A szexi nyelvészet meghökkentő napja
Hogy a nyelv, a nyelv- és beszédtudományok szexi dolgok lennének? Hogy izgalmas, divatos és lebilincselő is lehet, ami az iskolából annyira könyvszagúnak tűnt? Pedig így van! Győződjön meg róla a nyesttel a Kutatók Éjszakáján a Gödör Klubban, ahol a nyelvész a helyszínen válaszol, sörözik és almát oszt!
Őrületes programokkal várja a nyestkedvelőt a Kutatók Éjszakája pénteken délután háromtól másnap virradatig! A nyest.hu is meghívott sok figyelemre méltó kutatót, méghozzá az éjszaka központi rendezvényére, a budapesti Gödör Klubba. A kiállítást az MTA Nyelvtudományi Intézetével közösen és a Tempus Közalapítvány megtisztelő meghívására azért szerveztük, hogy a kedves olvasó kézzelfogható tapasztalatot szerezzen arról, hogy a nyelv még Dan Brownnál is izgalmasabb dolog!
A Nyelvében él a gép elnevezésű rendezvény keretében tehát válogatott ínyencségeket kínálunk Kempelen-féle beszélőgéptől a magyar nyelven bizonyos dolgokra rávehető mesterséges intelligencián keresztül az agyi zárlatokig – méghozzá öt helyszínen.
Gödör-terasz, az MTA Nyelvtudományi Intézet és a nyest.hu közös standja
A nyelvész élőben válaszol!
Őrületes és csavaros kérdéseikkel keressék Kálmán László nyelvészt, aki pénteken élőben válaszol a látogatóknak. A nyelvész akár almát is oszthat!
Kvízjáték
Megoldhatatlannak szánt kvízjátékunkat megoldhatatlannak szántuk. Éppen ezért meglepne bennünket, ha bárki is hibátlanul válaszolna a kérdéssorra. Könyveket osztunk a legjobbaknak, gyümölcsöt azoknak, akik épp nem figyeltek annyira oda!
Fonetikai stand
Sokszínű beszédtudomány az ELTE Fonetika Tanszékével
15.00–24.00 A látható beszéd
A második világháborús kódfejtéstől a beszéd elemzéséig
A spektrogramot vagy hangszínképet, mely a beszédhangok egyfajta vizuális vetületét képezi le, a második világháború során fejlesztették ki kódolási technikaként. Bár kódként kudarcot vallott (ugyanis megfejteni korántsem olyan egyszerű, mint maga a kódolás), mára a beszédelemzés egyik leggyakrabban használt eszköze lett. Valószínűleg egy élet is kevés lenne, ha meg akarnánk tanulni úgy olvasni a spektrogramot, mint a betűkből álló szöveget, de a hangfelismerés alapjai megtanulhatók. Miután megismerkedtek az alapokkal, az érdeklődők próbára tehetik kódfejtői képességüket.
15.00–24.00 Hall(g)asd a hangod!
Szépen beszélők klubja
A látogatók felvehetik és elemezhetik a saját beszédüket. Milyen az alaphangmagasság?, Mennyire szabályos a zönge? Az eredményeket tartalmazó fájlokat pedig megkaphatják e-mailben.
15.00–17.00 Agyi rövidzárlat beszéd közben
A beszédtervezés egyes diszharmóniás jelenségei láthatók a bemutatón, amelyek kedvet csinálhatnak ezek kutatásához.
15.00–22.00 Szólalj meg magyarul, megmondom, mi az anyanyelved
Nicsak, ki beszél!
Rövid hangfelvételek alapján a látogatók megpróbálhatják kitalálni, hogy mi lehet a magyarul beszélő külföldiek anyanyelve.
15.00–22.00 A magyar kísérleti fonetika története
Hangoskodó, beszélő kütyük
A magyar kísérleti fonetika történetének jellegzetes eszközei láthatók, szemléltetve a használatukat és a céljukat. Közben kérdések olvashatók (és válaszok) a látottakkal kapcsolatban.
18.00–20.00 Családban marad
Kinek a hangja?
9 női hang – 3 család. Kitalálható, hogy ki kinek a lánya, édesanyja, nagymamája?
18.00–20.00 Szavak nélkül is értjük egymást
Hmmm...
A mindennapi kommunikációban fontos szerepet tölt be a hümmögés. Mely hangtani formák milyen funkciókban jelennek meg? Mikor és milyen formákkal kezdenek el hümmögni a gyerekek? Az érdeklődők kipróbálhatják, hogy azonosítani tudják-e a különböző (gyerekektől és felnőttektől rögzített) hümmögéseket a szövegkörnyezet ismerete nélkül.
18.00–24.00 Súgó-lyuk
Ssss!
Sok olyan helyzet van az életben, amikor suttogunk. De vajon tudjuk-e, hogy hogyan képezzük ekkor a hangokat? Mennyire könnyű megérteni a suttogott beszédet? Az érdeklődők megismerhetik az ezzel kapcsolatos kutatásokat, és próbára tehetik az észlelésüket. 21 órától pedig az is kiderül, hogy mennyire lehet sikeresen felismertetni a számítógéppel a suttogott beszédet, és hogy hogyan is működik egy beszédfelismerő, valamint hogy milyen nehézségekkel kell szembenéznie gépnek és kutatónak, ha a suttogást elemzi.
22.00–24.00 Beszélj csak, megmondom, ki vagy
Kitt, én vagyok az...
A bemutató az alkalmazott fonetika egyik a nagyközönség számára is ismert területével, a beszélő személy gépi azonosításával foglalkozik. Többek között szó lesz a beszélőazonosítás lehetséges módszereiről, konkrét alkalmazási területeiről, valamint a médiában megjelenő azonosító rendszerek és a valós kutatási eredmények viszonyáról.
22.00–24.00 Az ének „nyelve”
Dó-ré-mi-fá-szó-lá-ti-dó
Miért használjuk másként a beszélőszerveinket énekléskor? Miben más a keletkező hang, mint a beszéd? Hogyan észleljük ezt a hangot? Egy rövid bemutatót követően a látogatók részt vehetnek egy kísérletben, mely során énekelt beszédhangokat kell azonosítani jelentés nélküli hangsorokban.
22.00–24.00 A nők beszélnek, a férfiak odatalálnak?
Egy olyan társalgást vizsgáló kísérlet kerül bemutatásra, amely során iskolás gyerekekkel végeztünk tájékozódási feladatot. Megfigyeltük, van-e különbség a fiúk és lányok között a térképolvasás szempontjából, illetve hogyan fejezik ki magukat egy olyan helyzetben, amikor útbaigazítást kell adniuk.
Beszédtudományi stand
Kempelen Farkas készítette 1791-ben a világ első gépét, amivel emberi beszédhez hasonló hangsorokat tudott előállítani. Őt tekintik a beszédkutatás, mint tudományos diszciplína első képviselőjének. Kempelen kutatási eredményét ma úgy lehet nevezni, hogy megalkotta a világ első nyelvfüggetlen, artikulációs beszédszintetizátorát.
Ezt az eredményt a számítógépek korában sem tudták még megvalósítani, tehát nincs a világon napjainkban sem hasonló műszaki megoldás.
A beszédkutatás Kempelen óta sokat fejlődött és szerteágazó tudománnyá vált. Fontossága a 21. században kiemelkedő, mert a gép-ember beszédkommunikáció témaköre egyre nagyobb szerepet kapnak az információs társadalomban. Beszélni akarunk a gépekhez, szeretnénk, ha megértenék, és a választ is gép állítaná elő.
A témakör bemutatására 2010-ben jelent meg A MAGYAR BESZÉD - beszédkutatás, beszédtechnológia, beszédinformációs rendszerek c. szakkönyv, amelyet kívánságra ismertetünk.
SZTAKI-stand
Íme egy robot, ami építget. A robotot egy mesterséges intelligencia irányítja. Saját esztétikája van: lehet, hogy csak magas dolgokat szeretne építeni, lehet, hogy csak alacsonyakat. És hogy mi benne a különleges? Hát az, hogy megérti, amit mondunk, értelmezi, és ha kell, nem kizárt, hogy ellenvéleményt fogalmaz meg... Beszélgessen ön is vele!
SHRDLU - ezzel a névvel mutatott be az emberi nyelvet megértő eszközt a hetvenes évek elején Terry Winograd amerikai kutató. A SHRDLU olyan mesterséges intelligenciát alkalmazó eszköz volt, melyet a felhasználó angol nyelvű utasításokkal irányíthatott egy virtuális térben, mely különböző alakú és méretű színes tárgyakból állt. A képzeletbeli robot ezeket a tárgyakat tudta mozgatni, de nem csupán vakon követte az utasításokat, hanem összetett párbeszédet is tudott folytatni arról, amit csinál és amit kérnek tőle. A SHRDLU óriási hatással volt a korabeli nyelvészeti és informatikai kutatásokra is, megjelenésétől sokan a mesterséges intelligenciát alkalmazó technológiák ugrásszerű fejlődését remélték.
2011-ben az MTA SZTAKI kutatói létrehozták a SHRDLU 2.0-t, mely az eredeti rendszer komponenseit a legkorszerűbb nyelvtechnológiai alkalmazásokkal váltja ki, a rendszer működését pedig XXI. századi vizualizációs és robotikai eszközökkel demonstrálja. A felhasználó magyar nyelven beszélgethet a rendszerrel, majd élőben láthatja, ahogy a robot követi az utasításait, esetleg előtte visszakérdez, netán maga is véleményt fogalmaz meg arról, hova is kerüljenek a színes kockák és golyók.
A természetes nyelvi megértőben számos magyarországi fejlesztésű technológia jut szerephez, így többek között a hunmorph morfológiai elemző és a hunchunk mondatrész-azonosító. Az elemzett szöveg jelentését értelmező szemantikai komponens is a SZTAKI Nyelvtechnológiai csoportjának saját fejlesztése. A megjelenítéshez a VirCA 3D virtuális kollaborációs eszköz nyújt segítséget , melyet a SZTAKI Kognitív Informatika csoportja fejlesztett ki.
A VirCA lehetővé teszi, hogy egymástól távol lévő hardver- és szoftverrendszerek működjenek együtt egy részben valós, részben virtuális világban: a Kutatók Éjszakáján a BME Mechatronika, Optika és Gépészeti Informatika Tanszékének köszönhetően egy működő robot is készen áll majd arra, hogy a SHRDLU-n keresztül magyar nyelvű párbeszédet folytasson a látogatókkal.
Gépi fordítás, számítógépes nyelvészet
Véleményelemzés
Mit mondanak az emberek a Tescóról? Milyen szavakkal fordul elő leggyakrabban Silvio Berlusconi neve? Ki a legnépszerűbb celeb a Twitteren?
A számítógépes véleményelemzés (opinion mining) olyan nyelvtechnológiai kutatási terület, melynek célja (online) szövegekből automatikusan megállapítani, hogy a szerző (vagy az általa idézett források) milyen (pozitív, negatív, vagy éppen semleges) érzést, véleményt, értékelést stb. jelenítenek meg valamilyen célponttal (pl. egy másik személlyel) kapcsolatban.
Nyelv és modern technológia
Különböző nyelvtechnológiai alkalmazásokat és magyar kutatók részvételével zajló nemzetközi projekteket ismerhetnek meg olvasóink. Az MTA Nyelvtudományi Intézete további alkalmazásokkal mutatkozik be: lesz gépi fordítás, és nyelvrokonaink (nyelvi) világába is betekintést kaphatnak a helyszínre látogatók. A Debreceni Egyetem HuComTech kutatócsoportja azt mutatja be, hogy mennyire összetett probléma a multimodális ember-gép interakció megvalósítása.
A MorphoLogic Kft. méltán ismert szótárairól és gépi fordító eszközeiről, amelyek fejlesztési hátteréről kaphatnak információt az érdeklődők.
Az esemény teljes programja itt található.
(Egyébként, ami a lényeget illeti: fantasztikus a felhozatal, nagyon szuper munka folyhat ott a kulisszák mögött, ahhoz mindenképpen gratulálok!)
"A szexi nyelvészet meghökkentő napja" -- kéne majd lassan egy PR-os is a csapatba!... Vagy már ezt a címet is egy automata adta? ;-p