Megoldás az elhízás kezelésére?
Korábban úgy gondolták, hogy az étvágy szabályozásával összefüggésbe hozott agyi idegsejteken már nem lehet módosítani.
Az étvágy ellenőrzésére képes agysejteket azonosítottak brit tudósok, akik úgy vélik, hogy a felfedezett sejtegyüttes lehet a fő tényező olyan étkezési rendellenességek kialakulásában, mint amilyen az elhízás. A Kelet-Angliai Egyetemen rágcsálókon végzett kísérletek során a kutatók rájöttek arra, hogy a tanicitáknak nevezett sejtek az étvágy szabályozását végző neuronokat tudnak előállítani, amiből meggyőződésük szerint az következik, hogy az étvágy végül is nem születéskor meghatározott, megváltoztathatatlan tulajdonság. (A taniciták a gerinccsatorna felszínét borító vékony, hosszú és rostszerű ependimális – agykamrabélés – sejtek.) Korábban ugyanis úgy gondolták, hogy az étvágy szabályozásával összefüggésbe hozott agyi idegsejtek (neuronok) az anyaméhben, az embrió fejlődése közben alakulnak ki, és később már nem lehet módosítani rajtuk.
A Journal of Neuroscience című tudományos szaklapban megjelent tanulmány szerint a szóban forgó, őssejtek módjára viselkedő, fiatal és felnőtt rágcsálók agyában egyaránt kimutatott taniciták működése viszont az jelzi, hogy az étvágyon igenis lehet változtatni. A tudósok a hipotalamuszt, az agynak az a részét vették górcső alá, amely egyebek között az alvásért, a szervezet energiafogyasztásáért, az étvágyért, a szomjúságért és számos más biológiai funkcióért felel. Az étvágy szabályozását végző idegsejteket a genetikai sorstérkép készítésének módszerével elemezték, és megállapították, hogy bizonyos sejtek születés után, sőt fiatal felnőttkorban is termelnek neuronokat az egerek agyának étvágyellenőrző „kapcsolási köre” számára.
Mohammad Hajihosseini, a kutatás vezetője közölte, hogy felfedezésük állandó megoldást nyújthat az elhízás kezelésére, de legalább 5-10 évi további kutatások kellenek ahhoz, hogy a kidolgozandó eljárást embereken is alkalmazni lehessen. „Tanulmányunk kimutatta, hogy az étvágy ellenőrzésére szolgáló kapcsolási kör idegsejtjeinek a száma nem állandó, és a rendellenességek kiküszöbölése céljából manipulálni lehet a számukat. Következő lépésként meg kell határozni azokat a géneket és sejti folyamatokat, amelyek az érintett taniciták viselkedését és tevékenységét szabályozzák” – idézte a kutatót a BBC hírportálja.