjedtebbek az öngyógyítás különböző formái az állatok körében, mint korábban gondolták – állítja Mark Hunter, a Michigani Egyetem ökológusa, aki szerint a jelenség tanulmányozásával hasznos következtetésre lehet jutni az emberre nézve ...

Korábban úgy gondolták, hogy az étvágy szabályozásával összefüggésbe hozott agyi idegsejteken már nem lehet módosítani.

Egyre kevésbé szaporodnak túl a pocokpopulációk szerte Európában, amely komoly hatással lehet az érintett ökoszisztémákra – derült ki egy új tanulmányból.

Szilárd bizonyítékot találtak kanadai kutatók arra, hogy a dinoszauruszok képesek voltak úszni hosszú távon.

Amerikai kutatók új, az általánosan elfogadott nézettel ellentétes felfedezéseket tettek, amelyek közelebb vihetik a tudós társadalmat annak pontosabb megértéséhez, hogyan alakulhatott ki az élet a Földön.

Mindezidáig nem találtak arra utaló jelet, hogy a H7N9-es madárinfluenza emberről emberre terjedne, és disznók sem játszottak szerepet a terjedésében.

Szülői engedélyhez kötötte a román oktatási minisztérium, hogy a tanárok elvihessék diákjaikat az emberi test működését bemutató bukaresti kiállításra.

Vlagyimir Iljics Leninről, a Szovjetunió alapítójáról neveztek el egy őshüllőt, amelyet a bolsevik forradalmár szülővárosának, Uljanovszknak a térségében találtak orosz kutatók.

Svájci és német tudósok szerint kavicsfogú álteknősök egyik legősibb példányának maradványa lehet az a 246 millió éves koponya, amelyre a közelmúltban bukkantak Hollandiában.

Az agy bizonyos részei képesek szelektív módon fejlődni, hogy eleget tegyenek az új környezeti hatások által támasztott követelményeknek.

A legszennyezettebb a dán korona, a legkevésbé szennyezett az euró: a forintról nincsenek adatok.

Jane Goodall világhírű brit főemlőskutató elismerte, hogy hamarosan megjelenő új könyvének bizonyos részei az internetről származnak, nélkülözve az eredeti szerzők és források pontos feltüntetését.

Kilencéves brit lányról neveztek el egy dinoszauruszfajt. A megtiszteltetés azért érte, mert ő bukkant rá a hajdan élt állat maradványaira.

Különböző fajú dinoszauruszok használták tojásrakásra ugyanazt a fészket – állapították meg katalán tudósok.

A fekete halált a Yersinia pestis bacilusnak tulajdonítják, ám a járvány terjedési tulajdonságai és tünetei ebolaszerű, vírus okozta vérzéses lázra utalnak.

A világűrben uralkodó állapotokat szimulálva amerikai kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a kozmoszban található objektumok – például porfelhők – jeges felületén létrejöhettek olyan komplex szerves molekulák, amelyek a Földre jutva az élet ...

Korábban ismeretlen két etiópiai atkafajt neveztek el az afrikai országban tavaly terrortámadás áldozatául esett Fábián Tamás geográfus és Szabad Gábor orvos emlékére – tájékoztatta a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának...

Virágporokat is találtak Oroszlánszívű Richárd angol király szívében francia kutatók. A több mint 800 éves, már rég szétporladt szív maradványait először vizsgálták tudományosan.

A szauropoda nyakának hossza elérte a 15 métert, azaz hatszor akkora volt, mint a jelenlegi leghosszabb nyakú állat, a zsiráf nyaka.

33 tojás esetében herék fejlődtek ki a genetikailag nőstény csirkékben petefészek helyett.

Sosem látott élőlények bukkanhatnak fel azokban a forró vizes „kéményekben”, melyek az óceánok mélyéről törnek elő.

A csupán mintegy két méter mély jégalatti Whillans-tó vízmintái milliliterenként körülbelül ezer baktériumot tartalmaznak.