Azért, mert egy szöveg régebbi, nem biztos, hogy egy régebbi nyelvi állapotot tükröz. Legalábbis óvatosnak kell lennünk, mielőtt egy-egy adatból általánosítunk. Szakértőnk cikkéből kiderül, hogy az egyes nyelvek miként jelölhetik a dolgok többességét...

Nyelvi kérdésekben általában nem lehet ránézésre ítélni. Olvasónknak ötlete támadt, ezért házi szakértőnkhöz fordult – neki viszont szintén olyan szakértőhöz kellett fordulnia, aki járatosabb az adott témában. A szavak eredetének vizsgálatakor ugyani...

Olvasónk ártalmatlannak tűnő kérdéseire szakértőnk válaszol: kiderül, hogy a jó helyesírónak nem csupán a nyelvészethez kellene értenie, de tisztában kell lennie azzal is, milyen márkaneveket jegyeztek be, milyen intézménynek mi a hivatalos elnevezés...

Tényleg azt írjuk le, amit hallunk? Olyan a beszédünk, mint egy gyöngysor? Miben hasonlítanak a betűk a hangokra? Van-e a dolgoknak „mögöttes lényeg”-ük? Miért beszélnek a nyelvészek gyakran fonémákról, miért nem lehet egyszerűen hangokról beszélni? ...

A szavak egyes alakjai igen ritkán jelennek meg, s mivel nem tudjuk, hogyan is kellene mondani őket, ki kell találnunk a megfelelő alakot. Hogyan találhatjuk ki? Hát a hasonló alakok alapján! De mi van, ha nincsen eléggé hasonló alak?

...tozók sorszámnévi alakja? Lehetséges, hogy egy svájci mondta meg legpontosabban, mi is történik a magyarban? Kivel ért egyet Kálmán László? Léteznek-e nyelvtani kategóriák? Miben különbözik a tárgyrag a sorszámnévképzőtől? Az érdekes új adatok mellet...

Kálmán László szerint Kertész-értelmezésemmel célt tévesztettem. Vitaválaszában azonban olyan dolgokat fogalmaz meg, amelyekben nézetem szerint ő téved, többrendbelileg. Vegyük sorra ezeket – tovább távolodva az eredeti szöveg politikumától. Metafori...

Van-e iránya a horgadásnak? Mit mondtak erről a görögök? Lehet-e három résztvevője egy párbeszédnek? Nagyra becsülte-e Szókratész a nyelvvel való foglalkozást? Lehet-e valami egyszerre helyes is, meg helytelen is?

...indíttatású vizsgálatok teszik ki, habár létezik kimondottan elméleti pszicholingvisztika is, mint azt lejjebb látni fogjuk. Kálmán László izgalmas cikkéből megtudtuk, hogy mit mond a generativizmus a nyelvről, mit nem, és mit csak néha. De hogyan te...

...etikusan” szó használatáról. Forog-e Wittgenstein cambridge-i sírjában? Bízhatunk-e a szótárakban? Ilyen gondolatai támadtak Kálmán Lászlónak, aki vitatja Mártonfi Attila téziseit....

...TA Nyelvtudományi Intézet és a nyest.hu közös standja A nyelvész élőben válaszol! Őrületes és csavaros kérdéseikkel keressék Kálmán László nyelvészt, aki pénteken élőben válaszol a látogatóknak. A nyelvész akár almát is oszthat! Kvízjáték Megoldhatat...

Ugyanazon nyelv ugyanazon szavai is jelenthetnek különböző dolgokat aszerint, hogy hol, milyen szövegkörnyezetben használjuk őket. A hivatalos meghatározás nem mindig esik egybe azzal, ahogy a szót a hétköznapi életben használjuk.

A generatív nyelvészetről már mindenki hallott. Mindenki tudja, hogy Chomsky szerint a nyelv nem más, mint egy nagy transzformátorház. Mások viszont azt hallották, hogy a nyelv olyan, mint az elefánt ormánya. Szakértőnk most összefoglalja, mi mindent...

Ferenc Kálmán Lászlónak címezte kérdését: Honnan tudják a nyelvészek, milyen volt pl. az angol kiejtés a középkorban?  Hiszen nem tudnak egy riportert elküldeni magnóval a zsebében VIII. Henrik udvarába, hogy felvegye: "Te ribanc Katá, lenyákáztatlak...

Hová tűnt az -n a magyar nyelv olyan jövevényszavainak végéről, mint az instrukció vagy a passzió? Házi szakértőnk nyomozásba kezd, és kiderül, hogy a „baleset” nem ott és nem akkor történt, mint a bejelentő véli.

Nyelvtanból megtanultuk, hogy három idő van: jelen, múlt, jövő. De vajon a jelen idejű igét tartalmazó mondat mindig a most folyó dolgokra utal, a múlt idejű ige mindig a már lezárultakra? Mi befolyásolhatja a nyelvtani idő által sugallt jelentést? H...

...azik a legkorábbi adat. A képet kissé bonyolítja, hogy külön írva (úri hölgy) már 1846-ból van rá adat. Utolsó ötletem Szily Kálmán műve, A magyar nyelvújítás szótára volt. Eszerint az úrhölgy először Fáy Andrásnál (1839), majd Kossuthnál (1841) és  ...

Az angol háttérbe szorítása nem önmagában probléma: az ezt alátámasztani kívánó érvelés mutatja meg igazán, mi a baj a magyar oktatásszemlélettel. Szakértőnk látszólag aktuálpolitikai kérdésekről szól, valójában a magyar társadalom gondolkozásmódjána...

A pillanatok, mint a homokszemek, kiperegnek kezünkből. Ám a nyelv képes arra, hogy megállítsa a pillanatot, sőt, többre is: ugyanazt az eseményt folyamatában vagy pillanatképként megragadni. Legalábbis ez a látszat. A nyelvi forma és az idő viszonya...

Vannak szavak, szóelemek, amelyek alakjukat tekintve is nagyon hasonlóak, jelentésükben sem találunk éles különbséget, mégsem cserélhetjük fel őket – legalábbis a helyesírásban. Szakértőnk a v történetéről mesél, miközben az is kiderül, mi van, ha ne...

Bizonyára többeknek van olyan emlékük énekórákról, kóruspróbákról, amikor egy vicces kedvű diák megkérte a tanárt, mutassa be, hogyan is kéne együtt énekelni a szólamokat, a tanár pedig visszaszellemeskedett, hogy ha ő ezt meg tudná tenni, akkor bizo...

Miért van egy amerikai növénynek a magyarban szláv neve? Van-e köze a növénynek a 'nagyon' jelentésű tökhöz? Lehet-e egy szónak két eredete?

Furcsa hatással van szervezetünkre az időjárás: ki gondolta volna, hogy a nagy meleg még a szavak eredete iránti érdeklődésünket is felkeltheti? Olvasónk kérdésére szakértőnk olyan frappánsan válaszolt, hogy nem csak a rekkenő szó eredetén gondolkozh...

Nem tudjuk, milyen elvetemült nyelvművelő ijeszthetett rá olvasónkra, szakértőnknek ugyanis még arra sem sikerült rájönnie, mi indokolhatta a kérdését. Reméljük, olvasóink közül valaki megfejti, milyen kifogások merülhetnek fel a kérdéses szókapcsola...