Kreatív iparágak konferenciája
Mi köti össze a juhtenyésztést a nanotechnológiával? Az, hogy mindkét terület szakemberei egyesültek az innováció érdekében. Tudósításunkból megtudhatja, hogy kik a kreatívok és mik a platformok.
Október 28-án tartották a Kreatív Iparágak a Digitális térben című Új Széchenyi Terv konzultációs konferenciát és eFestival Gálát a Magyar Telekom Krisztina körúti székházában. A konferencia szervezője a Kreatív Iparágak Platformja (KIP) volt, amely 2008 decemberében alakult az NKTH Nemzeti Technológiai Platformok létrehozását célzó pályázatának felhívására. A KIP megalapítását a Magyar Tartalomipari Szövetség vállalta, a projekt koordinálását pedig a Magyar Nemzeti Host Egyesület végzi.
(Forrás: Wikimedia commons)
Mi a kreativitás? Ki kreatív?
A kreatív iparágak meghatározása nem teljesen egyértelmű, ahány megközelítés, annyiféle dolgot sorolnak közéjük. A KIP saját definíciója igyekszik oszlatni a zűrzavart: „azon tevékenységek, amelyek gyökere az egyéni kreativitásban, képzettségben és képességekben rejlik, és amelyek képesek a szellemi tulajdon létrehozásán és felhasználásán keresztül jólétet és munkahelyeket teremteni”. Olyan területek tartoznak ide, mint a sajtó, a reklám- és a filmipar, az építészet, a könyvkiadás, a zene, az előadó-, képző- és iparművészet, valamint a design.
Előadások és díjkiosztó
Az egésznapos programsorozat négy nagyobb szekcióba volt osztva. Az elsőben előadásokat hallgathattak az érdeklődők a kreativitás mint gazdaságfejlesztési tényező kérdéskörében. Az előadásokból kiderült, hogy több nemzeti és európai kezdeményezés tűzte zászlajára a kreatív iparágak olyan gyakorlati területeit, mint a szerzői jogi szabályozás, a gazdaságfejlesztési perspektívák vagy a munkahelyteremtés. Ahogy a konferencia címében is benne foglaltatik, az egyik elsődleges cél az Új Széchenyi Terv vitaanyagának körüljárása volt – természetesen elsősorban a kreatív iparágak szempontjából. Egy másik kormányszintű kezdeményezés is szóba került: a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium éppen tegnapra időzítette a Digitális Magyarország Program vitaanyagának közzétételét, amelynek célja, hogy minél szélesebb kört vonjon be a társadalmi vitába, és ezáltal alakítsa ki a kormányzati és társadalmi támogatottságot is élvező infokommunikációs stratégiát.
A második szekcióban a KIP társplatformjai jutottak szóhoz. Először az NKTH főosztályvezetője foglalta össze a Nemzeti Technológiai Platformok elmúlt két évi tevékenységét. A résztvevők egyöntetű véleménye, hogy az egyes szakterületek magyarországi képviselőit tömörítő stratégiai szövetségek létrehozása sikeres volt. A 20 platform – a juhtenyésztéstől a nanotechnológiáig – mind azzal a céllal jött létre, hogy az addig elszigetelten működő szakmai műhelyek összevonásával elősegítse az innovációt az egyes szakterületeken, így hozzájáruljon a magyar technológia fejlődéséhez és a nemzetgazdaság versenyképességének növeléséhez. A különböző platformok rövid bemutatkozó prezentációiból kiderült, hogy az első látásra egymástól távol eső területek célkitűzései több ponton is találkoznak. Például a nyelv- és beszédtechnológia fejlesztései hatékony segítséget tudnak nyújtani a digitális tartalmak elérhetővé tételében az információkinyerő eljárások felhasználásával, illetve digitális archívumok létrehozásában, a nyelvi kulturális örökség megőrzésében. Továbbá a beszédtechnológiai alkalmazások kiválóan használhatók az eVITA Platform célkitűzéseinek elérése érdekében, vagyis az idős és fogyatékos emberek életvitelének infokommunikációs eszközökkel való támogatásában, ahogy erről korábban már írtunk.
A harmadik szekcióban kerekasztal-beszélgetések zajlottak az online tanulási környezetek és tananyagok fejlesztése, valamint az ügyfél- és felhasználóbarát honlapok készítésének témájában. Sajnos ezek a beszélgetések inkább a résztvevők reklámprezentációiba csaptak át több helyen, de azért meg lehetett tudni olyan érdekességeket is, hogy a középiskolai matek- és fizikafeladatok könnyen vizualizálhatóak lennének, melyekkel esetleg megelőzhető lenne, hogy az iskola teljesen kiölje a kreativitást és érdeklődést a reál tárgyak irányába a diákokból.
A napot az eFestival verseny díjkiosztója zárta. A versenyben részt vehettek mindazok, akik az online gazdaságba újonnan léptek be valamilyen internetes megoldással vagy multimédiás alkotással például a magyar kulturális örökség digitális megőrzése, az eLearning, az eKereskedelem vagy az eEgészségügy területén. A verseny célja arra ösztönözni az alkotókat, hogy minél színvonalasabb, minőségi magyar tartalmat állítsanak elő és szolgáltassanak a felhasználóknak.
A szervezők ígérete szerint az előadások anyaga és a verseny nyerteseinek névsora hamarosan elérhető lesz a KIP és az eFestival weboldalán.